Az EU megpörgeti a hitelezést

Az Európai Unió támogatásával nyújtott hitelek és programok is segíthetik a banki hitelezési tevékenység élénkülését - jelentette ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöke Egerben.

A hitelezés felgyorsulásának köszönhetően pedig újra forrásokhoz juthatnak a piacképes termékeket előállító vállalkozások, és élénkülhet a gazdaság - tette hozzá Farkas Ádám, annak a "roadshow"-nak az egri állomásán, amelyet a Magyar Vállalkozás-finanszírozási (MVF) Zrt. rendez az országban kis- és középvállalkozások számára. A tanácskozáson elhangozott, hogy 2015-ig, uniós források nyomán, mintegy 200 milliárd forint kedvezményes hitelt vehetnek fel a magyar kis- és középvállalkozások négyféle hitelkonstrukció formájában.

A PSZÁF elnöke elmondta: az uniós források átcsoportosítására annál is inkább szükség volt, mert ezek helyettesíthetik a korábbi, bankrendszeren keresztül rendelkezésre álló források egy részét. Miközben ugyanis a pénzügyi rendszer likviditása mára stabilizálódott, a hitelezési aktivitásban stagnálás, sőt még visszaesés is tapasztalható - fűzte hozzá. Megjegyezte: a válság nem csupán a pénzügyi rendszerben hanem, a lakossági kereslet csökkenése, a külpiacok, illetve az állami szféra megrendeléseinek apadása miatt a reálgazdaságban is jelentkezett. Ezt csak erősítette, hogy a bankrendszer jelentősen visszafogta hitelezési tevékenységét.

Nagyobb pofonokat is kibírna a bankrendszer

Minderre Magyarországon, a magánszféra és az államháztartás rövidtávú eladósodottsága és hiánya miatt nem születhettek az angolszász országokban alkalmazottakhoz hasonló, állami gazdaságélénkítő válaszok.

Példaként említette, hogy az Egyesült Királyságban az állam, az éves GDP 90 százalékának megfelelő kötelezettséget vállalt a gazdaság élénkítése érdekében, amelynek nyomán az idén a GDP 10 százalékára nő az államháztartási hiány.

Ezzel szemben Magyarországon, a szűk mozgástérben a Nemzetközi Valutaalap és az EU hitelkerete jelentett megoldást, amely annak ellenére bizalomerősítő hatású volt, hogy nagyobb részét nem is használta fel az ország. Benke Ákos, a szervező MVF Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország elsőként szállt be az Európai Unió Jeremie programjába, amely segíti a kis- és középvállalkozási szektor finanszírozását.

A felhasználható 200 milliárd forint 85 százaléka uniós forrás, míg a fennmaradó 15 százalék hazai társfinanszírozás. Mindennek nyomán kedvező kamatozású hiteleket nyújtanak az Új Magyarország Program keretében a szektornak. Garanciavállalással, illetve az induló vállalkozások esetében kockázati tőke kihelyezésével segítik a kis- és középvállalkozások működését.

Ilyen, a maximum 10 millió forintos Mikrohitel, a Kis- és Középvállalkozói Hitel, amelynek keretében legfeljebb 100 millió forint kölcsönt kaphatnak a vállalkozások, a 200 millió forint maximális értékű Forgóeszköz Hitel és az 50 millió forintig igénybe vehető úgynevezett Kishitel - sorolta a vezérigazgató. A vállalkozók országszerte 60 közvetítőn, pénzintézeten és pénzügyi szervezeten keresztül juthatnak hozzá a kedvezményes kamatozású forrásokhoz - mondta Benke Ákos.

Újra pénzhez juthatnak a kkv-k
Állami pénz nélkül meghalna a nagybank
Magyarország az élen, de még sokkal tartozik
Fitch: egyre megbízhatóbbak a bankok

MTI