A kezdeményezés célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének (dekarbonizáció) felgyorsítása, miközben biztosítja az európai gyártás jövőjét.
A brüsszeli közlés szerint a megállapodás a dekarbonizációt az ipari növekedés motorjaként kívánja használni, miközben kiszámítható környezetet teremt a vállalatok és a befektetők számára. A cél, hogy Európa továbbra is elkötelezett maradjon a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljai mellett, olvasható a testület sajtóközleményében.
A megállapodás két kulcsfontosságú ágazatra összpontosít: az energiaintenzív iparágakra és a tiszta technológiákra. Az energiaintenzív iparágaknak az uniós végrehajtó testület szerint sürgős támogatásra van szükségük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átálláshoz és az elektromos energia használatának növeléséhez, mivel „a magas energiaárak, a tisztességtelen globális verseny és az összetett szabályozások jelentősen hátráltatják a versenyképességüket”.
A javasolt megállapodás kiemelt figyelmet fordít a körforgásos gazdaság elveire is, annak érdekében, hogy maximalizálja az EU korlátozott erőforrásait, és csökkentse a harmadik országoktól való nyersanyagfüggőséget. Olyan intézkedéseket vezet be, amelyek megerősítik az ipari értékláncokat, és lehetőséget biztosítanak az egyes ágazatokra szabott cselekvési tervek kidolgozására.
Ennek részeként márciusban bemutatják az autóiparra vonatkozó cselekvési tervet, tavasszal pedig a vas- és fémipar számára készülő stratégiát. Ezenfelül további konkrét intézkedések várhatók a vegyipar és a tiszta technológiai ágazatok számára is.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az energiaárak csökkentésére, a tiszta termékek iránti kereslet ösztönzésére, a dekarbonizáció finanszírozására, valamint a nyersanyag- és munkaerő-hozzáférés javítására is. Az elérhető energiához való hozzáférést segítő akciótervvel támogatja a tiszta energia gyorsabb bevezetését, az elektromos átállást és az EU belső energiapiacának megerősítését.
(MTI)
Az ukránok nem adták be a derekukat. 
