Nem felejtették el a tartozást
A jegybank által kirendelt felügyeleti biztos keddig adott időt a Buda-Cash ügyfeleinek arra, hogy befizessék a svájci frank árfolyamváltozásán elszenvedett veszteségüket - számol be a Világgazdaság.
Az újság keddi cikke szerint a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztosa március 4-i dátummal kiküldött levelében arra szólította fel az érintett ügyfeleket, hogy fizessenek be esetenként több tíz- vagy százmillió forintot a számláikra, hatnapos fizetési határidőt hagyva meg.
Hiába volt a stop, csak hízott a bukta
Azoktól a kliensektől kérik eredeti megtakarításuk sokszorosát, akik január 15-én a svájci frank árfolyamának stagnálására vagy enyhe gyengülésére fogadtak. Az ügyfelek állítják, ők abban a tudatban kereskedtek a Buda-Cash automatikus online rendszerén - amely valójában egy, a Saxo Bank által kifejlesztett és működtetett platform volt -, hogy ott biztonságban vannak.
Ezen elvileg automatikus stopok és likvidálási szintek vannak beállítva, amelyek megvédték volna a pénzüket az esetleges túlzott veszteségektől. Annak ellenére azonban, hogy az úgynevezett stop-lossok elvileg be voltak állítva, és ezt a szerződésekben is rögzítették, aznap végül lényegesen rosszabbul zárták az ügyfelek pozícióit, körülbelül tízszer annyi pénzzel tartoztak, mint amennyi az eredeti megtakarításuk volt - írja az újság.
11 milliárdot buktak aznap a magyarok
2015. január 15. napján a hazai befektetési vállalkozások ügyfelei összességében 622,5 millió forint bruttó nyereséget és 11,8 milliárd forint bruttó veszteséget realizáltak, így a nettó eredmény a lezárt pozíciókon 11,2 milliárd forint veszteség volt a vizsgált körben a felügyelet statisztikái szerint.
A Privátbankár.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint az történt, hogy a kereskedési rendszerek automatikus zárása nem teljesülhetett, tekintve, hogy a rendszerek a kereskedés befagyása miatt nem tudták a pozíciót záró üzleteket megkötni. Így hiába indult el egyébként automatikusan a folyamat, hiányzott az ügylet másik lába. Olyan szintű bénultság volt percekig a piacokon, amire egyszerűen nem készültek fel a kereskedési platformok. A kérdés ezek után az, hogy ki viseli ennek költségeit? Korábbi elemzésünk >>