A mai kamatvágás után megjelent a monetáris tanács közleménye, amelyből kiderül, hogy a tagok más sötétebben látják az idei kilátásokat, mint tették egy hónappal ezelőtt. Pláne három hónapja, amikor legutóbb megfogalmazták GDP- és inflációs előrejelzésüket.

A Matolcsy György jegybankelnök vezette stáb ma már nem hisz abban, hogy idén elérheti a 3 százalékot a bővülés, de azért nem tettek le arról,, hogy a mutató a pozitív tartományban lesz. Frissített prognózisuk szerint a GDP 0,3-2,0 százalék lehet. Ez azonban még mindig jócskán felülmúlja a kormány -3 százalékos, vagyis kiadós visszaesést jelentő várakozását. A kormány hivatalosan az utóbbit tekinti irányadónak.

Azt a monetáris tanács tagjai is elismerik - közleményükben le is írják-, hogy a gazdasági idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, természetesen a koronavírus-járvány hatásai miatt. A közleményből áttételesen arra is választ kapunk, hogy miért került sor épp most a kamatvágásra, mikor a forint árfolyama az elmúlt hónapokban volt már sokkal gyengébb is, az állami és jegybanki támogatási programok segítenek a cégeknek a túlélésben, a kötvények eladhatóak. A kamatvágás azért kellett mégis, mert a hitelpiac nem elég aktív ahhoz, hogy az év második felében a jegybank által kívánatos mértékben pattanjon vissza a gazdaság, vagyis tényleg V-alakú legyen a válság.

Mint írják: A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése.

A GDP jövőre 3,8-5,1 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy márciushoz képest (akkor 4,0-4,8 százalékot vártak) szélesebb tartományban mozoghat a tanácstagok szerint a növekedés, nagyobb a bizonytalanság. A rákövetkező évben pedig 3,5-3,7 százalék lehet a GDP, szemben a tavasz elején jelzett 3,5 százalékkal.

Eközben az inflációs nyomás enyhül a gazdaságon, a járvány hatására erős dezinflációs hatások jelentek meg. Idén és jövőre is 3,2-3,3 százalékos lehet ennek következtében az infláció idehaza. Érdemes felidézni, hogy márciusban még kisebb fogyasztóiár-index szerepelt az inflációs jelentésben: akkor 2,6-2,8 százalékot várt a tanács az idei évre. Vélhetően az élelmiszer árucsoportnál tapasztalt, makacsul magas áremelkedés miatt kellett újratervezni az idei folyamatokat.

Az alapkamat 15 bázispontos csökkentésén túl más monetáris kondíción nem változtatott a monetáris tanács. Ami a fiskális politikát, illetve az adósságmenedzsmentet illeti, a közleményük szerint a gazdasági védekezés költségeinek és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására a költségvetés idei évi hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság ráta átmenetileg növekszik, azonban a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

Matolcsy György megszólalt, zuhan a forint

A közlemény megjelenésével egy időben tartott online tájékoztatót Matolcsy György, jegybankelnök, aki ebben a tisztségében a monetáris tanács elnöke is. Mint mondta:Túl vagyunk a mélyponton, a nehezén, mindenki jól vizsgázott, megnyertük a járványkezelés első szakaszát. E tekintetben Magyarország a negyedik legjobb a világon egy hongkongi intézet szerint. Visszatérhet ugyanakkor még a járvány - figyelmeztetett a jegybankelnök.

Közölte, hogy az MNB minden döntésénél az árstabilitást, a pénzügyi rendszer stabilitását tartja fontosnak, s ha ezek biztosítottak, akkor támogathatják a kormány gazdaságpolitikáját. Ez most a növekedés helyreállítását jelenti. Az MNB a mai döntéseinél támaszkodott olyan elemzésekre, amelyek tényadatokon alapulnak.

Mindezek alapján a jegybank tartja a növekedési előrejelzését, szerinte a magyar gazdaság  0,3-2 százalék között lesz képes bővülni 2020-ban.

Az első 5-6 országba tartozik Magyarország, amely jelentős mértékű (2,2 százalék) gazdasági növekedést tudott elérni az első negyedévben. Ezt követte - ahogy Matolcsy György fogalmazott - a brutális április. Alapvetően ennek betudhatóan az MNB előzetes adatai szerint a második negyedévben 7 százalékos visszaesés várható.

Hogy e negatív tendenciát megfordítsák, és meglegyen az előrejelzett éves szintű növekedés, csökkentette most a jegybank az alapkamatot. Ezzel jelezték, hogy egyrészt az MNB továbbra is fontosnak tartja az alapkamatot, másrészt, hogy van mozgástér. Közelebb kerültünk a csehekhez és a lengyelekhez, ahol még alacsonyabb az alapkamat - jelentette ki Matolcsy György.

A Nagy Márton utódjaként kinevezett, monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás szerint a dezinfláció tovább erősödhet, alapvetően amiatt, hogy az eurózónában tartósan alacsony inflációs környezet várható. Ugyanakkor az is enyhítőleg hat az inflációra, hogy a hazai szolgáltatások iránti keresletcsökkenés miatt egyre mérsékeltebb árazásra lehet számítani. Az MNB adószűrt maginflációs előrejelzései 2021-re lejjebb mentek.

Az export, a turizmus, a feldolgozóipar áprilisban jelentősen visszaesett, s ez az év hátralévő részében is fennmaradhat. Így a beruházások és a fogyasztói kereslet lehet a kulcsa a növekedésnek.

A jelenlegi eszköztárral az MNB képes válaszolni a gazdasági mozgásokra - hangsúlyozta Virág Barnabás. Ebben az alapkamatnak kitüntetett szerepe van. Az állampapír-vásárlási program továbbra is aktív eszköz, az MNB ezt továbbra is védőhálónal tekinti, ekként használja.

A piacon heves reakcióval fogadták a jegybank mai döntését, és az azt kísérő kommunikációt, a forint árfolyama gyengülni kezdett, de az elmúlt percekben már korrigál a kurzus.