A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 9,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az MNB a korábban várt 1,7 százaléknál is nagyobb gazdasági visszaeséssel számol
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 9,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette, így alakult ki a 10,0 százalékos kamat, amely most 9,5 százalékra módosult.
A monetáris tanács megítélése szerint a következő időszakban a középtávú céltól elmaradó infláció és jelentős mértékű gazdasági visszaesés várható.
Az elmúlt hónapban beérkezett adatok arra utalnak, hogy a reálgazdasági kilátások tovább romlottak. A hazai ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben esett vissza, miközben a nemzetközi konjunktúraindikátorok gyengébb külső keresletet vetítenek előre. Mindezek a korábban vártnál alacsonyabb inflációs környezetet valószínűsítenek.
A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az elmúlt időszakban a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek, a pénzügyi közvetítő rendszer sokktűrő képessége javult. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik - áll a monetáris tanács indoklásában.
A monetáris tanács a várható gazdasági visszaeséssel és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. február 13-án 14 órakor jelenik meg.
A monetáris tanács ülésén a tagok többsége az 50 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott, de emellett volt javaslat 75 és 100 bázispontos kamatmérséklésre is - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.
Karvalits Ferenc kijelentette: az MNB most készülő prognózisa várhatóan a korábban várt 1,7 százaléknál is nagyobb gazdasági visszaeséssel számol az idei évre; a jegybank az esetleges adóváltozásokról, áfamódosításokról csak a tényleges lépések egészét ismerve tud véleményt mondani.
Karvalits Ferenc kérdésekre válaszolva rámutatott: a gazdaság visszaesése és az alacsonyabb inflációs környezet mellett várhatóan újabb intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél eléréséhez.
A jegybanki alelnök elöljáróban kifejtette, a monetáris tanács döntését leginkább az utóbbi időszak folyamatai befolyásolták, az, hogy az újabb várakozások szerint a GDP a korábbi véleményekkel szemben még jobban visszaesik, tovább romlottak az európai konjunkturális kilátások, és a magyarországi infláció csökkenése is erőteljesebb a korábban vártnál.
Kiemelte: a monetáris tanács szerint a monetáris kondíciók lazítása a jövőben csak olyan ütemben lehetséges, hogy az ne veszélyeztesse a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását és a tőkemozgást sem.
Az alelnök egy másik újságírói felvetésre, amely a forint utóbbi napokban tapasztalt gyengülésére vonatkozott, kifejtette: az MNB-nek nincs kijelölt, optimális forintárfolyam-szintje, a rendkívüli helyzetekben számítani lehetett a hazai valuta nagyobb árfolyammozgására. A monetáris politika hosszabb távon fordít csak figyelmet a forintárfolyam mozgásának hatásaira - húzta alá.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank szakértői tárgyalnak a svájci nemzeti bank képviselőivel arról, hogy milyen pénzügyi instrumentumokkal lehetne a magyar pénzpiacon erősíteni, javítani a svájci frank alapú likviditást. A jegybank azért tartja ezt szükségesnek, mert a magyar bankrendszer nagy szereplői jelentős hitelállományát helyezték ki svájci frank alapon - mondta Karvalits Ferenc.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
.jpg)
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 9,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az MNB a korábban várt 1,7 százaléknál is nagyobb gazdasági visszaeséssel számol .jpg)
.jpg)
Az Egyesült Államokkal tárgyalnának. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
