A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2009) című 238 oldalas elemzés - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - a devizahitelezés problémáiról azt írja: a kérdést több szinten is szabályozni lehetne.
Az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait. A szabályozás azonban kiterjedhet arra is, hogy a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket írnak elő.
Nem hiába érvelt a jegybank: a többség bólogat |
A bank szerint a hatóságok mindemellett korlátokat szabhatnak a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatra, vagy akár ki is zárhatnak egyes adósi rétegeket a devizaalapú hitelfelvétel lehetőségéből.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj! |
Ezért a probléma kezelésének módja lehet a bankok adóskockázati felmérési lehetőségeinek szélesítése - áll az EBRD idei jelentésében.
Hitelszigorítás: a lakáslízingről elfelejtkeztek?
Kijózanítanak a hitelmámorból
Közép-Európa nem kivételezett a bankokkal
Simor: nincs mese, most kell szigorítani
Csak az kapjon hitelt, aki vissza is tudja fizetni
Hitelszigorítás: a maradék vásárló is el fog tűnni
Szigorítanak: jobban járunk a forinthitellel?
MTI, Privátbankár