Béndek pártelnök ma elmagyarázta, hogy a liberálisok hülyék, mert olyan embereket fogadnának be, akiknek nincs liberális és keresztény hagyományuk, hahaha.
Most tekintsünk el attól, hogy német konzervatívok támogatják több tízezer szíriai nem liberális és nem keresztény hagyományú ember befogadását, koncentráljunk arra, hogy mit is akarnak a liberálisok.
Fogalmam sincs. Nem tudom, hogy mit akarnak a liberálisok, gondolom a legtöbben most éppen a második kávét, kivéve persze az ausztrál liberálisokat, és persze Béndek pártelnök sem tudja, de úgy gondolja, hogy ezzel a dumcsikával, akár húsz százalékkal, tehát száznegyvennégyre is bővítheti szavazói létszámát.
A helyzet az, hogy nem egészen mindegy, hogy valaki három vagy hárommillió ember bevándorlásáról beszél, a mértékekkel a valódi konzervatívok elég jól el tudtak bíbelődni. Igen, elvileg be lehetne fogadni akár egymilliárd muszlimot is Európába, és annak egészen biztosan döbbenetes következményei lennének, és el tudom képzelni, hogy van olyan liberális, aki ötmilliárdot is befogadna (tudom, hogy nincs annyi, mégis el tudom képzelni), meg olyan liberálist is, aki egyet sem. A kérdés talán az lenne, hogy a valóságnak, a felfogható, elképzelhető valóságnak milyen jellegű következményei lennének Európa kultúrájára, és azt gondolom, hogy aránylag csekély. Félmilliárd ember kultúráját, whatever culture means, nem nagyon tudja százezer menekült megváltoztatni.
Ez egy megjegyzésposzt, amelynek oka az, hogy Béndek doktor az iráni (nem sok lehet) menekülteket is az ő aranyszájára vette, olyan jellegű arckifejezéssel, mint amikor egy Mayfloweres ősökkel rendelkező bostoni milliárdosfeleség először lát hajléktalant szemetesben csikkre vadászni. Amiről eszembe jutottak ezek a szavak, azok az iráni származású matematikusok, akik gazdagították a szakmám és különösen egy bizonyos iráni, Myriam Mirzakhani, az első női Fields-érmes. Béndek-Mirzakhani-Béndek-Mirzakhani mérlegelek itten magamban, és azt hiszem megtaláltam azt, akit szívesebben tekintenék polgártársamnak. A pártelnök úr az előkelő második helyezést érte el a versenyben.
Az iráni fiatal városi értelmiség, az egyetemisták, egészen megdöbbentő arányban pontosan olyanok, mint a magyarok. Ugyanúgy gondolkoznak, ugyanúgy éreznek, kb. annyira vallásosak is, csak egy kicsit jobban utálják azt a rezsimet, amelyik a nyakukon ül. Irán matematikai kultúrája kiemelkedő, az egészen szűk területemen is vannak iráni származásúak, rúgtam is már be iránival (aminek egészen biztosan drámai következményei lettek volna Teheránban).
Köze nincs ennek az egésznek a bevándorláshoz, egyszerűen röhejesnek tartom, hogy Béndek doktor pont Irán irányába tartotta el ennyire hülyén a kisujját. Egyszerűen elképzeltem, amikor valamelyik iráni ismerősöm ezt elolvassa. Igen, van nekünk egyfajta kultúránk, európai kultúránk, vagy inkább európai kultúráink, és én szeretném, ha megmaradna ez a kultúra, sőt még azt is elismerem, hogy megijednék, ha mindenki aki szembejön velem az utcán szoknyát venne az öltönynadrághoz, de attól is megijednék, ha egyszer csak mindenki vörösre festené a haját. Valahogy nem hiszem, hogy az európai kultúránkat a muszlimok veszélyeztetik a legjobban, az az érzésem, hogy a dobogóra sem nagyon férnek fel. Az európai kultúránkat leginkább mi, őshonos, kiváló frizurájú, tökéletes reggeliző képességű, civilizáltan oldalsó középtartást felvevő európai európaiak veszélyeztettük mindig, és veszélyeztetjük ma is, mert ugyanúgy hajlamosak vagyunk a balfaszságra, mint a többi ember.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
