Döntött a kínai jegybank, maradnak a pénzkötegek

Annak, hogy a kínai jegybank nem kezd el nagy címleteket nyomtatni két fő oka van. A nagyobb címletek egyrészről hamisításuk esetén nagyobb veszteséget jelentenek, másrészt pedig az inflációt gerjeszthetik. A kelet-ázsiai országban jelenleg a nagyjából 3600 forintnak megfelelő 100 jüanos a legnagyobb címlet, így nagyobb értékű készpénzes fizetéskor gyakran előfordul, hogy egy egész köteget kényszerülnek leszámolni a vásárlók.

A kényelmetlenül kis címletek a pénz szállításánál, tárolásánál is gondot jelentenek, s a feltűnően vastag pénztárcák egy esetleges lopás esélyét is növelik. Mao Jü-si, neves kínai közgazdász már 1997 óta az 500 jüanos bevezetését szorgalmazza, számításai szerint ugyanis a nagy forgalomban a bankjegyek gyorsan elhasználódnak, és pótlásuk évente 1-2 milliárd jüan (36-72 milliárd forint) költséget ró az országra. Elemzők szerint az, hogy a jüan felhasználása egyre nagyobb szerepet kap a nemzetközi forgalomban, szükségszerűen magával hozza majd nagyobb címletek kibocsátását.