A hírnév mindenekfölött: melyik a kedvenc bankunk?
A magyar cégvezetők átlagosan több mint 50%-ra becsülik a hírnév hozzájárulását a vállalat értékhez. A kutatás kiterjedt a hazai bankok hírnevének felmérésére is
A Weber Shandwick a Figyelővel és a Szonda Ipsosszal közösen készített felmérése szerint a magyar cégvezetők átlagosan több mint 50%-ra becsülik a hírnév hozzájárulását a vállalat értékhez. A Magyarországon először elvégzett kutatás a hírnév szerepét vizsgálta a vállalatok életében, illetve a cégvezetők tapasztalatait a vállalat reputációját érintő események kezelésében. A kutatás kiterjedt a hazai bankok hírnevének felmérésére is mind a vállalatvezetők, mind a lakosság körében.
A 2008 őszén lefolytatott felmérés szerint a cégvezetők szinte egyöntetűen nagy hangsúlyt helyeznek a vállalat jó hírnevére az üzleti életben: 96%-uk fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja, hogy egy cégnek milyen a reputációja.
A BrandFestivalon ismertetett kutatás arra is rámutatott, hogy a cégvezetők szerint a vállalatok értékének mintegy 51%-át teszi ki a hírnév. Ez az érték valamivel kevesebb, mint a Weber Shandwick nemzetközi felméréseiből kapott 63%-os nemzetközi átlag és azt sugallja, hogy a magyar vállalatvezetők némileg alábecsülik a hírnév fontosságát.
Dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi trendhez hasonlóan Magyarországon is mind többen ismerik fel a vállalati hírnév stratégiai jelentőségét. „A hírnév azt mutatja, hogy egy vállalatot milyen pozitívan vagy negatívan ítél meg üzleti környezete: vásárlói, üzleti partnerei, munkavállalói vagy a média. A jó hírnév magas bevételt, lojális munkavállalókat és magas részvényárfolyamot jelent.”
Dr. Szűcs Ervin szerint míg nemzetközi szinten a hírnévkockázatot (a természeti csapást, politikai kockázatot és humántőke-kockázatot megelőzően) a legjelentősebb üzleti kockázatnak tekintik, a magyar cégvezetők alulértékelik a vállalatot fenyegető veszélyeket. „A felmérésből kitűnik, hogy a magyar vállalatvezetők szerint a válság az a rossz, ami valaki mással történik – kommentálta a felmérés eredményét a kommunikációs szakember – „hiszen míg a válaszadók közel kétharmada vallotta be, hogy vállalata életében előfordult már hírnévromlás, mindössze 29% számít hasonló fordulatra a közeljövőben. A válsággal már szembenézni kényszerültek magas száma azonban azt mutatja: senki sem érinthetetlen.” – mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Hasonló sajátos optimizmusra vall, hogy a megtépázott imázsú vállalatok szerint egy szűk esztendő alatt (11,3 hónap) helyreállítható a hírnévromlás. A Weber Shandwick 2007-ben végzett nemzetközi felmérése szerint ezzel szemben a világ vállalatainak vezetői Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt mintegy 3,5 évre teszik a hírnév visszaszerzéséhez szükséges időt.
A kutatás külön vizsgálta a hazai bankok hírnevét is. Eszerint a bankok hírnevét mind a vállalatvezetők, mind a lakosság körében olyan tényezők befolyásolják, mint a cégvezetés kompetenciája és hitelessége, a vállalati felelősség megnyilvánulásai, a pontos és teljes tájékoztatás, az átlátható működés, a termékek és szolgáltatások minősége, a vállalat pénzügyeinek kezelése, vagy akár a saját dolgozókkal való tisztességes bánásmód.
A felmérés szerint a bankokról alkotott vélemény legfontosabb faktorai Magyarországon az adott pénzintézet szavahihetősége, megbízhatósága, valamint az, hogy pontos tájékoztatást, felvilágosítást ad és nem csapja be az ügyfeleit. Ezen a téren az MKB szerepelt a legjobban a cégvezetők körében, míg a lakossági válaszadók a K&H Bankot tartják a leginkább megbízhatónak, és a Budapest Bankról vélik, hogy tájékoztatása pontos és tisztességes. A korrekt díjszabás és a tőkeerős pénzügyi háttér szintén jelentősen hat a bankokról kialakított képre. A vállalatvezetők a Raiffeisen Bank, míg a lakosság az Erste díjait tartja a legkedvezőbbnek, az OTP pedig mindkét megkérdezett körben első helyen szerepelt a pénzügyi háttér stabilitását tekintve - olvasható a Weber Shandwick közleményében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
A magyar cégvezetők átlagosan több mint 50%-ra becsülik a hírnév hozzájárulását a vállalat értékhez. A kutatás kiterjedt a hazai bankok hírnevének felmérésére is .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
