Elő a tárcákkal: szabaduljon a papír kétszázastól!
Vasárnap éjfélig még hivatalos fizetőeszköz a régi kétszázas, de akinél ezután is marad, az se essen kétségbe
A kétszáz forintos bankjegy vasárnap éjfélig, vagyis 2009. november 15-ig marad törvényes fizetőeszköz. Ezután a jegybankban, a postán és nagyobb bankokban lehet majd beváltani - tudta meg a Privátbankár a Nemzeti Banktól.
Húsz évig még beváltható marad a bevont bankjegy
A bevonás indoka, hogy a papír kétszázas a gyakori használat miatt hamar tönkrement, és pótlása a nemzetgazdaság számára jelentős kiadással járt. Ezt a problémát küszöbölte ki a – jóval tartósabb – fém kétszázas kibocsátása, amellyel az ország jelentős költségmegtakarítást ér el. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én bocsátotta ki a kétszáz forintos forgalmi érmét, amelyből eddig közel 60 millió darab került forgalomba.
Akinél november 15. után marad kétszázas bankjegy, annak sem veszik el a pénze, mert még húsz évig beváltható lesz a Magyar Nemzeti Bank pénztárában ill. a postán és nagyobb bankokban.
Miért kellett leváltani?
Kétszínű ez is!
A 200 forintos érme bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül. A külső (sárga) gyűrű összetevője: réz 75%, cink 21%, nikkel 4%. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 ill. 20 forintosaink is.
A jegybank külön tanulmányban mérte fel, hogy a 200-as kibocsájtása, vagyis 1998 óta folyamatosan nőtt a kereslet ezen bankjegyek iránt. E címlet éves selejtezése viszont 2007-re már elérte a forgalomban lévő mennyiség 50%-át, amelynek pótlása 0.5-1 milliárd forint kiadást jelentett a jegybanknak - és így az államnak is - évente. Ez a címlet nagyon hamar elhasználódott.
A bankjegyek feldolgozása emellett költségesebb, mint az érméké, mivel a valódiság- és forgalomképesség-vizsgálatuk nagyobb technikai, emberi erőforrásokat igényel - állt a jegybank akkori tanulmányában.
A MNB meghosszabbítja a régi bankjegysor három, utoljára bevont címletének átváltási határidejét. A döntés értelmében a lila („Ady”) ötszázas és a zöld („Bartók”) ezres ez év vége helyett 2019. szeptember 1-jéig, a barna („Széchenyi”) ötezres 2019. július 27-ig lesz átváltható.
A papírpénzek átlagosan 2-3 évig vannak forgalomban, az érmék ezzel szemben ennek tízszeresét is kibírják, 30 év alatt használódnak el, így kiadásuknak tulajdonképpen nincs pótlási költsége, hanem "csupán"egyszeri nagy kibocsátási költsége.
Igazi unikum az érme
Az új, fém kétszázas igazi kuriózum Magyarországon, hiszen nem készült még olyan bankjegy vagy érme itthon, amiről a lakosság döntött volna. Az új érmét, mely a Lánchídat ábrázolja, nagyjából 200 ezren választották ki a felkínált lehetőségek közül. A két héten át tartó voksoláson amúgy részt vett még egy dunai átkelő is, jelesen a legújabb, a Megyeri híd is. Végül bronzéremmel zárt, a voksolók 52%-a ugyanis Széchenyi megvalósult álma mellett döntött, torony magasan győzött így a végül forgalomba hozott érme.
Az új 200-as érme másban is első: (akárcsak elődje a maga "kategóriájában") jelenleg ez a legnagyobb magyar pénz, átmérője 28,3 milliméter, ami 0,9 milliméterrel nagyobb, mint az eddig legnagyobb 50 forintosé.
Volt már kétszázasunk, a Lánchíd is is díszített már magyar bankjegyet
Érdekesség az is, hogy Magyarországon már volt 200-as érme 1992 és 1998 között, viszont hamar lábra kélt az urbánus legenda, hogy magas ezüsttartalma miatt (valójában 500‰-es ezüstből készült) nem csak fizetésre alkalmas, sőt... Az MNB végül bevonta az akkori érmét, mert a legtöbb a családi széfek illetve íróasztalfiókok mélyére került.
Nem ez amúgy az első magyar bankjegy, amit a Lánchíd díszít, de elődei (egy 1921-ben nyomott tízkoronás, illetve 1927-ben kiadott ötpengős) 7 évnél tovább egyszer sem maradtak forgalomban végül. A mostani kétszázas sem lesz hosszú életű az euróbevezetés miatt (a jelenlegi prognózisok alapján 2014-ig marad forgalomban) elképzelhető, hogy csak 5 évig használjuk majd. A Lánchíd amúgy szerepelt a 1992-ben kiadott érme egyik oldalán, oldalról távolról megrajzolva, felette a köztársaság címerével. Az érme két előlappal készült, az egyiken Deák Ferenc volt, a másik típusú kiadáson pegig a Nemzeti Bank épülete az akkori elnök és az a négy alelnök aláírásával.
A nyertest ismerjük, a második a gólya lett, a harmadik pedig a Megyeri híd
A maradékot elégetik
A Magyar Nemzeti Bank a bevont papír kétszázasból mintegy negyven tonna bankjegybrikettet készít, amit – a többi elhasználódott, megrongálódott bankjeggyel együtt – jótékony célra hasznosít. Mivel ezek a „pénztéglák” igen magas fűtőértékkel rendelkeznek, ezért pályázatot írt ki közhasznú ill. kiemelten közhasznú alapítványoknak. Ebben az évben három intézmény került ki nyertesen. A Miskolci Autista Alapítvány, a csurgói kistérségben működő Megoldás Alapítvány és a gyulai Segítő Kezek Idősek Otthona fűthet az idén a megsemmisített papírpénzekkel.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
Vasárnap éjfélig még hivatalos fizetőeszköz a régi kétszázas, de akinél ezután is marad, az se essen kétségbe 
.jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
