Az új törvény
Az Országgyűlés kedden megszavazta a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító törvényt. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának felállítását, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi.
A károsultaknak május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kárrendezést. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.
A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.
A cél
A jogalkotó célja az lehetett, hogy a Quaestor károsultakat ne csak a szokásos 20 ezer euróval kártalanítsa (feltehetőleg a kényes politikai szálak miatt), ugyanakkor a többi brókercsőd károsultnak csak a Beva által szokásosan kifizetett összeg jutna. Valóban elfogadhatatlan lehet egy 6 millió fölötti Hungária vagy Buda-Cash károsult számára az, hogy ő 6 millió fölött mindent elveszít, míg a Quaestor kötvényes 30 millióig mindent megkap.
Ráadásul a Quaestor kötvényeseknek elvileg tudniuk kellett, hogy kockázatos papírt vesznek, míg egy Buda-Cash károsultnak lehet, hogy állampapírja volt, amivel semmilyen értékpapír kockázatot nem vállalt, és mégis kifosztották.
A jogi aggály
Jogilag a probléma úgy fogalmazódik meg a Tebész szerint, hogy a rendelkezésből, amely egy konkrétan nevesített, magánkibocsátású tőkepiaci termékre vonatkozóan ír elő egyedi megkülönböztetést a kárrendezési folyamatban. A kárrendezés egyedi módja indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez a mind időben, mind jogalapban azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest, így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével.
A Tebész elnöke szerint nem önmagában a magasabb összeggel van a baj: ha ez a többi károsult esetében is érvényes lenne, azt üdvözlendőnek tartaná. Nem tartja kizártnak ezek után, ha egy Buda-Cash károsult az Alkotmánybírósághoz fordul a most elfogadott törvény miatt, miután az alkotmányellenes lehet.
Nem tudni, a jogalkotó miért nem gondolt erre a problémára. Ha kiterjesztették volna a törvény hatályát a másik két brókercég károsultjaira, akkor jó megoldás lett volna, hisz csak a mostani esetekre vonatkozik, így nincs rossz üzenete a jövőre nézve. Emellett ha igaz a Buda-Casnél talált 68 milliárdos talált vagyon, melyből a most kifizetendő pénz legalább részben visszatölthető lenne, a Beva befizetőket sem érné sokkal nagyobb teher.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
