Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is.
300 milliárd forintot irányoz elő az egyelőre még csak törvénytervezet formájában létező banki mentőcsomag bajba jutott bankok tőkéjének emelésére. A tőkeemelésre, és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre a törvény elfogadása esetén akkor is sor kerülhet, ha az adott bank a veszteségek hatására megelégeli a magyarországi pályafutást, és inkább lehúzná a rolót. Ilyen esetben ugyanis az állam nem csak azt venné figyelembe, hogy adott esetben mekkora rövid távú veszteséggel jár a működés fenntartása.
Elképzelhető ugyanis, hogy a várható kimeneteket módosítaná egy olyan állami beavatkozás, amely tőkeemelés lehetősége, az átmeneti korlátozások, veszteségek, sérelmek után hosszabb távon pozitív hatással járna, adott esetben nem csak a pénzügyi közvetítőrendszer működésében és zavartalan hozzáférhetőségében érdekelt társadalom, hanem az egyes tulajdonosok számára is.
Erről a 300 milliárd forintról kérdeztük meg olvasóinkat: ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Több mint 7200 szavazat feldolgozása után vontunk egyenleget, és áttekintettük a hozzászólások formájában érkezett egyéni javaslatokat, véleményeket is.
A grafikonra pillantva egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb arányban az adócsökkentés mellett tették le voksaikat olvasóink. A szavazatok 53 százaléka érkezett erre az opcióra. A hozzászólások jelentős része is e téma körül forgott. Chaba szerint például "ha [az adókat] lecsökkentjük, akkor még kevesebb jut a közösbe, pl. családi pótlékra, nyugdíjakra és különböző támogatásokra. Nagyon rossz gondolat a jelenlegi gazdasági helyzetben adót csökkenteni! Szerintem arra kell törekedni, hogy minél többen fizessenek adót, és utána lehet csökkenteni."
Kapitalista az adócsökkentés mellett foglalt állást. "Olyan adónemekben, amely a tőkeképzést, értsd: megtakarítási hajlandóságot segíti. Ilyen például a kamatadó eltörlése, nyereségadó vágása és a munkáltatók alkalmazottak után fizetett adóinak csökkentése. További adócsökkentésekhez viszont újabb forrásokat kellene teremteni pl.: lakáshitel támogatásának minimalizálása vagy inkább eltörlése, a nyugdíjkorhatár emelése, kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségeinek eltörlése. 3200 önkormányzat "felezése". 720 ezerről legalább 500 ezerre csökkenteni a közszféra létszámát."
Egyedül a "közös ellenség", a politikusok megítélése tudja közös platformra hozni a vitázókat, leginkább akkor, ha a képviselők költségtérítése vagy az Országgyűlés létszáma kerül szóba.
A közszférában dolgozók részéről a "simliző" vállalkozókat érte erősebb kritika, így a fórum egy idő után a versenyszféra dolgozói / vállalkozók vs. közalkalmazottak szócsatává alakult. A kedélyeket Valaki fedőnevű olvasónk próbálta csitítani: "(...) szerintem sem a közalkalmazottak, sem a vállalkozók, sem a nyugdíjasok nem tehetnek erről az egészről, ki így, ki úgy próbál meg boldogulni, és azok, akik ezeket a jó kis törvényeket és megszorításokat hozzák, pont erre számítanak, hogy az emberek majd egymás torkának esnek, és el is követjük ezt a hibát."
Olvasóink közel negyede, 23,5 százaléka a kis- és középvállalkozások megsegítésére fordítana nagyobb összeget, ezügyben nem meglepő módon a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekben társra találnának. Az elképzelések szerint a kkv szektor élénkítése lenne az a lökés, amellyel az ország kirántható lenne a gödörből.
Olvasóink alig egytizede nyilatkozott úgy, hogy a 300 milliárdot az eredeti terveknek megfelelően a bajba jutott bankok megsegítésére fordítaná. Van, aki azért hajlandó párhuzamot vonni a bankok megmentése és a válság elhárítása között. Maecenas például azt írja: "Azzal, hogy a kamatokat megdobták, a bankok is megszívták. A hitel ára a kamat. És minél magasabb a hitel ára, annál kevesebbet tudnak értékesíteni a bankok. Mialatt a forrásokat (pl.: betétek) 11-15%-os áron veszi át bank. Épp ezért a profitok csökkenni fognak, leépítések lesznek hogy így a céltartalékokat növeljék. Ha a bankoknak jól megy akkor a gazdaságnak is jól megy. Ha a bankok bedőlnek akkor te is cseszheted a betétedet vagy a fizud vásárlóerejét. Ezt csak nagyon kevesen tudják vagy értenek hozzá."
Jein szerint "A bankoknak azért kell forrást nyújtani, hogy tudjanak hitelezni a vállalkozásoknak, akik majd munkát adnak és fizetik az adókat." Tide szerint viszont a bankokat támogatni egyszerűen röhej: "Így is sok kamatot zsebelnek be tőlünk. Inkább a dolgozókat támogatnám, akik igen summás adót fizetnek be az államkasszába ami lassan 20 éve a kályha mellett ülőket élteti igen csak kövéren."
Minden tizedik olvasónk viszont inkább szétosztaná a summát az állampolgárok között: durván 30 ezer forintot kapna mindenki, amit arra költ, amire akar. Az ötlet abszurditásához képest meglepően nagy ez az arány, alig kevesebben voksoltak a negyedik lehetőségre, mint a bankok támogatására.
Egyéb ötletek is felmerültek a hozzászólások között. Bubus például "a kórházak elavult műszerparkjára és a legkorszerűbb gyógyító eljárások bevezetésére" költené a pénzt, azt azonban nem árulta el, hogyan húzná ez ki az országot a válságból. Leo szerint "Az egész struktúrát, a nagy rendszereket kellene átalakítani, mert abban van az állami pazarlás oka. Ilyen pl. a 3200 önkormányzat, a rengeteg kis hivatali apparátus, de ilyen a rossz szociális támogatási rendszer is. Csak hát tudjuk, hogy amikor ilyenbe kezdett a kormányzat, akkor azonnal ellenzéki indíttatású népszavazással vágták el az ügy torkát. Hogy lehet egy országban államháztartási reformot megvalósítani, ha adócsökkentést, bérnövekedést, megtartott munkahelyeket, érintetlen szociális támogatási rendszert szeretnénk ugyanolyan alacsony bevételekből? Hát hitelekből... Ez volt idáig is. "
Kapitalista szerint "a képviselők létszámát csökkenteni kellene és a költségtérítésre éves szinten valamilyen limitet kell meghatározni. Ezzel jelképesen a politikai elit is hozzájárulna, ami éves szinten talán 1-2 milliárd forint adócsökkentést jelentő megtakarítást jelenthet. Aztán a nyugdíjkorhatárt fel kell emelni és a korkedvezményes nyugdíjba vonulást (amennyire lehet) meg kell szüntetni. A 13. havi nyugdíjat el kell törölni, vagy csak a valóban országos átlag szerinti kisnyugdíjas kaphasson 13. havit (legszegényebb 10%). A 13. havi eltörlésével kb. 780mrd ft adócsökkentést lehetne előirányozni."
Hujuj nézőpontjában is lehet racionalitást felfedezni: ő egyszerűen azt írja, "nem költeném el a vésztartalékot."
A végletekig leegyszerűsített megoldást Jocó fogalmazta meg, rávilágítva arra, hogy az emberek elsősorban a hétköznapi problémák megoldását várják el az ország vezetőitől: "Én mire költeném? Vennék egy női vázas biciklit (nem lopják annyira, mint a férfit). Kifizetném előre az egész éves kisfröccs adagomat a Fáradt Kapában. Az asszony kapna egy új otthonkát, a többit meg betenném a zsebembe" - írja.
Az idézett hozzászólásokat szerkesztettük; azok tartalma, a bennük kifejtett álláspont nem tükrözi a Privátbankár.hu szerkesztőségének álláspontját.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Teljessé vált az NFC elven működő érintésmentes fizetési lehetőségek palettája a Gránit Banknál: az okosórás fizetések mellett mostantól karkötővel és gyűrűvel is fizethetnek a pénzintézet ügyfelei. A bank ráadásul most ingyenesen biztosítja a karkötőket azoknak az ügyfeleknek, akik legalább két ügyfélajánlást teljesítenek 2025. december 19-ig.
Izsó Márton - Herman Bernadett | 2025. november 25. 13:14
Hisz a biztosítási piac fejlődésében, és tesz is érte. Képzést szervez, integrálja a kis cégeket, és fogyasztóbarát intézkedéseket sürget Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2025. november 24. 14:20
A Klasszis Podcast friss epizódjában Bálint Attila, a Raiffeisen Bank Private Banking üzletágának ügyvezető igazgatója kalauzol el minket a magyar privátbanki szolgáltatások három évtizedes fejlődésén.
A szervezet szerint a banki extra terhek emelése a teljes magyar gazdaságot sújtja, tovább fékezi a magyar gazdaság növekedését és rontja hazánk megítélését.
Évek óta stagnál a magyarországi cégek fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét mérő mutató. Bár a fő index egy nagyon szűk sávban mozog, az egyes alpontokra adott válaszok, és leginkább a nagy- és kisebb vállalatok hozzáállásában bekövetkezett változások igencsak figyelemre méltók. A K&H fenntarthatósági index részleteit a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében ismerhettük meg.
Leálltak az ATM-ek és a bankkártyás fizetés a tavaszi spanyol és francia áramszünet idején. A jövőben lehetnek még hasonló krízisek, de a bankoktól elvárják, hogy ilyenkor is üzembiztosan működjenek.
A rövid válasz igen, ugyanakkor alaposan át kell nézni, hogy mit is tartalmaz az adott szerződés. A lapunk által megkérdezett biztosítási szakértő elmondta, hogy egyre tudatosabbak a magyar utazók, napi néhány százforintos pluszköltséggel pedig jelentősen javíthatjuk az utasbiztosítás fedezetének tartalmát.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is. 
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
