Ennyit a szép időszakról, vagy továbbra is marad a bankok aranykora? Erre a kérdésre próbálták megkeresni a választ a Portfolio.hu Budapest Economic Forum banki kerekasztal-beszélgetésén. Mintegy megadva az alaphangulatot, a Portfolio a beszélgetés előtt megkérdezte a közönséget, hogy mi okozza majd a következő gazdasági válságot: az eredmények alapján a közönség nem tart a Deutsche Bank bedőlésétől, annál inkább a kínai gazdaság összeomlásától és a hitelválságtól.
A rémisztgetés után nézzük a résztvevőket:
-
Dr. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója
-
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese
-
Radován Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója
-
Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója
-
és Zolnai György, a Budapest Bank elnök vezérigazgatója
És ha már úgyis benne volt a pánik a levegőben, akkor a résztvevők egyből válaszolhattak is arra, hogy várható-e itthon vagy Európában komolyabb banki katasztrófa. Egybehangzóan megnyugtató válasz jött: van még két-három jó év. Balogh Ádám szerint a vállalkozói szektor erősödik, a hitelezés nő. Határon kívül aggasztóbb a kép: sok a nem megtisztított bank, amely okozhat problémákat a világgazdaság számára. Bencsik László szintén bízik abban, hogy egyre bővülő hitelezés vár a magyar gazdaságra, egyedül a lakáshitelek csökkentek, de jövőre már ott is növekedésre számítanak. Banki szempontból a régió rendben van, de a világban azért vannak bajok. Szerinte kifejezetten rossz az EU-s szanálási törvény, ami extra kockázatokat hoz rendszerbe.
Radován Jelasity szerint az elkövetkezendő két évben még nagyon szép profitokat tesznek el majd a bankok, ami kizárólag a kockázati jóváírásoknak köszönhető, sajnos nem a hiteleknek. Hiába bővül az állomány, költség oldalon nem lehet egyelőre versenyezni. A nagy kérdés az, hogy ki éli túl a következő kamatemelésig? Heinz Wiedner szerint túl szépek a számok, hogy igazak legyenek. A bankok feléledtek azon veszteségek után, amelyek az ingatlanpiacon érték őket a válság alatt, de valóban az lesz, amit Jelasity jósolt: a core profit esni fog, a költségek viszont szinten maradnak.
Kevesebb pénzből élünk, mint két évvel ez előtt – mondja Zolnai György. „Túl sokan vagyunk a piacon és túl nagy költséggel dolgozunk” Tartósan alacsony lesz így a nyereségesség, de bankválságtól nem kell félni.
Mit tehetünk el későbbre?
Azzal kapcsolatban, hogy tud-e ilyen kamatkörnyezetben tartalékolni a bank, a résztvevők elmondták: nem kell félni a bankcsődtől, azért annyira nem rossz a helyzet. Zolnai szerint inkább arról érdemes beszélni, hogy a technológia, a Fintech elviszi a profittermelő banki funkciókat, ezért hosszú távon sem garantált a csinos profit.
Wiedner szerint maradnak az alacsony kamatok, nagy csődsorozatok nem lesznek, viszont lesz konszolidáció. Nem csak Magyarországon, hanem Európában is túl sok a szereplő. A probléma, amivel számolni kellene Wiedner szerint egy készülő hitelválság: ebben a környezetben az 1 százalékos törlesztés még megy a közepesen vagy gyengébben teljesítő cégeknek, de amint megemelkednek a kamatok, a 4-5 százalékos növekedés a vesztüket okozza majd.
Radován Jelasity szerint is jó a helyzet egy-két évig. Van hozam jelentősebb kockázat nélkül ebben az országban, ami máshol nem elmondható. A későbbiekben viszont „fel kell kötni a gatyát, mert ez még messze nem a vége”. Bencsik László és Balog Ádám is úgy véli, hogy lesz 1-2-3 jó év, amíg van forrás, most még lehet felhalmozni. Balog szerint valóban jönnie kell egy konszolidációnak és számítani kell a digitalizációra a hagyományos banki szolgáltatások kiszervezésére a kis fintech cégekhez.
|
Villámkérdés: ügyfelek számára is jöhetnek a negatív kamatok? Balog: jogilag kétséges Magyarországon Bencsik: lakosságnál nem, vállalatnál szerződés kérdése. Wiedner: lehetséges jogilag Európában. Nem csak negatív kamatnak lehet ezt nevezni, ugyanarról van szó a jutalék és a kezelési költség esetében is, folyik el a pénz. |
Már a vállalkozások sem a régiek
Pótolhatják a kieső profitot a növekvő vállalati hitelezések? Jelasity kissé pesszimista: az út egyértelmű irányba megy, kérdés, hogy mikor érünk a végére - mondja. Egyre kisebb a marzs corporate oldalon és folyamatosan nő a kockázat. Zolnai hasonlóan látja a helyzetet, míg a kis- és középvállalkozások nevetve írtak alá bármilyen szerződést egy bankkal néhány éve, mára már vonakodnak és keresik a kevesebb elköteleződést más bankoknál. Nagyon nagy a bankok közötti kockázati verseny. Másik megoldás lehet még az akvizíciók felpörgetése, és ez egyébként is terítéken lehet a piaci konszolidáció miatt. A bankvezetők egyaránt egyetértettek abban, hogy szépen lehet javítani a profiton egy-egy felvásárlással. Zolnai György szerint az akvirált bank tőkéjének harminc százalékát könnyen hozzá lehet adni a profithoz, ami segíthet átvészelni a nehezebb időszakokat. A résztvevők szerint azonban egyáltalán nem egyszerű két banki IT-rendszert összehangolni, ami elveheti a bevásárlás kedvét.
Tényleg rossz gazda az állam?
Egyre kiegyensúlyozottabb együttműködéseket lehet látni – mondja Balog, amikor arról kérdezik, hogy mennyire jó ötlet az állami szerepvállalás a kereskedelmi bankokban. A tranzakciós illeték és a bankadó viszont két olyan elem, amelyek furcsának hatnak, ezekkel mindenképp kell kezdeni valamit – véli Bencsik. Az Erstének még aránylag frissek a tapasztalatai – válaszol Jelasity. 2008-ig tradicionálisan az állam „no-go zóna volt”, de mára ez megváltozott, bizonyos esetekben még újra is értékelődött az állam szerepe. „Magam sem gondoltam volna, hogy az állam is lehet jó tulajdonos” - mondja másfél éves együttélés után a Budapest Bank vezérigazgatója, aki maga is a tradicionális iskolát vallotta, miszerint nem jó dolog, ha a kettő találkozik. Zolnai attól tartott, hogy napi operatív feladatokig fog belenyúlni az új tulaj, de ez nem történt meg.
Megérkezett az ukrán reakció. 
