Mario Draghi ezt hétfői európai parlamenti meghallgatásán jelentette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy csökkentheti-e az EKB a múlt héten bejelentett 0,75 százalék alá a kamatot. Az EKB elnöke szerint meg kell nézni az aktuális helyzetet, meg kell nézni az adatokat és a következményeket, és a kormányzótanácsban majd az alapján döntenek, hogy mi legyen a következő lépés.
Sikeres volt az EU-csúcs
A legutóbbi brüsszeli uniós csúcs az EKB első embere szerint sikeres volt, melyen a tagállamok vezetőinek sikerült megállapodniuk, hogy a bajba jutott országok könnyebben juthassanak kedvezményes hitelhez az uniós mentőalapokból. Draghi szerint Európa kormányai tisztában vannak azzal, hogy a csúcson született döntéseket gyorsan át kell ültetniük a gyakorlatba.
A június végi csúcsot követően a bajba került Spanyolország és Olaszország állampapírjainak hozama is csökkent, de a trend azóta a világgazdaság lassuló növekedési kilátásai és a csúcson tető alá hozott megállapodás megvalósítása körüli kérdőjelek miatt megfordult: a hosszú lejáratú spanyol államkötvények hozama hétfőn ismét meghaladta a 7 százalékot, és az olasz államkötvények is csak bőven hat százalék feletti hozam mellett cserélnek gazdát.
Mario Draghi úgy értékeli, hogy a világ jegybankjai bátor, előremutató lépésekkel válaszoltak a válságra. A válság megoldása érdekében viszont a gazdaság többi szereplőjének, "különösen a kormányoknak" is vakmerő lépésekre kell elszánniuk magukat. Az eurózóna jegybankjának vezetője arra sürgette az eurózóna minden tagországának vezetőit, hogy folytassák a gazdasági reformokat a növekedés ösztönzése érdekében, tegyék rendbe pénzügyeiket, és hajtsák végre a legutóbbi uniós csúcson elfogadott intézkedéseket.
Az euróválság súlyosabb, mint a 2008-as válság
Az EKB elnöke szerint az eladósodott országoknak tartaniuk kell magukat az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és az EKB-val kötött megállapodásokhoz, akkor is, ha a takarékossági intézkedések "társadalmi feszültségeket" szülhetnek. Véleménye szerint hiba volt, hogy az adósságválság korábbi szakaszában az eurózóna egyes országai kiadáscsökkentés helyett a bevételek növelésével, vagyis adóemeléssel próbálták egyensúlyba hozni költségvetéseiket.
Az Európai Központi Bank a múlt héten minden eddiginél alacsonyabbra, 0,75 százalékra csökkentette irányadó kamatát. A kamatcsökkentésről Peter Praet, az EKB igazgatótanácsának tagja egy lisszaboni konferencián úgy nyilatkozott, az alacsony kamat árthat, ha hosszú ideig érvényben marad, de a kamatokat illetően nincs "tabu", vagyis ő sem zárja ki további kamatcsökkentés lehetőségét. Praet, aki egyben az EKB vezető közgazdásza, a konferencián annak a véleményének is hangot adott, hogy az euróválság súlyosabb, mint a 2008-as pénzügyi válság volt.
Az Európai Unió és tagállamai, illetve a NATO pénteken elítélték a Németország és Csehország elleni orosz kibertámadásokat. 
