A két napja a Magyar Nemzetben zajló sajtópolémiát igyekszik rendberakni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK). A devizahiteles-mentő első, július 26-án hatályba lépett törvény értelmében a jogszabállyal érintett devizaalapú hitelek, forint hitelek és lízing tartozásokból folyamatban lévő végrehajtási ügyek a törvény erejénél fogva szünetelnek, a végrehajtók az érintett az ügyekben sem végrehajtási cselekményt, sem intézkedést nem foganatosíthatnak.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara értelmezése szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény nem vonatkozik azon külföldi székhelyű pénzintézetekre, amelyek Magyarországon se székhellyel, se telephellyel, se fiókteleppel nem rendelkeznek, illetve Magyarországon semmilyen pénzügyi tevékenységet nem folytatnak. Egyértelmű ugyanakkor a kamra szerint, hogy a törvény azokra a hitelintézetekre vonatkozik, amelyek Magyarországon bejegyzett fiókteleppel rendelkeznek.
A problémát az jelenti, hogy a Magyar Nemzet által idézett esetben az illetékes bírósági végrehajtó Banco Primus esetében engedte tovább a végrehajtást, holott a társaság fióktelep formájában működik hazánkban, s mint ilyenre, természetesen vonatkozik a devizahiteleseket mentő törvény. (Jó eséllyel autóhiteles ügyről van szó, hiszen a finanszírozó zen a területen volt aktív hazánkban.) Az MBVK szerint – nagyon óvatosan fogalmazva – adott esetben téves értelmezésen alapuló végrehajtói tájékoztatás történhetett, amely ellen a sérelmet szenvedő felek jogosultak a rendes jogorvoslat igénybevételére. Talán érdemesebb lett volna annyit mondani: bocsánat.
Megvannak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői. 
