Bioalma, újbank

Magyarországon az első olyan pénzintézet, amely a profitot vadonatúj - az ökoszférával és a jövő generációkkal kibővített módon értelmezi - a MagNet Bank. Honnan jött az ötlet, hogy Magyarországon pont egy átláthatóságra, fenntarthatóságra, közösségiségre épülő pénzintézetet hozzanak létre?

Tizenöt éves takarékszövetkezeti, illetve HBW, majd HBW Expressz Bank név alatt futó működésre tekint vissza a MagNet Bank, amelynek vezetősége 2008-ban találkozott a tudatos pénzkezelés gondolatkörével. Ekkor már érezhető volt: itt az idő a változtatása, a hagyományos bankolás újragondolására. Az „ideológia” egy a pénzről mint a társadalomban áramló energiáról gondolkodó szakemberek csoportjától származott, akik tanácsadó testületként azóta is támogatják az új irányba haladó szervezetet. Az átláthatóság, és a közösségiség igényét banki működésre fordították egy körülbelül másfél éves munka eredményeként, hogy 2010 áprilisára a nyilvánosság elé léphessen az első hazai újbank.

„A felvállalt úttörő szereppel a bank célja, hogy kiutat mutasson stabil és megbízható üzleti modelljén keresztül a gazdasági válságban erős hitelvesztéstől szenvedő pénzpiac szereplőinek, és a forrásokban szűkös vállalkozásoknak egyaránt” – állt a bank közleményében 2010 áprilisában. Nyugat-Európában ez már jól bevált modell volt, a válság éveiben is növekedést, profitabilitást, stabilitást, fejlődőképességet mutatott. Koncepciója a hosszú távú, a fenntarthatóság elveit követő értékekre és társadalmi igényekre épült. 

Az újbankokról szóló sorozat első és második részében a közösségi bankolás nemzetközi példáit, és egy XXI. századi gazdaság irányzat, az etikus közgazdaságtan alapjait mutattuk be.

Boda Zsolt politológus-közgazdász, gazdaságetikai szakértő szerint az újbanki koncepció olyan társadalmi igényt elégít ki, mint amilyen például a jó minőségű bio-élelmiszerek iránti igény. „A pénzed szavazat, szokták mondani. Eldönthetjük, hogy hazai, keveset utaztatott, környezetbarát, egy felelős cég által gyártott terméket vásároluk, vagy mindez nem számít, és csak a márka vagy az ár alapján döntünk. Azt remélem, hogy vásárlási döntéseink során egyre többen vesszük figyelembe a termékek és a vállalatok környezeti, társadalmi jellemzőit is. A piacgazdaságban csak akkor remélhetjük, hogy a cégek komolyan veszik ezeket a szempontokat, ha világos pénzügyi jelzéseket kapnak. Ha a környezetszennyező, felelőtlen cégeket bojkott fenyegeti, és ha az etikus vállalatoknak bővül a piaca.”

A modell hazai megjelenésének a szakértő különös jelentőséget tulajdonít: „A bankok között itthon eddig nem volt olyan, amely az etikus, a társadalmilag elkötelezett, környezetileg felelős működést tűzte volna ki célul. Hazai bioalmát tudtam vásárolni, de a pénzemet nem tudtam olyan bankhoz vinni, amelynek elveivel, értékeivel azonosulni tudtam volna. De az egyéni jó érzésen túl gazdasági jelentősége is van a közösségi bank megjelenésének. Hitelezni tud olyan szektoroknak, projekteknek, amelyek bár társadalmilag hasznosak, szerényebb profitjuk miatt nem, vagy csak rossz feltételekkel juthattak eddig kölcsönhöz. És talán a hazai bankszektornak is jelzést ad: merre is kellene elindulni a pénzügyi válság, a felelőtlen hitelezés és az ügyfelekkel való méltánytalan bánásmód okozta morális hitelvesztés után.”

Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? A sorozat záró részében az újbank konkrét termékeit mutatjuk be. (x)