Bankszövetség: a bankok kivéreztetése a társadalom érdekével szembe megy

A „banki elszámoltatás” jegyében a nyár közepén olyan törvény született Magyarországon, amely tekintet nélkül a bankok működési gyakorlatbeli különbözőségére, továbbá az érintett időszak jogszabályi környezetére, minden hazai bank, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás valamennyi vonatkozó szabályzatát tisztességtelennek vélelmezte – ad hangot véleményének a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Nem lesz elég a népnek

Kovács Levente szerint a magyar társadalom sokkal többet veszíthet e lépéssel, mint amennyit a hitelt felvett emberek jó néhány százezres tábora nyerhet. A most jogszabályt alkotókat könnyen érheti majd bírálat, ha a körülmények változnak, s az intézkedések kockázatai a mindennapokban érzékelhető folyamatokként jelennek meg. Ráadásul látni kell, hogy a mostani mentőcsomag kapcsán az él az ügyfelekben – mert az ígérgetők azt ígérték –, hogy sokkal többet nyerhetnek. Márpedig – és itt a főtitkár magáévá téve a politikusi véleményeket - a devizahiteleknél az árfolyamrés-visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése maximum 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet az ügyfeleknek – ezt Kovács Levente szerint a jelenleg egyetlen, az érintettek közötti felelősség-megosztást szolgáló szakmai megoldás, az árfolyamgát is tudja.

További kockázatot jelent, hogy miközben javul a makrogazdasági helyzet, bővül a foglalkoztatás, csökken az infláció, a nem teljesítő hitelek állománya a pozitív fejlemények ellenére növekszik, mivel a „megmentésben” bízva már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak. A törvényalkotók nem vették figyelembe, hogy a fizetési fegyelem rombolása az érintetteknek maguknak, de végül minden magyar állampolgárnak milyen veszteségeket okozhat – kérdés, milyen hatással lesz ez például az adófizetési, közüzemi díjfizetési hozzáállásra és végső soron a társadalmi morálra.

Félő, hogy minden rendezés hatásánál tovább él majd a hiú ábránd, hogy jogi csűrés-csavarással, hangoskodással új és még újabb „megoldások” kényszeríthetők ki. Hiszen ha a szerződések megkötésének idején érvényes jogszabályok, a nekik való megfelelés visszamenőleges hatállyal megkérdőjelezhető, gyakorlatilag átírható, akkor miért is ne jöhetne bármikor, bármilyen következő lépés? - teszi fel a kérdést a főtitkár.

Szabályozott keretek

Kovács Levente szerint a bankrendszer a gazdaság egyik legszabályozottabb és legerősebb kontroll alatt működő iparága. A magyarországi bankok a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakították ki üzletszabályzataikat, termékkínálatukat, ezeket a hatóságok folyamatosan ellenőrizték, az árazásokat pedig a piaci verseny alapvető törvényszerűségei szabták meg ezen kereteken belül. Egy adott időszak megítélése csak az adott időszak jogszabályainak figyelembevételével lehetséges, a törvény visszamenőleges hatálya így teljesíthetetlen feltételeket támaszt a bankokkal szemben.

A fogyasztói hitelek rendezését előíró törvény a bankok számára méltánytalan eljárásrendet határozott meg a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perindításra, ráadásul visszamenőleges szabályokat állított fel, amelyek révén a hitelintézetek – akik korábban annak tudatában voltak, hogy jogszerűen, a meglévő jogszabályoknak megfelelően, a mindenkori felügyelet által ellenőrzött módon jártak el – most utólagosan, új értelmezések alapján kénytelenek védekezni. Mind az eljárásrend, mind a visszamenőleges hatály alkotmányossági aggályokat vet fel, emiatt kezdeményezte és tartotta volna jobb megoldásnak a Magyar Bankszövetség, ha a törvényt a Köztársasági Elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte volna – emlékeztet a főtitkár.

Megállapítása szerint az egyoldalú kamatemelések tisztességességét nem lehet csak az Általános Szerződési Feltételek vizsgálatához kötni, míg egyéb, a szerződés kötelező elemeként szereplő tételeket (például kockázatfeltáró nyilatkozat, a feltételek megértésének közjegyző előtti igazolása) annulálni. Kovács emlékeztet: 2010 előtt, a jelenleg megkérdőjelezett Általános Szerződési Feltételeket a PSZÁF-nek jóvá is kellett hagynia, s a banki tevékenységi engedély kiadásának ma is előfeltétele az általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzat Felügyelethez (MNB) történő benyújtása.

A Bankszövetség főtitkára érveket sorol amellett, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége miért hibás vélekedés, a forintosítással kapcsolatban pedig arra emlékeztet, hogy a kormány által előszeretettel használt Kúria jogegységi határozata is világossá tette, azt a a hitelt felvevő ügyfélnek kell viselnie.

Az aggályos törvényeket is betartják

Habár a bankszektor közgazdasági és jogi szempontból is vitatja az elszámoltatásával kapcsolatos jogszabályokat, továbbra is a törvény szerint fogja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések pontos hatásait visszaszámolni. A Magyar Bankszövetség minden javaslata szakmai alapon, a törvényesség teljes betartásával került kialakításra, mely a bankok felelősségvállalásának eredményeként a szociális kérdések megoldására is nagy hangsúlyt helyezett – írja Kovács Levente.

A Bankszövetség főtitkára emlékeztet: a gazdasági és jogi megfontolások ellenére is tudatában vannak annak, hogy minden egyes hitelszerződés mögött egy ember vagy egy egész család története, sorsa, jelene és jövője van. Érdekükben a bankok már eddig is jelentős áldozatokat hoztak: az érintett ügyfelek 23 százaléka végtörlesztett kedvezményes árfolyamon, a Nemzeti Eszközkezelő az ügyfélkör 3 százalékának lakását vette át, az érintett ügyfelek több mint harmada élvezi az árfolyamgát védelmét és kedvezményeit, továbbá az adósok 18 százaléka részesült egyéb banki adósságrendezésben. Ezek a megoldások már eddig is több mint 1000 milliárd forintos extra terhet jelentettek a 2010 óta folyamatosan veszteséges hitelintézeti szektornak, a nyereség/veszteség szaldó a kétszintű bankrendszer megteremtése óta összességében már negatív. A kormányzat különadók, tranzakciós illeték és egyéb jogcímeken az elmúlt 5 évben 870 milliárd forintot vont el a szektortól. Eközben a bankok tulajdonosai a pénzügyi válság kitörése óta már több mint 1000 milliárd forintos pótlólagos tőkeforrást juttattak magyar bankjaiknak, amelyek tőkemegfelelése így továbbra is garantálja a stabil, kiszámítható működést.

Nincs helye a populizmusnak!

A túladóztatás és a visszamenőleges jogalkotással megteremtett „elszámoltatás” nemcsak az elmúlt 20 év teljes nyereségét, hanem a szektor tőkéjének az egyharmadát is elviszi. Ezek alapján visszautasítjuk a felelőtlenség, a tisztességtelenség, az érzéketlenség populista célzatú vádjait – fogalmaz a Bankszövetség főtitkára, aki szerint a mértéktelen anyagi és adminisztratív terhekkel sújtott pénzügyi rendszer nem tudja az ország fejlődését kellően szolgálni. A nem kivéreztetett, egészséges bankszektor nemzeti érdek – zárja anyagát Kovács Levente.