Devizahitelek: árfolyamfüggetlen törlesztőt javasol az EBRD
Az EBRD többek között olyan szabályozási rendszert javasol a devizahitelezés megregulázására, mint amit az MNB szorgalmaz már régóta
A devizaalapú hitelezés szabályozását, sőt bizonyos esetekben korlátozását is meg kellene fontolniuk a kelet-európai gazdaságoknak - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az átalakuló térségről hétfőn kiadott éves jelentésben.
A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2009) című 238 oldalas elemzés - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - a devizahitelezés problémáiról azt írja: a kérdést több szinten is szabályozni lehetne.
Az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait. A szabályozás azonban kiterjedhet arra is, hogy a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket írnak elő.
A devizahitel-kockázattal kapcsolatban nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával is, hogy ha a hazai valuta leértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos megszabott határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan át kellene strukturálniuk, például a futamidő meghosszabbításával, úgy, hogy az adós havi törlesztési részlete változatlan maradjon - áll az EBRD ajánlásában.
A bank szerint a hatóságok mindemellett korlátokat szabhatnak a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatra, vagy akár ki is zárhatnak egyes adósi rétegeket a devizaalapú hitelfelvétel lehetőségéből.
Az EBRD elismeri, hogy az általa felsorolt lehetőségek közül ez utóbbit alkalmazzák a legkevésbé, és ennek a módszernek a meghonosítása egyben a legnehezebb is. A bankkockázat felügyeletére megvannak ugyanis a megfelelő intézmények, a vállalati és háztartási adósi szektor kockázatellenőrzésére azonban nincs ilyen intézményrendszer.
Ezért a probléma kezelésének módja lehet a bankok adóskockázati felmérési lehetőségeinek szélesítése - áll az EBRD idei jelentésében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az amerikai bankok együttes nyeresége tavaly 295,6 milliárd dollár volt, 27,5 milliárd dollárral (10,2 százalékkal) nagyobb az előző évinél – áll az amerikai szövetségi betétbiztosítási társaság (FDIC) honlapján.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – vagyonnal súlyozva – átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el. Ráadásul a pénztári portfoliók harmadának hozamrátái kétszámjegyűek lettek.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, elemzői várakozások szerint közel másfél éve először 25 bázispontos kamatvágás jöhet.
Az Európai Központi Bank szombaton terveket mutatott be az euró likviditási védőhálójához való hozzáférés kiszélesítésére, globálisan elérhetővé és állandóvá téve azt, hogy megerősítse az egységes valuta nemzetközi szerepét.
Az elmúlt évben tovább nőtt az egy tagra jutó szolgáltatási kiadás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot. Ez az összeg ugyanakkor még mindig csak nem egészen 16 havi átlagnyugdíjnak felel meg.
A CIB Bank kkv üzletágigazgatója az elmúlt és az elkövetkező öt év legnagyobb támogatási és ezzel beruházási hullámát várja az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. Interjú Győr Tamással.