Becslések szerint a közszolgáltatási fogyasztások több mint nyolcvan százalékát ma is ilyen módon rendezi a lakosság - írja a Magyar Nemzet. A tilalom többek között kiterjed a víziközmű-, a távhő, elektronikus és hírközlési, valamint a villamosenergia- és földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozásokra.
Legutóbb a Magyar Telekom tett kísérletet 142 forintos pótdíj kivetésére abban az esetben, ha ügyfele sárga csekkes befizetést választana (a hírközlési biztos vizsgálatot is indított az ügyben), de korábban a Telenor is e megoldás mellett döntött - írja a lap. A Vodafone csavart egyet a dolgon: 200 forinttal 'jutalmazza" azt, aki számláját elektronikus úton egyenlíti ki.
A Telekom azzal magyarázta a pótdíj kivetését, hogy a csekk kiállítása többletköltséget jelent, ráadásul nem környezetkímélő. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor a rendszer használata nem kerül többe, mint a banki vagy internetes átutalás, viszont a posta közbeiktatása miatt komoly hasznot jelent az államnak - írja a Magyar Nemzet.
Hogyan bukja a legkisebbet az állam?
Az állam emiatt többszörös dilemma előtt áll: miközben szeretné visszafogni a túlburjánzó készpénzhasználatot (az új Széll Kálmán tervben az szerepel: az NGM vizsgálja a kézpénzfizetési korlátozás bevezetésének lehetőségét a vállalkozásoknál, de akár a kiskereskedelemben is), a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó viszont épp a készpénzhasználat felé terelheti a lakosságot - habár újabb csavar lehet az ügyön, ha a sárga csekkekre is kivetik az újfajta sarcot. Eközben a sárga csekkeken nyert bevételek miatt is aggódnia kell a kormánynak.
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
