A szabályozás fut a gyakorlat után: jön az új banktörvény

Az állam három fontos szerepet tölt be a bankszektorban: egyrészt szabályozó, másrészt felügyelő és emellett az állam kisebb-nagyobb mértékben tulajdonos is - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az IIR Magyarország által rendezett Bankszektor 2013 konferencián. Mindhárom területen történtek változások a közelmúltban vagy fognak történni a közeljövőben: változik például a hitelintézeti törvény.

Már januárban jöhet az új törvény

Orbán Gábor

Az új hitelintézeti törvényt, amely várhatóan már jövő év január elsején hatályba lép, az úgynevezett Bázel III. szabályoknak a magyarországi jogrendbe való átültetése tette szükségessé. Korábban megírtuk, hogy az uniós tőkekövetelmény-irányelv előírásainak a magyar jogba illesztése, illetve a tőkekövetelmény-rendeletnek való megfelelés miatt hatályon kívül helyezné a kormány a jelenlegi hitelintézeti törvényt és új banktörvényt ír.

Az új jogszabály középpontjában a fogyasztóvédelem és a banki működés átláthatóságának erősítése áll és célja is a pénzügyi stabilitás megteremtése - mondta Orbán Gábor. A törvény megerősíti majd a bankok vállalati irányítási rendszerét és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket ír elő a bankok vezetésében, működésében, egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a csődközeli helyzetekre - tette hozzá. 

A devizahitelek tanulsága

Az államtitkár szerint a devizahitel szerződések megmutatták, hogy mekkora szükség van a fogyasztók védelmére, emiatt kellenek új szabályzások is: ilyen például a jegybanki középárfolyam alkalmazásának kiterjesztése, a lakáscélú kölcsön fogalmának pontosítása, jelzáloghitel szerződések felmondását megelőző tájékoztató, a futamidő hosszabbításának lehetősége, és az, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre.

Orbán Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: a szabályozás fut a gyakorlat után, de le kell vonni a tapasztalatokat, és szabályozást ehhez igazítani. Az államtitkár hozzátette, hogy a devizahitelekről folytatott vita azért lett ilyen kiterjedt, mert nem volt átlátható az árazás, ezért szeretnék  a szerződésekbe belevenni az átláthatóság követelményét. 

Felügyelet és tulajdon

Az új törvény mellett fontos változás a jegybank és a pénzügyi felügyelet integrációja és a takarékszövetkezeti integráció. Míg a törvények a szabályozás, addig az MNB és PSZÁF integrációja  az állam felügyeleti szerepét erősíti, közben a takarékszövetkezeti integráció a tulajdonviszonyokban okozott változást.

A felügyeleti rendszerrel kapcsolatban Orbán Gábor elmondta: az MNB és PSZÁF összevonása olyan változás ami reményt ad arra, hogy a felügyelet hatékonyabbá válik. Az integráció értelme, hogy a monetáris politika számára inputot adjanak, és a makroszintű ellenőrzést is segítse. 

Az államtitkár a takarékszövetkezeti integrációt szükségesnek és indokoltnak nevezte, mert betétállományuk és infrastruktúrájuk ellenére csak kis szerepet töltöttek be a hitelezésben és keveset tettek a növekedésért. Volt teendő a takarékszövetkezetekkel - fogalmazott az államtitkár. A cél, hogy mostantól nagyobb mértékben tegyenek a növekedésért és az új hitelkihelyezések terén is nagyobb szerepet szán az állam a szövetkezeteknek. 

Még kérdés, hogy belépünk-e a bankunióba

Arra a kérdésre, hogy Magyarország be fog-e lépni a bankunióba, az államtitkár elmondta, hogy a kormány bízik benne, hogy olyan lesz a szabályozás, hogy szóba jöjjön az, hogy belépünk. Jelenleg azonban még nem egyértelmű, hogy jó-e Magyarországnak, ha ezt megteszi. Magyarország eddig olyan lépéseket szorgalmazott a tárgyalások során, amely mind a belépő országoknak, mind a távol maradóknak közel azonos lehetőségeket teremt - mondta az államtitkár. A tárgyalások állása szerint a szanálási mechanizmus miatt jelenleg nem vonzó Magyarországnak a belépés.