Nem én tettem be Hasan Abadi karikatúráját a posztomba, de ha már így alakult, maradjon benne.
Igen, lehetségesnek tartom, hogy szegény Hasan Abadi engem is gyűlölne azért, hogy Gázában esetleg az unokatestvéremmel állt szemben az ő unokatestvére, hogy 1948-ban esetleg az én rokonaim üldözték el az ő családját a falujából, ezért lettek földönfutók, ezért kellett a nagyszüleinek és a szüleinek menekülttáborokban leélnie az életét. Lehet, hogy képes lenne megölni azért, mert szeretem Izraelt. Lehetséges, bár nem biztos.
De....
Ha választhatok az ő velem szemben érzett gyűlölete és azon náci szarházik gyűlölete között, akiket azért tenyésztettél ki, hogy kiválóan megélj belőlük, akiknek odadobtad a nevem és a fényképem, hátha valamelyik pszichopata kuncsaftodnak lesz valamilyen érdekes ötlete, akkor az ő gyűlöletét választanám, mert abban mégis csak van valami emberi, ha ez a jelző még mond neked valamit.
És ha valaki meglátja Hasan Abadit a Keleti pályaudvaron, éhesen és fázva, azt kérem az illetőtől, hogy adjon neki ételt és takarót, és még az se kérje cserébe tőle, hogy ne gyűlöljön tovább. Ennyit akartam erről mondani.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
