Joe Bident és Hszi Csin-pinget is meghívta Svájcba az ukrán elnök, hátha ők el tudják hozni a valódi békét. Ment az üzengetés a nyugati fegyverek oroszországi bevetése ügyében is.
Volodimir Zelenszkij Svájcba hívja a világ vezetőit a jövő hónapban tartandó „békecsúcsra”. Az ukrán elnök elsősorban Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt szólította fel arra, hogy „mutassák meg vezetői képességeiket a béke előremozdítása érdekében – a valódi béke, és nem a támadások közti szünet” előremozdítása érdekében. Biden részvétele egyelőre kérdéses a találkozón, Kína esetében még az sem világos, hogy egyáltalán képviselteti-e magát az eseményen, ahova Oroszország nem kapott meghívót. Zelenszkij a szombati, egy harkivi barkácsáruház elleni, a legutóbbi adatok szerint 14 halálos áldozatot követelő orosz bombatámadás kapcsán intézett felhívást a világ vezetőihez.
Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Beresztove települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és három ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A helyi orosz hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Miután szombaton arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államok esetleg engedélyezné az általa szállított fegyverek orosz területeken található célpontok elleni bevetését, vasárnap megérkezett az orosz válasz: Szergej Lavrov külügyminiszter szerint ez a felvetés az amerikaiak „reménytelenségét” tükrözik.
Dmitrij Medvegyev pedig arra a hírre reagált, hogy állítólag az amerikaiak hagyományos fegyverekkel mérnének csapást az orosz haderő ukrajnai állásaira, ha Oroszország nukleáris fegyvert vetne be. Medvegyev megjegyezte, hogy amerikai részről eddig semmi ilyesmi nem hangzott el, mivel ők óvatosabbak, mint Varsóban és hangot adott feltételezésének, hogy Sikorski ezzel a "gazdáira" akart ráijeszteni.
Emlékeztetett rá, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kifejezte abbéli szándékát, hogy amerikai harcászati atomfegyvereket kíván telepíttetni Lengyelországban. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint így Varsó nem fog ebből kimaradni és "valószínűleg megkapja a maga részét a radioaktív hamuból".
Német politikusok is megszólaltak a nyugati fegyverek orosz célpontok elleni bevetése kapcsán. Olaf Scholz kancellár elutasította ezt a lehetőségét, azzal érvelve, hogy ez a háború eszkalációjával fenyegetne.
A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná. "Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben”.
Ennél is tovább ment Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője, aki arról beszélt, hogy egy nyugati koalíció „kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
