Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár katasztrofálisnak nevezte a magyarországi doktori képzést, és annak átalakítását helyezte kilátásba múlt pénteken Pécsett egy előadásában.
Nem vagyok száz százalékig meggyőződve arról, hogy Palkovics államtitkár számai valósak, ezért ajánlom, hogy az érdeklődők nézzék meg ezt a prezentációt.
Palkovics államtitkár egységes minősítésbiztosítási rendszer kialakítását, az ösztöndíjak emelését és a támogatási időszak 4 évre emelését javasolta (ezen időszak után még egy éve lenne a jelöltnek a disszertáció véglegesítésére).
A magyar doktori iskolák minőségbiztosítási tervei nyilvánosak, a www.doktori.hu oldalon elérhetőek. Érdemes belenézni. (a doktori iskolákat kell megkeresni)
........................
Magyarországon kóklerek vezethetnek doktori iskolákat, az enyhén retardáltak tűnő Bukovics tűzoltó-tábornok is egy doktori iskola vezetője. Számos doktori iskola nettó papírgyárként működik, jogi képviselőnk kifejezett kérésére nem említek meg több nevet, szerintem Palkovics nagyon jól tudja, hogy miről beszél.
2003-ban Magyarországon 3574 egyetemi és 1959 főiskolai adjunktus volt. Az egyetemi adjunktusok közül csak 844-nek, a főiskolai adjunktusok közül 59-nek volt doktori fokozata. A 2005.évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról a doktorjelölti jogviszony létesítését szabta feltételül az adjunktusi fokozathoz, de már a tanársegédek esetében is kötelezővé tette a doktori képzés megkezdését. Ennek a következménye több ezer kétséges értékű doktori disszertáció lett. Az, hogy Magyarországon egy korcsoportban hány ember alkalmas Nyugat-Európában még elfogadhatónak tartható doktori cím megszerzésére nem írható elő törvényben. Egyáltalán nem igaz, hogy az erre alkalmas emberek valóban doktori címet akarnak szerezni, hiszen ez leginkább a tudományok és a felsőoktatás környékén fontos, és a tehetséges fiatalok jelentős része, gondolom többsége, nem ebbe az irányba orientálódik.
Elkerülhetetlennek tűnik a doktori iskolák átvilágítása, és talán a már kiadott doktori címek megvizsgálása (nem felülvizsgálata, amit kiadtak, azt kiadtak). Ha kiderül, hogy egy doktori iskolában tömegével kaptak olyanok doktori címet, akik évekkel a doktori megszerzése után sem publikáltak semmit, akkor ott lépni kell. Sokan szeretik teljes mértékben leértékelni a magyar felsőoktatást, pl. Hont András ezen a videón. Ezeket a véleményeket én erős túlzásnak tartom, szó sincs arról, hogy a magyar felsőoktatás teljes egészében a züllés állapotában lenne.
Elkerülve a túlzásokat, anélkül, hogy leértékelnének az országunkat és a felsőoktatásunkat, szembe kell nézni a valósággal. Jelentős számban vannak totálisan alkalmatlan figurák doktori iskolákban, akár egyetemi tanári pozícióban is. Akik nemzetközi jellegű területen negyvenöt-ötven éves korukra nem publikáltak legalább öt cikket legalább B kategóriás folyóiratban azoknak nem szabad egyetemi professzori címet kapniuk és doktoranduszokat vezetniük. Ők ugyanis alkalmatlanok egyetemi professzornak és témavezetőnek. Pont. Ennél gálánsabb ajánlat nincs, ennél sokkal magasabb követelmények vannak Nyugat-Európában, ez a minimum.
Az az érzésem, hogy egy évben ezer elfogadható szintű doktorit nem tud kiadni az ország, egyszerűen nincs rá kapacitásunk, de ebben nem vagyok biztos, ezt csak érzem. Azt viszont tudom, hogy bár messze nem igaz, hogy a magyar felsőoktatás tönkrement, elég komoly minőségi problémákkal küszködik, és ezeket most fel kellene tárnunk. Anélkül nem lehet minőségbiztosításról beszélni, nem lehet újjáalakítani a doktori képzést.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
