Az alkotmánybíróság elutasította Călin Georgescu fellebbezését, így véglegesen kizárták a 2025-ös romániai elnökválasztásból, írta meg a Transtelex. A politikus azt próbálta elérni, hogy semmissé nyilvánítsák a Központi Választási Iroda (BEC) döntését, amely formai és alkotmányos kifogásokra hivatkozva utasította el a jelöltségét.

A döntés meghozatalakor Georgescu hívei az alkotmánybíróság előtt gyülekeztek, ahol a hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. A rendőrség készenlétben maradt, hogy elkerüljék a korábbi tüntetésekhez hasonló erőszakos cselekményeket.

Ezzel végleg eldőlt, hogy Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson, és nincs további jogorvoslati lehetősége.

Az alkotmánybíróság döntését Remus Pricopie, a Bukaresti Nemzeti Politikai és Közigazgatási Tanulmányok Iskolájának (SNSPA) rektora is kommentálta. Szerinte az ítélet „a románok és a jogállamiság győzelme”, valamint „egyértelmű jelzés, hogy Románia nem enged a demokrácia aláásására irányuló kísérleteknek.”

Pricopie már a döntés előtt aktívan részt vett az ügyben, amikor egy jogi dokumentumot (Amicus Curiae) nyújtott be az alkotmánybírósághoz. Ebben azt kérte a bíráktól, hogy utasítsák el Georgescu fellebbezését, azzal érvelve, hogy az elnökjelölteknek nemcsak a törvényeknek, hanem Románia NATO- és EU-tagságából eredő kötelezettségeknek is meg kell felelniük.

A benyújtott dokumentum szerint Georgescu kizárása nem csupán formai kérdés, hanem az államfői tisztség betöltéséhez szükséges alapvető jogállamisági és demokratikus elvárások érvényesülését szolgálja. Az államfőjelölteknek nemcsak a törvényeknek, hanem Románia NATO- és EU-tagságából eredő kötelezettségeknek is meg kell felelniük.

Călin Georgescu neve az elmúlt években többször felmerült a román politikában, elsősorban az általa képviselt euroszkeptikus és rendszerkritikus nézetek miatt. Korábban az ENSZ különböző szervezeteiben dolgozott, majd egyre aktívabb szereplőjévé vált a hazai közéletnek. A 2025-ös elnökválasztáson való indulása megosztotta a közvéleményt, mivel politikai programja és nyilatkozatai miatt több ellenfele is alkotmányos aggályokat fogalmazott meg vele kapcsolatban. A Központi Választási Iroda formai és tartalmi kifogásokat emelt a jelöltségével szemben, amelyet az alkotmánybíróság most megerősített, ezzel végleg lezárva a kérdést.