A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette, így alakult ki a 10,0 százalékos kamat, amely most 9,5 százalékra módosult.
A monetáris tanács megítélése szerint a következő időszakban a középtávú céltól elmaradó infláció és jelentős mértékű gazdasági visszaesés várható.
Az elmúlt hónapban beérkezett adatok arra utalnak, hogy a reálgazdasági kilátások tovább romlottak. A hazai ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben esett vissza, miközben a nemzetközi konjunktúraindikátorok gyengébb külső keresletet vetítenek előre. Mindezek a korábban vártnál alacsonyabb inflációs környezetet valószínűsítenek.
A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az elmúlt időszakban a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek, a pénzügyi közvetítő rendszer sokktűrő képessége javult. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik - áll a monetáris tanács indoklásában.
A monetáris tanács a várható gazdasági visszaeséssel és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. február 13-án 14 órakor jelenik meg.
A monetáris tanács ülésén a tagok többsége az 50 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott, de emellett volt javaslat 75 és 100 bázispontos kamatmérséklésre is - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.
Karvalits Ferenc kijelentette: az MNB most készülő prognózisa várhatóan a korábban várt 1,7 százaléknál is nagyobb gazdasági visszaeséssel számol az idei évre; a jegybank az esetleges adóváltozásokról, áfamódosításokról csak a tényleges lépések egészét ismerve tud véleményt mondani.
Karvalits Ferenc kérdésekre válaszolva rámutatott: a gazdaság visszaesése és az alacsonyabb inflációs környezet mellett várhatóan újabb intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél eléréséhez.
A jegybanki alelnök elöljáróban kifejtette, a monetáris tanács döntését leginkább az utóbbi időszak folyamatai befolyásolták, az, hogy az újabb várakozások szerint a GDP a korábbi véleményekkel szemben még jobban visszaesik, tovább romlottak az európai konjunkturális kilátások, és a magyarországi infláció csökkenése is erőteljesebb a korábban vártnál.
Kiemelte: a monetáris tanács szerint a monetáris kondíciók lazítása a jövőben csak olyan ütemben lehetséges, hogy az ne veszélyeztesse a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását és a tőkemozgást sem.
Az alelnök egy másik újságírói felvetésre, amely a forint utóbbi napokban tapasztalt gyengülésére vonatkozott, kifejtette: az MNB-nek nincs kijelölt, optimális forintárfolyam-szintje, a rendkívüli helyzetekben számítani lehetett a hazai valuta nagyobb árfolyammozgására. A monetáris politika hosszabb távon fordít csak figyelmet a forintárfolyam mozgásának hatásaira - húzta alá.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank szakértői tárgyalnak a svájci nemzeti bank képviselőivel arról, hogy milyen pénzügyi instrumentumokkal lehetne a magyar pénzpiacon erősíteni, javítani a svájci frank alapú likviditást. A jegybank azért tartja ezt szükségesnek, mert a magyar bankrendszer nagy szereplői jelentős hitelállományát helyezték ki svájci frank alapon - mondta Karvalits Ferenc.
Borítékolják a hétfői felest és a nagyobb zakót
Az EKB engedett a nyomásnak: vágott egy felest
A jegybank foglalkozhat végre a gazdasággal is
Inflációs bullt dobtak az elemzők
Gyurcsány mindent újraszámoltat
Ráfaragtak az euróra a szlovákok?
MTI