Elő a tárcákkal: szabaduljon a papír kétszázastól!

A kétszáz forintos bankjegy vasárnap éjfélig, vagyis 2009. november 15-ig marad törvényes fizetőeszköz. Ezután a jegybankban, a postán és nagyobb bankokban lehet majd beváltani - tudta meg a Privátbankár a Nemzeti Banktól.

Húsz évig még beváltható marad a bevont bankjegy

A bevonás indoka, hogy a papír kétszázas a gyakori használat miatt hamar tönkrement, és pótlása a nemzetgazdaság számára jelentős kiadással járt. Ezt a problémát küszöbölte ki a – jóval tartósabb – fém kétszázas kibocsátása, amellyel az ország jelentős költségmegtakarítást ér el. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én bocsátotta ki a kétszáz forintos forgalmi érmét, amelyből eddig közel 60 millió darab került forgalomba.

Akinél november 15. után marad kétszázas bankjegy, annak sem veszik el a pénze, mert még húsz évig beváltható lesz a Magyar Nemzeti Bank pénztárában ill. a postán és nagyobb bankokban.

Miért kellett leváltani?

Kétszínű ez is! A 200 forintos érme bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül. A külső (sárga) gyűrű összetevője: réz 75%, cink 21%, nikkel 4%. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 ill. 20 forintosaink is.

A jegybank külön tanulmányban mérte fel, hogy a 200-as kibocsájtása, vagyis 1998 óta folyamatosan nőtt a kereslet ezen bankjegyek iránt. E címlet éves selejtezése viszont 2007-re már elérte a forgalomban lévő mennyiség 50%-át, amelynek pótlása 0.5-1 milliárd forint kiadást jelentett a jegybanknak - és így az államnak is - évente. Ez a címlet nagyon hamar elhasználódott.

A bankjegyek feldolgozása emellett költségesebb, mint az érméké, mivel a valódiság- és forgalomképesség-vizsgálatuk nagyobb technikai, emberi erőforrásokat igényel - állt a jegybank akkori tanulmányában.

A MNB meghosszabbítja a régi bankjegysor három, utoljára bevont címletének átváltási határidejét. A döntés értelmében a lila („Ady”) ötszázas és a zöld („Bartók”) ezres ez év vége helyett 2019. szeptember 1-jéig, a barna („Széchenyi”) ötezres 2019. július 27-ig lesz átváltható. Részletek >>>

A papírpénzek átlagosan 2-3 évig vannak forgalomban, az érmék ezzel szemben ennek tízszeresét is kibírják, 30 év alatt használódnak el, így kiadásuknak tulajdonképpen nincs pótlási költsége, hanem "csupán"egyszeri nagy kibocsátási költsége.

Igazi unikum az érme

Az új, fém kétszázas igazi kuriózum Magyarországon, hiszen nem készült még olyan bankjegy vagy érme itthon, amiről a lakosság döntött volna. Az új érmét, mely a Lánchídat ábrázolja, nagyjából 200 ezren választották ki a felkínált lehetőségek közül. A két héten át tartó voksoláson amúgy részt vett még egy dunai átkelő is, jelesen a legújabb, a Megyeri híd is. Végül bronzéremmel zárt, a voksolók 52%-a ugyanis Széchenyi megvalósult álma mellett döntött, torony magasan győzött így a végül forgalomba hozott érme. 

Az új 200-as érme másban is első: (akárcsak elődje a maga "kategóriájában") jelenleg ez a legnagyobb magyar pénz, átmérője 28,3 milliméter, ami 0,9 milliméterrel nagyobb, mint az eddig legnagyobb 50 forintosé.

Volt már kétszázasunk, a Lánchíd is is díszített már magyar bankjegyet

Érdekesség az is, hogy Magyarországon már volt 200-as érme 1992 és 1998 között, viszont hamar lábra kélt az urbánus legenda, hogy magas ezüsttartalma miatt (valójában 500‰-es ezüstből készült) nem csak fizetésre alkalmas, sőt... Az MNB végül bevonta az akkori érmét, mert a legtöbb a családi széfek illetve íróasztalfiókok mélyére került. 

Nem ez amúgy az első magyar bankjegy, amit a Lánchíd díszít, de elődei (egy 1921-ben nyomott tízkoronás, illetve 1927-ben kiadott ötpengős) 7 évnél tovább egyszer sem maradtak forgalomban végül. A mostani kétszázas sem lesz hosszú életű az euróbevezetés miatt (a jelenlegi prognózisok alapján 2014-ig marad forgalomban) elképzelhető, hogy csak 5 évig használjuk majd. A Lánchíd amúgy szerepelt a 1992-ben kiadott érme egyik oldalán, oldalról távolról megrajzolva, felette a köztársaság címerével. Az érme két előlappal készült, az egyiken Deák Ferenc volt, a másik típusú kiadáson pegig a Nemzeti Bank épülete az akkori elnök és az a négy alelnök aláírásával.


A maradékot elégetik

A Magyar Nemzeti Bank a bevont papír kétszázasból mintegy negyven tonna bankjegybrikettet készít, amit – a többi elhasználódott, megrongálódott bankjeggyel együtt – jótékony célra hasznosít. Mivel ezek a „pénztéglák” igen magas fűtőértékkel rendelkeznek, ezért pályázatot írt ki közhasznú ill. kiemelten közhasznú alapítványoknak. Ebben az évben három intézmény került ki nyertesen. A Miskolci Autista Alapítvány, a csurgói kistérségben működő Megoldás Alapítvány és a gyulai Segítő Kezek Idősek Otthona fűthet az idén a megsemmisített papírpénzekkel.

Hamarosan könnyebben juthatunk lakáshitelhez
A bankok mindent megtesznek az adós megmentéséért
Kamatvágást vár London, a forint nem omlik össze 
Meglepetés! 4,7 százalékos az októberi infláció!
A bankoknak kockázatot kell vállalniuk
Simor: nem sok mozgástere van a kormánynak
MNB: a forint alternatíva lehet

Privátbankár