Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is.
300 milliárd forintot irányoz elő az egyelőre még csak törvénytervezet formájában létező banki mentőcsomag bajba jutott bankok tőkéjének emelésére. A tőkeemelésre, és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre a törvény elfogadása esetén akkor is sor kerülhet, ha az adott bank a veszteségek hatására megelégeli a magyarországi pályafutást, és inkább lehúzná a rolót. Ilyen esetben ugyanis az állam nem csak azt venné figyelembe, hogy adott esetben mekkora rövid távú veszteséggel jár a működés fenntartása.
Elképzelhető ugyanis, hogy a várható kimeneteket módosítaná egy olyan állami beavatkozás, amely tőkeemelés lehetősége, az átmeneti korlátozások, veszteségek, sérelmek után hosszabb távon pozitív hatással járna, adott esetben nem csak a pénzügyi közvetítőrendszer működésében és zavartalan hozzáférhetőségében érdekelt társadalom, hanem az egyes tulajdonosok számára is.
Erről a 300 milliárd forintról kérdeztük meg olvasóinkat: ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Több mint 7200 szavazat feldolgozása után vontunk egyenleget, és áttekintettük a hozzászólások formájában érkezett egyéni javaslatokat, véleményeket is.
A grafikonra pillantva egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb arányban az adócsökkentés mellett tették le voksaikat olvasóink. A szavazatok 53 százaléka érkezett erre az opcióra. A hozzászólások jelentős része is e téma körül forgott. Chaba szerint például "ha [az adókat] lecsökkentjük, akkor még kevesebb jut a közösbe, pl. családi pótlékra, nyugdíjakra és különböző támogatásokra. Nagyon rossz gondolat a jelenlegi gazdasági helyzetben adót csökkenteni! Szerintem arra kell törekedni, hogy minél többen fizessenek adót, és utána lehet csökkenteni."
Kapitalista az adócsökkentés mellett foglalt állást. "Olyan adónemekben, amely a tőkeképzést, értsd: megtakarítási hajlandóságot segíti. Ilyen például a kamatadó eltörlése, nyereségadó vágása és a munkáltatók alkalmazottak után fizetett adóinak csökkentése. További adócsökkentésekhez viszont újabb forrásokat kellene teremteni pl.: lakáshitel támogatásának minimalizálása vagy inkább eltörlése, a nyugdíjkorhatár emelése, kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségeinek eltörlése. 3200 önkormányzat "felezése". 720 ezerről legalább 500 ezerre csökkenteni a közszféra létszámát."
Egyedül a "közös ellenség", a politikusok megítélése tudja közös platformra hozni a vitázókat, leginkább akkor, ha a képviselők költségtérítése vagy az Országgyűlés létszáma kerül szóba.
A közszférában dolgozók részéről a "simliző" vállalkozókat érte erősebb kritika, így a fórum egy idő után a versenyszféra dolgozói / vállalkozók vs. közalkalmazottak szócsatává alakult. A kedélyeket Valaki fedőnevű olvasónk próbálta csitítani: "(...) szerintem sem a közalkalmazottak, sem a vállalkozók, sem a nyugdíjasok nem tehetnek erről az egészről, ki így, ki úgy próbál meg boldogulni, és azok, akik ezeket a jó kis törvényeket és megszorításokat hozzák, pont erre számítanak, hogy az emberek majd egymás torkának esnek, és el is követjük ezt a hibát."
Olvasóink közel negyede, 23,5 százaléka a kis- és középvállalkozások megsegítésére fordítana nagyobb összeget, ezügyben nem meglepő módon a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekben társra találnának. Az elképzelések szerint a kkv szektor élénkítése lenne az a lökés, amellyel az ország kirántható lenne a gödörből.
Olvasóink alig egytizede nyilatkozott úgy, hogy a 300 milliárdot az eredeti terveknek megfelelően a bajba jutott bankok megsegítésére fordítaná. Van, aki azért hajlandó párhuzamot vonni a bankok megmentése és a válság elhárítása között. Maecenas például azt írja: "Azzal, hogy a kamatokat megdobták, a bankok is megszívták. A hitel ára a kamat. És minél magasabb a hitel ára, annál kevesebbet tudnak értékesíteni a bankok. Mialatt a forrásokat (pl.: betétek) 11-15%-os áron veszi át bank. Épp ezért a profitok csökkenni fognak, leépítések lesznek hogy így a céltartalékokat növeljék. Ha a bankoknak jól megy akkor a gazdaságnak is jól megy. Ha a bankok bedőlnek akkor te is cseszheted a betétedet vagy a fizud vásárlóerejét. Ezt csak nagyon kevesen tudják vagy értenek hozzá."
Jein szerint "A bankoknak azért kell forrást nyújtani, hogy tudjanak hitelezni a vállalkozásoknak, akik majd munkát adnak és fizetik az adókat." Tide szerint viszont a bankokat támogatni egyszerűen röhej: "Így is sok kamatot zsebelnek be tőlünk. Inkább a dolgozókat támogatnám, akik igen summás adót fizetnek be az államkasszába ami lassan 20 éve a kályha mellett ülőket élteti igen csak kövéren."
Minden tizedik olvasónk viszont inkább szétosztaná a summát az állampolgárok között: durván 30 ezer forintot kapna mindenki, amit arra költ, amire akar. Az ötlet abszurditásához képest meglepően nagy ez az arány, alig kevesebben voksoltak a negyedik lehetőségre, mint a bankok támogatására.
Egyéb ötletek is felmerültek a hozzászólások között. Bubus például "a kórházak elavult műszerparkjára és a legkorszerűbb gyógyító eljárások bevezetésére" költené a pénzt, azt azonban nem árulta el, hogyan húzná ez ki az országot a válságból. Leo szerint "Az egész struktúrát, a nagy rendszereket kellene átalakítani, mert abban van az állami pazarlás oka. Ilyen pl. a 3200 önkormányzat, a rengeteg kis hivatali apparátus, de ilyen a rossz szociális támogatási rendszer is. Csak hát tudjuk, hogy amikor ilyenbe kezdett a kormányzat, akkor azonnal ellenzéki indíttatású népszavazással vágták el az ügy torkát. Hogy lehet egy országban államháztartási reformot megvalósítani, ha adócsökkentést, bérnövekedést, megtartott munkahelyeket, érintetlen szociális támogatási rendszert szeretnénk ugyanolyan alacsony bevételekből? Hát hitelekből... Ez volt idáig is. "
Kapitalista szerint "a képviselők létszámát csökkenteni kellene és a költségtérítésre éves szinten valamilyen limitet kell meghatározni. Ezzel jelképesen a politikai elit is hozzájárulna, ami éves szinten talán 1-2 milliárd forint adócsökkentést jelentő megtakarítást jelenthet. Aztán a nyugdíjkorhatárt fel kell emelni és a korkedvezményes nyugdíjba vonulást (amennyire lehet) meg kell szüntetni. A 13. havi nyugdíjat el kell törölni, vagy csak a valóban országos átlag szerinti kisnyugdíjas kaphasson 13. havit (legszegényebb 10%). A 13. havi eltörlésével kb. 780mrd ft adócsökkentést lehetne előirányozni."
Hujuj nézőpontjában is lehet racionalitást felfedezni: ő egyszerűen azt írja, "nem költeném el a vésztartalékot."
A végletekig leegyszerűsített megoldást Jocó fogalmazta meg, rávilágítva arra, hogy az emberek elsősorban a hétköznapi problémák megoldását várják el az ország vezetőitől: "Én mire költeném? Vennék egy női vázas biciklit (nem lopják annyira, mint a férfit). Kifizetném előre az egész éves kisfröccs adagomat a Fáradt Kapában. Az asszony kapna egy új otthonkát, a többit meg betenném a zsebembe" - írja.
Az idézett hozzászólásokat szerkesztettük; azok tartalma, a bennük kifejtett álláspont nem tükrözi a Privátbankár.hu szerkesztőségének álláspontját.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
Érezhetően emelkedett, de még így is 5 százalék alatti szinten maradt a júniusig tartó egy év alatt a 20 százaléknál kevesebb önerővel felvett jelzáloghitelek aránya. Az Otthon Start megjelenésével még inkább megugorhat ez az arány, hiszen az új támogatott konstrukciónál is elegendő lehet a vételár 10 százalékát előteremteni – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója.
Hétfőtől hét hiteltermék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a Széchenyi Kártya Program keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Egyetlen év alatt több mint 38 százalékkal emelkedett a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, ami arra utal, hogy a kisbefektetőknek egyre motiválóbb a konstrukcióval elérhető adóelőny – hívta fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Közben a TBSZ-számlákon tartott összeg is szép ütemben gyarapodik.
Az idei évi finanszírozási tervének teljesülése az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil, az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 115 százaléka teljesült – közölte az MTI-vel csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).
Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 26-án záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme 4,0 százalék volt szeptemberben, miután augusztusban 4,1 százalékos, tavaly március óta a leggyorsabb emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Látványos visszaesést hozott az augusztus a lakossági hitelpiacon: lakáshitelekből bő negyedével kevesebbet folyósítottak a bankok júliushoz képest, de visszaesett a személyi kölcsönök iránti kereslet is.
Kisebbségi tulajdonrészt vásárolt a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. leányvállalatában, a HUNBenefit Többes Ügynök Kft.-ben az UNIQA Biztosító. A partnerségre alapozva a biztosítótársaság – digitális transzformációs programja keretében – átszervezi függőügynöki hálózatát, és a jövőben a Hungarikum Alkusz leányvállalatának kötelékében többes ügynökként szolgálja ki ügyfeleit, és gondozza a mintegy 200 000 biztosítási szerződést.
Október 16-ig lehet nevezni a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre. A Privátbankár.hu milliós összdíjazás mellett rendezi meg a vetélkedőt, a döntősök a Budapesti Gazdasági Egyetem campusán mérhetik össze tudásukat.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, önök mire költenék a banki tőkeemelésre szánt vésztartalékot? Ezt kérdeztük olvasóinktól, és egyértelmű választ kaptunk: adócsökkentésre. Minden tizedik olvasónk tényleg a bankokat mentené, de ugyanennyien szeretnék megkapni a 300 milliárdból rájuk eső részt is. 
A gazdaság „a vártnál némileg szilárdabb pályán haladhat” – mondta kedden. 
