Ha valaki szigorúan néz rád és elmagyarázza, hogy miért nyert Trump, nevesd ki.
Ha valaki szigorúan néz rád és elmagyarázza, hogy mit csináltak rosszul a demokraták, nevesd ki.
Nem tudjuk, hogy valójában mi történt, azt sem tudjuk, hogyan kellene ezt pontosan megfogalmazni. Nagyon sokféle ember van, aki éppen csak Trumpra szavazott, de nem igazán jó szívvel, Trumpra szavazott volna, de nem ment el, Clintonra szavazott, de nem igazán jó szívvel, Clintonra szavazott volna, de nem ment el. Ezt a választást pedig ők döntötték el, nem azok, akik az első pillanatban tudták, hogy kire fognak szavazni és valóban szavaztak is. Mit tudhatunk a középen állókról? Semmit. Azt szoktuk a szájukba adni, amit komfortosnak találunk hinni, és azt fogjuk vádolni, akit komfortosnak találunk vádolni. Az összes ilyen vita rólunk szól, nem az amerikai elnökválasztásról. Ez egyébként nem baj, érdekes látni, hogyan próbálnak gondolkozni az emberek, csak jó tudni, hogy miről van szó. Lehet eltölteni egy-két hónapot könyvtárakban a mai Amerika megértése céljából. Azután sem lesz az ember biztos semmiben, de legalább ismereteket gyűjtött. Fél órával a választások után észt osztani a facebookon vagy a blogokon, az csak annyit jelent, hogy annyira azért nem érdekli az illetőt Amerika, hogy kicsit komolyabban utánanézzen. Ez nem a komolyabb utánanézések kora.
Én nem tudom, hogy miért győzött Trump, nem tudom hibázott-e a Demokrata Párt. Majdnem hét évet éltem Amerikában, utána még ötször egy hónapot dolgoztam egyetemeken és egy kutatóintézetben, és néha szoktam menni konferenciákra. Fogalmam sincs Amerikáról, akkor sem volt fogalmam róla, amikor ott voltam. Negyedik éve élek Angliában. Fogalmam sincs Angliáról. Sokkal többet tudhatnék róla, de nincs rá időm, hogy beüljek a könyvtárba. Ez az igazság.