Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is.
300 milliárd forintot irányoz elő az egyelőre még csak törvénytervezet formájában létező banki mentőcsomag bajba jutott bankok tőkéjének emelésére. A tőkeemelésre, és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre a törvény elfogadása esetén akkor is sor kerülhet, ha az adott bank a veszteségek hatására megelégeli a magyarországi pályafutást, és inkább lehúzná a rolót. Ilyen esetben ugyanis az állam nem csak azt venné figyelembe, hogy adott esetben mekkora rövid távú veszteséggel jár a működés fenntartása.
Elképzelhető ugyanis, hogy a várható kimeneteket módosítaná egy olyan állami beavatkozás, amely tőkeemelés lehetősége, az átmeneti korlátozások, veszteségek, sérelmek után hosszabb távon pozitív hatással járna, adott esetben nem csak a pénzügyi közvetítőrendszer működésében és zavartalan hozzáférhetőségében érdekelt társadalom, hanem az egyes tulajdonosok számára is.
Erről a 300 milliárd forintról kérdeztük meg olvasóinkat: ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Több mint 7200 szavazat feldolgozása után vontunk egyenleget, és áttekintettük a hozzászólások formájában érkezett egyéni javaslatokat, véleményeket is.
A grafikonra pillantva egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb arányban az adócsökkentés mellett tették le voksaikat olvasóink. A szavazatok 53 százaléka érkezett erre az opcióra. A hozzászólások jelentős része is e téma körül forgott. Chaba szerint például "ha [az adókat] lecsökkentjük, akkor még kevesebb jut a közösbe, pl. családi pótlékra, nyugdíjakra és különböző támogatásokra. Nagyon rossz gondolat a jelenlegi gazdasági helyzetben adót csökkenteni! Szerintem arra kell törekedni, hogy minél többen fizessenek adót, és utána lehet csökkenteni."
Kapitalista az adócsökkentés mellett foglalt állást. "Olyan adónemekben, amely a tőkeképzést, értsd: megtakarítási hajlandóságot segíti. Ilyen például a kamatadó eltörlése, nyereségadó vágása és a munkáltatók alkalmazottak után fizetett adóinak csökkentése. További adócsökkentésekhez viszont újabb forrásokat kellene teremteni pl.: lakáshitel támogatásának minimalizálása vagy inkább eltörlése, a nyugdíjkorhatár emelése, kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségeinek eltörlése. 3200 önkormányzat "felezése". 720 ezerről legalább 500 ezerre csökkenteni a közszféra létszámát."
Egyedül a "közös ellenség", a politikusok megítélése tudja közös platformra hozni a vitázókat, leginkább akkor, ha a képviselők költségtérítése vagy az Országgyűlés létszáma kerül szóba.
A közszférában dolgozók részéről a "simliző" vállalkozókat érte erősebb kritika, így a fórum egy idő után a versenyszféra dolgozói / vállalkozók vs. közalkalmazottak szócsatává alakult. A kedélyeket Valaki fedőnevű olvasónk próbálta csitítani: "(...) szerintem sem a közalkalmazottak, sem a vállalkozók, sem a nyugdíjasok nem tehetnek erről az egészről, ki így, ki úgy próbál meg boldogulni, és azok, akik ezeket a jó kis törvényeket és megszorításokat hozzák, pont erre számítanak, hogy az emberek majd egymás torkának esnek, és el is követjük ezt a hibát."
Olvasóink közel negyede, 23,5 százaléka a kis- és középvállalkozások megsegítésére fordítana nagyobb összeget, ezügyben nem meglepő módon a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekben társra találnának. Az elképzelések szerint a kkv szektor élénkítése lenne az a lökés, amellyel az ország kirántható lenne a gödörből.
Olvasóink alig egytizede nyilatkozott úgy, hogy a 300 milliárdot az eredeti terveknek megfelelően a bajba jutott bankok megsegítésére fordítaná. Van, aki azért hajlandó párhuzamot vonni a bankok megmentése és a válság elhárítása között. Maecenas például azt írja: "Azzal, hogy a kamatokat megdobták, a bankok is megszívták. A hitel ára a kamat. És minél magasabb a hitel ára, annál kevesebbet tudnak értékesíteni a bankok. Mialatt a forrásokat (pl.: betétek) 11-15%-os áron veszi át bank. Épp ezért a profitok csökkenni fognak, leépítések lesznek hogy így a céltartalékokat növeljék. Ha a bankoknak jól megy akkor a gazdaságnak is jól megy. Ha a bankok bedőlnek akkor te is cseszheted a betétedet vagy a fizud vásárlóerejét. Ezt csak nagyon kevesen tudják vagy értenek hozzá."
Jein szerint "A bankoknak azért kell forrást nyújtani, hogy tudjanak hitelezni a vállalkozásoknak, akik majd munkát adnak és fizetik az adókat." Tide szerint viszont a bankokat támogatni egyszerűen röhej: "Így is sok kamatot zsebelnek be tőlünk. Inkább a dolgozókat támogatnám, akik igen summás adót fizetnek be az államkasszába ami lassan 20 éve a kályha mellett ülőket élteti igen csak kövéren."
Minden tizedik olvasónk viszont inkább szétosztaná a summát az állampolgárok között: durván 30 ezer forintot kapna mindenki, amit arra költ, amire akar. Az ötlet abszurditásához képest meglepően nagy ez az arány, alig kevesebben voksoltak a negyedik lehetőségre, mint a bankok támogatására.
Egyéb ötletek is felmerültek a hozzászólások között. Bubus például "a kórházak elavult műszerparkjára és a legkorszerűbb gyógyító eljárások bevezetésére" költené a pénzt, azt azonban nem árulta el, hogyan húzná ez ki az országot a válságból. Leo szerint "Az egész struktúrát, a nagy rendszereket kellene átalakítani, mert abban van az állami pazarlás oka. Ilyen pl. a 3200 önkormányzat, a rengeteg kis hivatali apparátus, de ilyen a rossz szociális támogatási rendszer is. Csak hát tudjuk, hogy amikor ilyenbe kezdett a kormányzat, akkor azonnal ellenzéki indíttatású népszavazással vágták el az ügy torkát. Hogy lehet egy országban államháztartási reformot megvalósítani, ha adócsökkentést, bérnövekedést, megtartott munkahelyeket, érintetlen szociális támogatási rendszert szeretnénk ugyanolyan alacsony bevételekből? Hát hitelekből... Ez volt idáig is. "
Kapitalista szerint "a képviselők létszámát csökkenteni kellene és a költségtérítésre éves szinten valamilyen limitet kell meghatározni. Ezzel jelképesen a politikai elit is hozzájárulna, ami éves szinten talán 1-2 milliárd forint adócsökkentést jelentő megtakarítást jelenthet. Aztán a nyugdíjkorhatárt fel kell emelni és a korkedvezményes nyugdíjba vonulást (amennyire lehet) meg kell szüntetni. A 13. havi nyugdíjat el kell törölni, vagy csak a valóban országos átlag szerinti kisnyugdíjas kaphasson 13. havit (legszegényebb 10%). A 13. havi eltörlésével kb. 780mrd ft adócsökkentést lehetne előirányozni."
Hujuj nézőpontjában is lehet racionalitást felfedezni: ő egyszerűen azt írja, "nem költeném el a vésztartalékot."
A végletekig leegyszerűsített megoldást Jocó fogalmazta meg, rávilágítva arra, hogy az emberek elsősorban a hétköznapi problémák megoldását várják el az ország vezetőitől: "Én mire költeném? Vennék egy női vázas biciklit (nem lopják annyira, mint a férfit). Kifizetném előre az egész éves kisfröccs adagomat a Fáradt Kapában. Az asszony kapna egy új otthonkát, a többit meg betenném a zsebembe" - írja.
Az idézett hozzászólásokat szerkesztettük; azok tartalma, a bennük kifejtett álláspont nem tükrözi a Privátbankár.hu szerkesztőségének álláspontját.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is. 
Az Egyesült Államokkal tárgyalnának. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
