Fintorognak a Szolidaritás vasárnapi Orbán-szobor döntögetésén. Hogy ez az elmúlt húsz év legtahóbb politikai megnyilvánulása (Deutsch). Hogy trashkultúra (444.hu) és hogy közel-keleti képeket idéz (index.hu). Hogy a baloldal újabb mélypontra jutott a politikai trágárság terén (CÖF). A szocialisták egészen el is határolódtak tőle.
Nyifi-nyafi. Az Orbán-rezsim párszázezer embernél kivágta a biztosítékot, tessék már észre venni. Igen, Orbánt sokan egy koszos kis diktátornak tartják, és ez a vélemény csak annak túlzás, akinek nem törte ketté a rezsim a karrierjét, akinek nem vette el a megélhetését, akinek nem nyírta ki a családi vállalkozását egy Fideszbe bekötött gengszter, aki ellen nem folytatnak korrupt ügyészek koncepciós pereket, akitől nem vette el a boldog családi élet reményét az állampárt vallási fundamentalista parazita-pártja – és még sorolhatnám. A Fidesz háborút hirdetett azok ellen, akik nem ők, és bár Orbán a multikat, az EU-t, a bankokat és az ő „apródjaikat" bélyegezte meg a kongresszuson, (pont, mint egy ötvenes évekbeli kommunista pártfőtitkár), a valódi háborút Orbán elsősorban magyar polgárok ellen viseli. Olyan emberekkel szemben, akik nem kértek ebből a háborúból, akik együtt tudtak volna élni a rezsimmel, akik ki tudtak volna egyezni vele – de esélyt sem adtak nekik.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
