Az Európai Alternatív és Etikus Bankok Szövetsége (FEBEA) két elnökségi tagja, a norvég Lars Hektoen (Cultura Sparebank) és a svájci Dominique Roten (Banque Alternative Suisse, BAS) látogattak el Budapestre a Pátria Takarékszövetkezethez abból az alkalomból, hogy a hazai pénzintézet a szervezet tagjelöltévé vált. A Pátria tavaly vezette be ÖkoTakarék termékcsaládját az etikus bankolás jegyében. A szervezetben kéttucatnyi tag közül eddig csak kettő volt kelet-európai.
Fenntartható vagy nem fenntartható
„Az utóbbi időben sok szó esik a banki tevékenység gazdaságra gyakorolt hatásairól. Emellett kevesebbszer hallunk arról a rendkívül fontos, de áttételes hatásról, amit a bankok hitelezési gyakorlatukon keresztül a szélesebb társadalomra és a környezetre kifejtenek. Jelentős társadalmi, környezeti értéket teremtő, helyi tevékenységek – közösségi kezdeményezések, biogazdálkodás, megújuló energia, természet-közeli beruházások – megvalósításának egyik komoly akadálya az, hogy nem tudják kitermelni azt a nyereséget, amit a jelen, „nem-fenntartható” körülmények között egy bank elvár” – írja a Pátria.
A norvég Cultura Sparebank Lars Hektoen szerint, mindössze 16 munkatárssal és 70 millió eurós mérlegfőösszeggel dolgozik, Norvégia-szerte helyeznek ki hiteleket, 2004 óta tagjai a nemzetközi szervezetnek. A BAS bank francia részlegének vezetője, Dominique Roten pedig elmondta, hogy mérlegfőösszegük euróban 800 millió körüli, összesen több mint 25 ezer ügyfelük van, 800 hitel van a portfólióban. A hitelek nagyon széles skálát ölelnek fel, a legkisebb 50 ezer, a legnagyobb 40 millió svájci frankos.
A helyi közösségeket támogatják
A BAS akár még társasházaknak is ad hitelt, aktív az úgynevezett szociális lakhatási projektekben, a magánlakások finanszírozásában is, ha ezek építése ökológiailag megfelelő. Foglalkoznak megújuló energiával, organikus termeléssel, sok egyéb olyan kis- és középvállalkozás hitelezésével, amelyek valamilyyen fenntartható projekthez kapcsolódnak. A bank 80 munkatárssal működik.
Dominique Roten |
A Pátria Takarékszövetkezet nem titkolt célja, hogy a FEBEA tagjaivá váljon, közösségi bankot hozzanak létre. A FEBEA képviselői arról is beszéltek, mik a kritériumok a szervezet tagjává váláshoz. Az első a FEBEA-tagok küldetése, missziója, amely minden esetben meg kell fogalmazza azt, hogy a társadalom egészének javításáért dolgozzon. A banki tevékenységeken keresztül is ezt kell megvalósítani, úgy helyezik ki a hiteleket, hogy a helyi gazdaságot, a helyi közösségéket támogassák vele.
Egyformák, és különböznek egymástól
Nem befektetési bankok vagyunk, nincsenek strukturált, spekulatív termékeink, nem a Libor-ból jönnek a forrásaink – mondta Dominique Roten. Az első kritérium talán az átláthatóság, a transzparencia. „Svájcnak nagyon híres bankjai vannak, de soha nem tudjuk, mit csinálnak a pénzzel”- tette hozzá.
Az ügyfelek betétei adják a finanszírozásunk alapját, de ez a betétgyűjtés is más, átlátható – mondta a norvég bankvezető. De vannak eltérések a betétgyűjtésben a tagbankok között. A bankok a fejlődés különböző szakaszain állnak. Ha a Pátria Takarék még nincs a fejlődés legfelsőbb fokán, az még nem jelenti azt, hogy ne válhatna taggá. Az etikus bankok szövetségében nem elvárás, hogy minden tagnak ugyanolyanok legyenek a termékei. A tagok összeülnek, megbeszélik egymással célkitűzéseiket, ám sok mindenben különböznek egymástól.
Afrikától Lengyelországig
Vannak, akik inkább a Social Investmentre fókuszálnak, mások inkább a társadalmi felelősségvállalásra koncentrálnak, szociális jellegű vállalkozásokra koncentrálnak, vagy az európai szegénység csökkentését tűzték ki célul, mikrovállalkozások fejlesztésére szakosodtak. Megint mások afrikai fejlesztési projektekben vesznek részt. Mindkét szakember rendkívül fontosnak tartotta, hogy átláthatóak legyenek a társadalom számára, honlapjaikon (itt>>> és itt>>>) elmondásuk szerint nagyon részletes adatok vannak az összes projektjeikről, egyedül a hitelfelvevők neve titkos.
Lars Hektoen |
A vendégeknek feltették a kérdést, hogy Közép-Kelet-Európában hogyan működhet ez a hitelezés, ott, ahol a fizetési fegyelem gyengébb, a bedőlési arány magasabb? Nehéz ezt megítélni külső szemlélőként, de az alaprecept megadhatja a fejlődéshez szükséges indítást itt is. „Nem az az elképzelés, hogy a bank az én ellenségem, hanem az én partnerem”- mondja Lars Hektoen. Lengyelországban már vannak hasonló projektek, ez is jelzi, hogy ebben a térségben is lehetséges az etikus bankolás.
Elég, ha elég egy robogóra
Az egyes országok között egyébként is vannak nagy különbségek, a pár ezer eurós mikrohitelek például Svájcban nem igazán ismertek, egyes országok számára viszont fontosak. Olyan hitel például, ami csak egy robogóra elég, de az lehetővé teszi, hogy valaki egy szomszéd városban munkát találjon.
A Pátria Takarék vezetői szerint amit nálunk párhuzamba lehet állítani a nyugati etikus bankokkal, azok éppen a takarékszövetkezetek, mert azok azok, akik a helyben levő vállalkozásokat finanszírozzák. „Rokon lelkeknek éreztük magunkat az etikus bankokkal, a közös értékrend számít” – mondta Éliás Csaba alelnök.
Svájcban bőven van mit kihelyezni
Rossz üzleti tervet, rossz projektet egyébként egy etikus bank sem finanszíroz. De amikor a többi bank már nem ad hitelt, ha a feltételek bármelyike is hiányzik, az etikus bankok ebben az esetben esetleg még segíthetnek. A normál bank tényleg csak az üzleti oldalt nézi.
A betétesek szempontjából van-e ára annak, hogy etikus a bank, versenyképesek-e a normál bankokhoz képest a betéti konstrukcióik? – merült fel. Svájcban a betéti kamatok nulla közelében vannak, például 0,25 százalékon, így nem nagyon számít, ha valaki csak 0,1 százalékot kap. A kihívás inkább a hiteloldalon jelentkezik, mivel nagyon alacsonyak a kamatok, sok a likviditás, amit ki kell helyezni. A verseny a bankok között a jó projektekért folyik – mondta Roten. Kínálnak egyébként más befektetési termékeket is a betéteken túl, de azokat is megszűrik a saját szempontjaik alapján.
Csúnya rossz nagybankok
A svájci bank folyamatosan évi 8-10 százalékos növekedést ér el a mérlegfőösszegben. Előnyt jelent nekünk a UBS példája, amely sokban hozzájárul ahhoz, hogy az embereknek rossz véleményük legyen a bankokról. Sokan, akik csalódtak a rossz nagybankokban, a kisebbek felé fordulnak – mondta a svájci vezető. Az etikus bankok szférája azonban még mindig csak körülbelül egy százalékát teszi ki a teljes bankszektornak az alpesi országban.