Ennyit a szép időszakról, vagy továbbra is marad a bankok aranykora? Erre a kérdésre próbálták megkeresni a választ a Portfolio.hu Budapest Economic Forum banki kerekasztal-beszélgetésén. Mintegy megadva az alaphangulatot, a Portfolio a beszélgetés előtt megkérdezte a közönséget, hogy mi okozza majd a következő gazdasági válságot: az eredmények alapján a közönség nem tart a Deutsche Bank bedőlésétől, annál inkább a kínai gazdaság összeomlásától és a hitelválságtól.
A rémisztgetés után nézzük a résztvevőket:
-
Dr. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója
-
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese
-
Radován Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója
-
Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója
-
és Zolnai György, a Budapest Bank elnök vezérigazgatója
És ha már úgyis benne volt a pánik a levegőben, akkor a résztvevők egyből válaszolhattak is arra, hogy várható-e itthon vagy Európában komolyabb banki katasztrófa. Egybehangzóan megnyugtató válasz jött: van még két-három jó év. Balogh Ádám szerint a vállalkozói szektor erősödik, a hitelezés nő. Határon kívül aggasztóbb a kép: sok a nem megtisztított bank, amely okozhat problémákat a világgazdaság számára. Bencsik László szintén bízik abban, hogy egyre bővülő hitelezés vár a magyar gazdaságra, egyedül a lakáshitelek csökkentek, de jövőre már ott is növekedésre számítanak. Banki szempontból a régió rendben van, de a világban azért vannak bajok. Szerinte kifejezetten rossz az EU-s szanálási törvény, ami extra kockázatokat hoz rendszerbe.
Radován Jelasity szerint az elkövetkezendő két évben még nagyon szép profitokat tesznek el majd a bankok, ami kizárólag a kockázati jóváírásoknak köszönhető, sajnos nem a hiteleknek. Hiába bővül az állomány, költség oldalon nem lehet egyelőre versenyezni. A nagy kérdés az, hogy ki éli túl a következő kamatemelésig? Heinz Wiedner szerint túl szépek a számok, hogy igazak legyenek. A bankok feléledtek azon veszteségek után, amelyek az ingatlanpiacon érték őket a válság alatt, de valóban az lesz, amit Jelasity jósolt: a core profit esni fog, a költségek viszont szinten maradnak.
Kevesebb pénzből élünk, mint két évvel ez előtt – mondja Zolnai György. „Túl sokan vagyunk a piacon és túl nagy költséggel dolgozunk” Tartósan alacsony lesz így a nyereségesség, de bankválságtól nem kell félni.
Mit tehetünk el későbbre?
Azzal kapcsolatban, hogy tud-e ilyen kamatkörnyezetben tartalékolni a bank, a résztvevők elmondták: nem kell félni a bankcsődtől, azért annyira nem rossz a helyzet. Zolnai szerint inkább arról érdemes beszélni, hogy a technológia, a Fintech elviszi a profittermelő banki funkciókat, ezért hosszú távon sem garantált a csinos profit.
Wiedner szerint maradnak az alacsony kamatok, nagy csődsorozatok nem lesznek, viszont lesz konszolidáció. Nem csak Magyarországon, hanem Európában is túl sok a szereplő. A probléma, amivel számolni kellene Wiedner szerint egy készülő hitelválság: ebben a környezetben az 1 százalékos törlesztés még megy a közepesen vagy gyengébben teljesítő cégeknek, de amint megemelkednek a kamatok, a 4-5 százalékos növekedés a vesztüket okozza majd.
Radován Jelasity szerint is jó a helyzet egy-két évig. Van hozam jelentősebb kockázat nélkül ebben az országban, ami máshol nem elmondható. A későbbiekben viszont „fel kell kötni a gatyát, mert ez még messze nem a vége”. Bencsik László és Balog Ádám is úgy véli, hogy lesz 1-2-3 jó év, amíg van forrás, most még lehet felhalmozni. Balog szerint valóban jönnie kell egy konszolidációnak és számítani kell a digitalizációra a hagyományos banki szolgáltatások kiszervezésére a kis fintech cégekhez.
|
Villámkérdés: ügyfelek számára is jöhetnek a negatív kamatok? Balog: jogilag kétséges Magyarországon Bencsik: lakosságnál nem, vállalatnál szerződés kérdése. Wiedner: lehetséges jogilag Európában. Nem csak negatív kamatnak lehet ezt nevezni, ugyanarról van szó a jutalék és a kezelési költség esetében is, folyik el a pénz. |
Már a vállalkozások sem a régiek
Pótolhatják a kieső profitot a növekvő vállalati hitelezések? Jelasity kissé pesszimista: az út egyértelmű irányba megy, kérdés, hogy mikor érünk a végére - mondja. Egyre kisebb a marzs corporate oldalon és folyamatosan nő a kockázat. Zolnai hasonlóan látja a helyzetet, míg a kis- és középvállalkozások nevetve írtak alá bármilyen szerződést egy bankkal néhány éve, mára már vonakodnak és keresik a kevesebb elköteleződést más bankoknál. Nagyon nagy a bankok közötti kockázati verseny. Másik megoldás lehet még az akvizíciók felpörgetése, és ez egyébként is terítéken lehet a piaci konszolidáció miatt. A bankvezetők egyaránt egyetértettek abban, hogy szépen lehet javítani a profiton egy-egy felvásárlással. Zolnai György szerint az akvirált bank tőkéjének harminc százalékát könnyen hozzá lehet adni a profithoz, ami segíthet átvészelni a nehezebb időszakokat. A résztvevők szerint azonban egyáltalán nem egyszerű két banki IT-rendszert összehangolni, ami elveheti a bevásárlás kedvét.
Tényleg rossz gazda az állam?
Egyre kiegyensúlyozottabb együttműködéseket lehet látni – mondja Balog, amikor arról kérdezik, hogy mennyire jó ötlet az állami szerepvállalás a kereskedelmi bankokban. A tranzakciós illeték és a bankadó viszont két olyan elem, amelyek furcsának hatnak, ezekkel mindenképp kell kezdeni valamit – véli Bencsik. Az Erstének még aránylag frissek a tapasztalatai – válaszol Jelasity. 2008-ig tradicionálisan az állam „no-go zóna volt”, de mára ez megváltozott, bizonyos esetekben még újra is értékelődött az állam szerepe. „Magam sem gondoltam volna, hogy az állam is lehet jó tulajdonos” - mondja másfél éves együttélés után a Budapest Bank vezérigazgatója, aki maga is a tradicionális iskolát vallotta, miszerint nem jó dolog, ha a kettő találkozik. Zolnai attól tartott, hogy napi operatív feladatokig fog belenyúlni az új tulaj, de ez nem történt meg.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
