Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.

A járványhelyzet miatt a hagyományosan nagyszabású Közgazdász-vándorgyűlés is az online térbe kényszerült idén, a szervezők azonban így is nagy neveket tudtak felvonultatni a programban. A bankvezérek kerekasztalán is erős volt a résztvevők listája (az alábbi képen balról jobbra):

  • Bencsik László vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.
  • Simák Pál elnök-vezérigazgató, CIB Bank Zrt.
  • Tóth Balázs elnök-vezérigazgató, UniCredit Bank Hungary Zrt.
  • Vida József elnök-vezérigazgató, Takarékbank Zrt.
  • Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató, GRÁNIT Bank Zrt.
  • Jelasity Radovan elnök-vezérigazgató, ERSTE Bank Zrt.
  • Balog Ádám elnök-vezérigazgató, MKB Bank Nyrt.,

A beszélgetést Virág Barnabás, az MNB alelnöke vezette.

Kép az online közvetítésbőlKép az online közvetítésből

A neheze még előttünk áll, de jó a kiinduló helyzet

A kerekasztal egy általános helyzetértékeléssel indult; a koronavírus második hulláma alakítja a világgazdasági és pénzpiaci képet. Az év közepéig várt V alakú felpattanás helyett egy lassabb, „pipa” alakú, elhúzódó kilábalás várható a világgazdaságban. 4-5 százalékos gazdasági visszaesés várható idén, ha sikerül kifejleszteni a vírus ellenszerét, akkor térhet vissza a növekedés.

A bankrendszerben csak késéssel jelennek meg a reálgazdasági sokkok – mondta Virág Barnabás. A bankrendszer egy olyan részpiac lehet, ahol még az első hullám következményeit is magunk előtt toljuk, így komplex védekezésre van szükség. A jó hír viszont az, hogy magyar gazdaságot és a bankrendszert is fundamentálisan erős helyzetben érte el a válság.

Mi a különbség a mostani és a 2008-as válság között?

Tóth Balázs, az Unicredit vezére 3 dolgot említett: a bankrendszer 2008-cal szemben most a pozitív oldalon, a növekedés beindításának oldalán áll. Másrészt sokkal digitalizáltabb a bankrendszer, mind a munkatársakat, mind az ügyfeleket is gyorsan át tudták terelni a digitális világba. A harmadik, hogy az elmúlt években sokkal körültekintőbben hiteleztek a bankok; 2-3 év múlva lesz majd meg ennek az óvatosságnak a látszata.

Jelasity Radovan szerint az is fontos, hogy nincs külső finanszírozási kényszer, és sokkal stabilabbak most a bankok, mint 2008-ban. Most nem egymás ellen, hanem mindenki – bankok, kormány, MNB – együtt próbál evezni. Sok bank jelentős értékvesztést képzett már most, tehát elébe megy az eseményeknek, felkészülnek a nehéz időkre.

Balog Ádám MKB-vezér is kiemelte: az előző válság a pénzügyi szektorból indult, most viszont az akkori tapasztalatokat felhasználva sokkal felkészültebbek a bankok. Jó lett volna, ha egy nemzeti tőkeprogram is végbement volna mostanra.

Hegedüs Éva szerint más makrogazdasági környezetben van most az ország, mint 2008-ban, és ez lényeges különbség. Számos szabályozási változás is végbement: nincs devizakockázat, növekszik a hosszú lejáratú fix hitelek aránya, ott a Növekedési Hitelprogram – ez fontos segítséget jelent a vállalkozások számára is. A jogszabályi változások - például a jövedelemarányos törlesztőrészlet bevezetése - pedig elsősorban a lakosságnak jelentettek segítséget.

Bencsik László is a devizahitelek eltűnését látja legnagyobb különbségnek 2008-hoz képest, valamint a bevezetett szabályozási változásokat – nagyságrenddel alacsonyabb kockázatú portfolóija van a bankoknak, mint 12 évvel ezelőtt.

Meglepő, de a nyugdíjasok is elkezdtek netbankolni

Azok az országok tudnak gyorsan reagálni a koronavírus jelentette kihívásra, ahol kellően fejlett digitális szolgáltatások állnak rendelkezésre – vetette fel Virág Barnabás.

Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról Bencsik László elmondta: nagyon fejlettnek tartja a magyar bankrendszer digitalizációját, ennek köszönhető, hogy ilyen gyorsan sikerült átállítani az üzletmenetet. Egy hónappal a járvány előtt indult az azonnali fizetési rendszer – hozott példát a bankvezér. Tóth Balázs hozzátette: olyan ügyfélcsoportokat is sikerült a digitális bankolás felé terelni, amelyekre nem számított – például a nyugdíjasok körében is jelentős számban tudtak ügyfeleket bevonni. Az Erstének arányaiban Magyarországon van a legtöbb digitális csatornát használó ügyfele, nagyobb arányban használják ezeket a szolgáltatásokat az ügyfelek, mint akár Csehországban vagy Ausztriában – monra Jelasity Radován.

Vida József hozzátette: a Takarékbank ügyfélköre is gyorsan átállt a digitális szolgáltatásokra, de május után sokan visszaszoktak a bankfióki ügyintézésre, így kihívást jelent, hogy továbbra is nyitva kell tartani a fiókokat.

Hegedüs Éva ezt azzal egészítette ki: a digitalizációt illetően a hitelezés terén még van hova előre lépni, a szabályozóknak is. A jogszabályok például nem teszik lehetővé, hogy a jelzáloghitelezés digitális csatornákon történjen, pedig a technológia már alkalmas lenne erre is, elkerülhető lenne a fizikai kontaktus.

Mi lesz, ha véget ér a moratórium?

Virág Barnabás elmondta: a lakossági fogyasztás csak kismértékben csökkent Magyarországon, Európában a harmadik legjobb adatot produkáltuk. Ebben a kormányzati intézkedéseknek, a hitelmoratóriumnak is van szerepe, ez nagyjából 2000 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál és a lakosságnál.

Simák Pál elmondta: a CIB lakossági ügyfeleinek 50 százaléka veszi igénybe a moratóriumot, a vállalatoknak 30 százaléka. Sokkal többen lépnek ki még most is a moratórium hatálya alól, mint amennyien visszalépnek. A kérdés, hogy az ügyfélkör hány százalékának lesz gondja a törlesztéssel a moratórium végével. Nemzetközi példákból lehet kiindulni: Szlovákiában a lakossági ügyfeleknek csak 10 százaléka élt a lehetőséggel, nekik is csak 10 százalékuk jelezte, hogy később gondot okozhat a törlesztés – ez pozitív előjel. A vállalatok közül a turizmussal, vendéglátással, művészettel foglalkozó cégek illetve a feldolgozóipari cégek lehetnek leginkább problémás helyzetben.

Az Erste vezére megemlítette: voltak azért olyan cégek is, akik a moratóriumot úgy használták ki, hogy tőkét törlesztettek, csak kamatot nem.

A nem teljesítő hitelek állománya – a teljes bankszektor szintjén – Jelasity Radován szerint messze a legutóbbi válság szintje alatt maradhat, egyszámjegyű (tehát 10 százalék alatti) NPL-rátára számít. Hegedüs Éva szerint ez a ráta attól függ majd, hogyan teljesít majd a teljes gazdaság. Bencsik László elmondta: az OTP-nél úgy számolnak, hogy a jövő év második negyedévére az egészségügyi válsághelyzet megoldódik, jövő nyárra visszatér a gazdaság a normális kerékvágásba. Ha ez megvalósul, akkor a világgazdaság, a turizmus és a többi ág is visszatér a rendes működéshez, ha pedig így lesz, akkor a nemteljesítő hitelek aránya legfeljebb néhány százalékpont lesz. Magyarország nyertesen jöhet ki a helyzetből azzal, hogy olyan eszközökhöz is nyúlhat, amihez az eurózóna nem – utalt a monetáris politika függetlenségére.

Vida József szerint számítani kell arra, hogy az ősszel növekedni fog a moratórium alá bejelentkező száma, mivel egyes gazdasági szektorok leállásával sok beszállító került nehéz helyzetbe. Ha nem lesz meg hamarosan a vakcina, további intézkedések lesznek szükségesek. A vállalkozások nagy része likviditási, és nem beruházási hitelben gondolkodik; ha ezeket a likviditási hiteleket felélik, és nem indul be a gazdaság, akkor oda kell figyelni nagyon – mondta a Takarékbank vezére.

Tóth Balázs azt emelte ki: a válság által leginkább érintett szektorokban kiemelten fontos a monitoring, a problémákat gyorsan fel kell tárni, és az ügyfelekkel közösön megtalálni a megoldásokat.

Az első hullám előtti szintre emelkedett vissza a lakáshitelezés

11 százalékos bővülés várható idén a hitelezésben, ha ezt az árfolyamhatással és a moratórium hatásával korrigáljuk, akkor 3 százalékot kapunk – ez lényegesen alacsonyabb a tavalyinál. Jövőre 5 százalékos bővülésre számítanak. A lakáshitelezés majdnem elérte az első hullám előtti szintet, ahogy a Babaváró hitel is. A személyi kölcsön esett vissza jelentősen, ami a lakosság óvatosságára utal – mondta a CIB vezére. Bencsik László elmondta: az OTP is azt tapasztalja, hogy a lakáshitelezés gyakorlatilag helyreállt.

A lakáspiac mindig egy konjunkturális piac; az ingatlanfejlesztők óvatosabbá válnak, ha nem hisznek a keresletben – mondta Hegedüs Éva. Jótékony hatással lenne egyfajta állami program, ami a lakossági kamatok szintjén is elérhetővé tesz valamilyen, a piacinál alacsonyabb szintet (mint a vállalkozások számára az NHP).

Balog Ádám emlékeztetett: az előző válság után is évekbe telt, mire visszatért a bizalom a gazdaságba és újra beindult a hitelezés bővülése; bár a lakáshiteleknél valóban vannak biztató folyamatok, de ha a második hullám tényleg az életünk része lesz, akkor lehet hogy megint lesz egy visszaesés.

Már nem csak a szuperállampapír menő – valamiért pénzváltásba kezdett a lakosság

A lakossági megtakarítási szándék nem csökkent, de keresik a megfelelő termékeket az ügyfelek. A korábbi sztár-termékek (jellemzően állampapírok) mellett elkezdtek érdeklődni a további lehetőségek iránt, főleg a prémium és privátbanki ügyfelek – mondta az MKB vezére.

Vida József szerint valami miatt az elmúlt két hétben fokozódott a lakosság körében a pénzváltási szándék. A lakosságnál lévő jelentős készpénzállományt vissza kellene vezetni a gazdaságba, ehhez kellenének jó ötletek. Jelasity Radován szerint a tőzsdei volatilitás sokak érdeklődését felkeltheti, számít az aktivitás fokozódására a részvénykereskedésben, de a MÁP+ továbbra is vonzó maradhat. Az Erste vezér arra is utalt: nem a legjobb pillanat az euró vásárlására a mostani, amikor ilyen gyenge a forint, de valóban ilyenkor szokott élénkülni az érdeklődés.

Egyszerűsítéssel lehetne segíteni a vállalati hitelezést

A vállalati hitelpiacot illetően Vida József elmondta: összegyűjtötték a március óta elérhető hitelprogramokat, a lista nagyon hosszú - arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy vegyék is igénybe ezeket. A beruházási hitelek iránt egyelőre kisebb a kereslet, pedig jó beruházásokra most lenne nagy szükség, akár a turizmusban is – ezt meg kell értetni a piaci szereplőkkel. Garanciaprogramokra nagy szükség van ehhez. Tóth Balázs arra hívta fel a figyelmet: majdnem két tucat kedvezményes, garanciát is tartalmazó hitelprogram van, érdemes lenne egyszerűsíteni a rendszeren, hogy a vállalatvezetők jobban kiigazodjanak a rendszerben.

Hegedüs Éva szerint egyrészt a krízis garancialap feltételrendszerén lehetne igazítani: 6 helyett 10 évre emelni a futamidőt, mérsékelni a bekerülés korlátait. Emellett a garanciadíj mértékét is lehetne csökkenteni. Balog Ádám is a különböző programok feltételrendszerének összehangolását emelte ki, de azt is hozzátette: azzal is kell számolni, hogy sok cégnek nem hitelre vagy garanciára, hanem tőkére lenne szüksége, ezért ilyen irányba is el kellene mozdítani a piacot.

A fintechek egy kicsit elvéreztek – a bigtechek egyenlőtlen versenyben szorongatják a bankokat

A fintechek a korábban gondoltnál jelenleg kevesebb problémát jelentenek a bankszektornak, a bigtech cégek (Facebook, Google, Amazon, Apple stb.) viszont képesek a teljes pénzügyi értéklánc lefedésére, ami kihívást jelenthet – mondta Virág Barnabás. Emellett számos digitális jegybankpénzzel kapcsolatos projekt is zajlik a világban, a következő 1-5 évben ezek is megjelenhetnek. Hogyan befolyásolják ezek a banki fejlesztéseket? – kérdezte az MNB-alelnök a résztvevőktől.

Bencsik László elmondta: a bankszektor egy szigorúan és részletesen szabályozott illetve ellenőrzött iparág, ami komoly költségeket jelent. Ha a bigtech cégek ezt ki tudják kerülni, akkor komoly versenyhátrányba kerülnek a bankok velük szemben, ha viszont ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk is, akkor fel tudják velük venni a versenyt. Vida József szerint a fintechek egy kicsit elvéreztek, most a bigtechekkel ijesztgetik a bankokat; ő is utalt arra, hogy a versenyben jelenleg nem kiegyenlített a helyzet. Mi viszont itt élünk – mondta a Takarékbank vezére; a bigtechek nem tudnak betagozódni a helyi elvárásokba, félő, hogy csak a piac lefölözésére lesznek képesek.

Hegedüs Éva elmondta: abban hisz, hogy a fintechek által képviselt friss tudást a bankoknak is be kell vonniuk a működésükbe, de ha a fintechek nem tudnak bankká válni, nem szabad őket beengedni a piacra, megkerülve a szabályozást. A bigtech cégeknek egy nagy előnyét látja a Gránit Bank vezére: ismerik az ügyfeleik viselkedését, „mindent tudnak mindenkiről”. Náluk van a tudás arról, kinek mit lehet eladni. Ezzel most nagy pénzt tudnak keresni; ha viszont bankként akarnak működni, nagy tőkét kell felmutatniuk, és akkor a befektetett tőkéhez képest nem lesz már akkora a nyereségük. Azoknak a bankoknak van jövője, amelyek rendelkeznek a fintechek tudásával, rendelkeznek tőkével, tapasztalattal és az ügyfelek bizalmával – ez utóbbi a szabályozási követelményeknek való megfelelés eredménye is Hegedüs Éva szerint.

Jelasity Radován megjegyezte: sok vállalatnál tartanak sajtótájékoztatót állami szereplők, szalagot vágnak át a miniszterek, átadnak valamit, ami állami támogatásból valósult meg. A bankoknál ez nem fordul elő, nem dicsérik meg őket fejlesztéseikért, nem kapnak támogatást a beruházásokhoz, inkább csak újabb és újabb terhek, kritikák jelentkeznek. Az Erste vezére úgy fogalmazott: nem is emlékszik, mikor került utoljára a magyar adófizetők pénzébe a magyar bankszektor – az utóbbi 10 évben biztosan nem. A bigtechek egyébként a felügyeleteknek is legalább akkora kihívást jelentenek, mint a bankszektornak; ebben a helyzetben a bankok azt várják a felügyelettől, hogy támogassa, védje meg őket.

Kérdések az új nagybankról, akvizícióról és válságkezelésről

Egy nézői kérdésre válaszolva a bankvezérek elmondták: a Magyar Bankholding megszületésétől (a Takarékbank-MKB-Budapest Bank leendő egyesülésétől) a verseny élénkülésére számítanak, az új nagy szereplő motiválja a szereplőket. A bankkonszolidáció folyamata évek óta téma, ez egy természetes folyamat.

Az OTP vezére egy másik kérdésre elmondta: továbbra is látnak lehetőségeket régiós akvizícióra, nem „csökkentette érdeklődésüket” a válság.

A járványhelyzetre adott kormányzati, jegybanki intézkedésekkel kapcsolatban Jelasity Radován elmondta: bizonyos, a bankszektorra rótt feladatokat meg lehetett volna spórolni, de ez inkább utólag látszik, összességében nem lehet okuk panaszra. Bencsik László szerint gyors és példaértékűen pozitív volt a gazdaság támogatására irányuló intézkedéscsomag, a garanciavállalás területén lehetne még javulni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor A K&H-nál percek alatt lehet online számlát létesíteni
Privátbankár.hu | 2021. február 23. 09:48
Néhány perc alatt bárki, bárhonnan, bármikor megnyithatja a bankszámláját, amihez azonnal használható digitális bankkártya is jár, anélkül, hogy bankfiókba kellene mennie, köszönhetően a K&H új fejlesztésének.
Pénzügyi szektor Marad a tőzsdén az MKB és az óriásbank is a parkettre mehet
Csabai Károly | 2021. február 19. 16:19
Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 
Pénzügyi szektor Felemás képet mutatnak a tavalyi lízingpiaci számok
Privátbankár.hu | 2021. február 11. 10:44
Bár 14 százalékos visszaeséssel zárta a múlt évet a magyarországi lízingpiac a koronavírus-járvány miatt, a 639 milliárd forintos finanszírozott összeg jóval meghaladja az előzetes becslésekben szereplő 550 -600 milliárd forintos összeget - közölte a Magyar Lízingszövetség. 
Pénzügyi szektor Átadták a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíjakat
Privátbankár.hu | 2021. február 2. 13:10
A Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj Program a koronavírus-járvány okozta szokatlan körülmények ellenére a 2020/2021-es tanévben is zavartalanul működik, sőt az MNB Alapítványának döntése értelmében a 2021/2022-es akadémiai évben is tovább folytatódik, méghozzá 30-ról 40 ezer forintra emelt havi ösztöndíjjal.
Pénzügyi szektor Megírtuk hogy kellene, fel is pörgetné a zöld finanszírozást az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 12:19
Nagyobb sebességre akarja ösztönözni a kereskedelmi bankokat az MNB a zöld finanszírozásban. Egy most megjelent vitairatában a megújulóenergia-termelésre vonatkozó banki lehetőségeket és kihívásokat tárja fel – rímelve lapunk legutóbbi cikkére, amiben képet adtunk a hazai ingatlanállomány állapotáról és felvázoltuk a hazai Zöld Biznisz potenciálját.
Pénzügyi szektor Immár tény, hogy Mészáros Lőrincék alkuszcége a Takarékbanknak dolgozik
Privátbankár.hu | 2021. január 19. 14:50
Az elmúlt években a biztosítási alkuszok piacán gőzerővel nyomuló, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. A 75 százalékos tulajdonában lévő HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft. stratégiai partnerséget kötött a Takarékbankkal – amely egyébként tavaly május óta a kft egynegyednyi üzletrészének is a birtokosa –, mely alapján 2021. január 6-a óta már elérhető a biztosítási termékek széles palettája a Takarékbank fiókhálózatában.
Pénzügyi szektor Az MNB és Mészáros Lőrinc cégének levelei felzaklatták a biztosítási alkuszokat
Csabai Károly | 2021. január 16. 17:15
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
hírlevél