A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

A CIB Lízing ügye: elhalasztva, elutasítva

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki tárgyalásán október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a CIB Lízing Zrt. perben. A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, amely ellen fellebbezett. 

A fellebbezésben első helyen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvező megváltoztatását kérte a cég. 

Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki ülésen - külön végzésben - mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz.

Az eddigi mérleg

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig három ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain: a Sopron Bank Burgenland Zrt., a Pannon Takarék Bank és az Aegon Magyarország Hitel Zrt. ügyében is helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.

Az elsőfokú eljárásban az Alkotmánybíróság elő utalt három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - másodfokon az EvoBank Zrt. és a Porsche Bank Zrt. esetében utalták a taláros testület elé és függesztették fel az eljárást.

Az Alkotmánybíróság kedden kezdte tárgyalni a bírói indítványokat, egyesítve. A testületnek 90 napja van határozata meghozatalára. Látva a perek jelenlegi állását, az Ab döntés még az előtt megszülethet, hogy a jogerős ítéletek ellen borítékolhatóan meginduló felülvizsgálati kérelmekről a Kúria döntést hozna.