300 milliárd forintot irányoz elő az egyelőre még csak törvénytervezet formájában létező banki mentőcsomag bajba jutott bankok tőkéjének emelésére. A tőkeemelésre, és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre a törvény elfogadása esetén akkor is sor kerülhet, ha az adott bank a veszteségek hatására megelégeli a magyarországi pályafutást, és inkább lehúzná a rolót. Ilyen esetben ugyanis az állam nem csak azt venné figyelembe, hogy adott esetben mekkora rövid távú veszteséggel jár a működés fenntartása.
Elképzelhető ugyanis, hogy a várható kimeneteket módosítaná egy olyan állami beavatkozás, amely tőkeemelés lehetősége, az átmeneti korlátozások, veszteségek, sérelmek után hosszabb távon pozitív hatással járna, adott esetben nem csak a pénzügyi közvetítőrendszer működésében és zavartalan hozzáférhetőségében érdekelt társadalom, hanem az egyes tulajdonosok számára is.
Erről a 300 milliárd forintról kérdeztük meg olvasóinkat: ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Több mint 7200 szavazat feldolgozása után vontunk egyenleget, és áttekintettük a hozzászólások formájában érkezett egyéni javaslatokat, véleményeket is.
A grafikonra pillantva egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb arányban az adócsökkentés mellett tették le voksaikat olvasóink. A szavazatok 53 százaléka érkezett erre az opcióra. A hozzászólások jelentős része is e téma körül forgott. Chaba szerint például "ha [az adókat] lecsökkentjük, akkor még kevesebb jut a közösbe, pl. családi pótlékra, nyugdíjakra és különböző támogatásokra. Nagyon rossz gondolat a jelenlegi gazdasági helyzetben adót csökkenteni! Szerintem arra kell törekedni, hogy minél többen fizessenek adót, és utána lehet csökkenteni."
Kapitalista az adócsökkentés mellett foglalt állást. "Olyan adónemekben, amely a tőkeképzést, értsd: megtakarítási hajlandóságot segíti. Ilyen például a kamatadó eltörlése, nyereségadó vágása és a munkáltatók alkalmazottak után fizetett adóinak csökkentése. További adócsökkentésekhez viszont újabb forrásokat kellene teremteni pl.: lakáshitel támogatásának minimalizálása vagy inkább eltörlése, a nyugdíjkorhatár emelése, kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségeinek eltörlése. 3200 önkormányzat "felezése". 720 ezerről legalább 500 ezerre csökkenteni a közszféra létszámát."
Egyedül a "közös ellenség", a politikusok megítélése tudja közös platformra hozni a vitázókat, leginkább akkor, ha a képviselők költségtérítése vagy az Országgyűlés létszáma kerül szóba. |
Olvasóink közel negyede, 23,5 százaléka a kis- és középvállalkozások megsegítésére fordítana nagyobb összeget, ezügyben nem meglepő módon a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekben társra találnának. Az elképzelések szerint a kkv szektor élénkítése lenne az a lökés, amellyel az ország kirántható lenne a gödörből.
Részletek a mentőcsomagról: Mentőmellény és kényszerzubbony egyben >> |
Jein szerint "A bankoknak azért kell forrást nyújtani, hogy tudjanak hitelezni a vállalkozásoknak, akik majd munkát adnak és fizetik az adókat." Tide szerint viszont a bankokat támogatni egyszerűen röhej: "Így is sok kamatot zsebelnek be tőlünk. Inkább a dolgozókat támogatnám, akik igen summás adót fizetnek be az államkasszába ami lassan 20 éve a kályha mellett ülőket élteti igen csak kövéren."
Minden tizedik olvasónk viszont inkább szétosztaná a summát az állampolgárok között: durván 30 ezer forintot kapna mindenki, amit arra költ, amire akar. Az ötlet abszurditásához képest meglepően nagy ez az arány, alig kevesebben voksoltak a negyedik lehetőségre, mint a bankok támogatására.
Egyéb ötletek is felmerültek a hozzászólások között. Bubus például "a kórházak elavult műszerparkjára és a legkorszerűbb gyógyító eljárások bevezetésére" költené a pénzt, azt azonban nem árulta el, hogyan húzná ez ki az országot a válságból. Leo szerint "Az egész struktúrát, a nagy rendszereket kellene átalakítani, mert abban van az állami pazarlás oka. Ilyen pl. a 3200 önkormányzat, a rengeteg kis hivatali apparátus, de ilyen a rossz szociális támogatási rendszer is. Csak hát tudjuk, hogy amikor ilyenbe kezdett a kormányzat, akkor azonnal ellenzéki indíttatású népszavazással vágták el az ügy torkát. Hogy lehet egy országban államháztartási reformot megvalósítani, ha adócsökkentést, bérnövekedést, megtartott munkahelyeket, érintetlen szociális támogatási rendszert szeretnénk ugyanolyan alacsony bevételekből? Hát hitelekből... Ez volt idáig is. "
Kapitalista szerint "a képviselők létszámát csökkenteni kellene és a költségtérítésre éves szinten valamilyen limitet kell meghatározni. Ezzel jelképesen a politikai elit is hozzájárulna, ami éves szinten talán 1-2 milliárd forint adócsökkentést jelentő megtakarítást jelenthet. Aztán a nyugdíjkorhatárt fel kell emelni és a korkedvezményes nyugdíjba vonulást (amennyire lehet) meg kell szüntetni. A 13. havi nyugdíjat el kell törölni, vagy csak a valóban országos átlag szerinti kisnyugdíjas kaphasson 13. havit (legszegényebb 10%). A 13. havi eltörlésével kb. 780mrd ft adócsökkentést lehetne előirányozni."
Hujuj nézőpontjában is lehet racionalitást felfedezni: ő egyszerűen azt írja, "nem költeném el a vésztartalékot."
A végletekig leegyszerűsített megoldást Jocó fogalmazta meg, rávilágítva arra, hogy az emberek elsősorban a hétköznapi problémák megoldását várják el az ország vezetőitől: "Én mire költeném? Vennék egy női vázas biciklit (nem lopják annyira, mint a férfit). Kifizetném előre az egész éves kisfröccs adagomat a Fáradt Kapában. Az asszony kapna egy új otthonkát, a többit meg betenném a zsebembe" - írja.
Az idézett hozzászólásokat szerkesztettük; azok tartalma, a bennük kifejtett álláspont nem tükrözi a Privátbankár.hu szerkesztőségének álláspontját.
Az ellenzék leszavazta a bankmentőcsomagot
Pihenőt kaphat a banki mentőcsomag
Veres: ha nem lépünk, odalenne mindenünk
Az OTP nem kér a bankmentésből
Vették az első akadályt az MDF-es adójavaslatok
Privátbankár