Benne van a pakliban az EKB-kamatvágás

Az Európai Központi Bank változatlanul, a jelenlegi 4,25 százalékon hagyta az irányadó kamatot - jelentette be az EKB. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.

Jean-Claude Trichet a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EKB kamatdöntő ülésén a szinten tartás mellett fontolóra vették a kamat csökkentését is, végül azonban egybehangzóan a szinten tartás mellett döntöttek.

Az EKB elnöke hosszú idő óta először már nem tartja kizártnak az esetleges kamatcsökkentést. Trichet szerint mellette szól, hogy a pénzügyi válság "rendkívüli nagy bizonytalanságot" okozott, csökken az európai gazdaságok növekedése, mérséklődik a lakosság fogyasztása, romlottak a hitelfeltételek, ugyanakkor mérséklődnek az inflációs kockázatok: bár ezek a kockázatok, mint Trichet fogalmazott "csökkentek, de nem tűntek el".

Az EKB eddig éppen az inflációs nyomás erősödésére hivatkozva utasította vissza a kamatcsökkentésre vonatkozó követeléseket. Alacsonyabb kamatok mellett bővülhet a bankok likviditása, mert olcsóbban juthatnak pénzhez a jegybankoktól, ezáltal a vállalatok és a fogyasztók is előnyösebb feltételekkel kaphatnak hiteleket, s ez a fogyasztás és a beruházások bővülését vonná magával.

Elemzők szerint Trichet szavai egyértelműen egy későbbi kamatcsökkentésre utalnak - a csökkentésre már akár novemberben számítani lehet -, sőt egyesek nem zárnak ki egy, a főbb európai jegybankokkal összehangolt EKB-kamatcsökkentési akciót sem.

A nemzetközi pénzpiaci válság és a romló konjunkturális kilátások a kamatmérséklés mellett szólnak, annak révén ugyanis a bankok likviditása bővülne. Amennyiben pedig a vállalatok és a fogyasztók előnyösebb feltételek mellett juthatnak hitelekhez, az a fogyasztás és a beruházások bővülését vonná magával. Ugyanakkor az infláció az euróövezetben 3,6 százalékos volt szeptemberben, jóval meghaladta az EKB által elérendőnek tekintett 2 százalékos szintet.

Európa alatt még nem ég a talaj
Hova teszik a dollárt? 

MTI