Euróövezet: a 0% helyett jön a pénzhigítás

Az Európai Központi Bank (EKB) a többségi piaci várakozásnak megfelelően, de a nagyobb reményekre rácáfolva negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe szállította le alapkamatát csütörtökön.

A bank elnöke egyszersmind bejelentett néhány régen várt likviditásnövelő intézkedést is. Ezeket pénzügyi szaknyelven kvantitatív (mennyiség) enyhítésnek nevezik,  Jean-Claude Trichet maga "erősített hiteltámogatási megközelítésről" szólt csütörtöki sajtóértekezletén - a valóságban az intézkedések egy részével az EKB hitellel nem fedezett, új pénzt pumpál a gazdaságba, vagyis működtetni fogja az elektronikus bankóprést.

- Hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket fogunk végrehajtani tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni - mondta az EKB elnöke a csütörtöki sajtóértekezletén.

Alternatív megoldások a zéró kamat elkerülésére?

London: jön a defláció, a bankóprés még pihen

Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Áprilisban a tizenkét havi infláció ismét rekord alacsony, 0,6 százalékos volt az euróövezetben.

Az EKB tavaly októberben kezdte a kamatcsökkentést, az utolsó, tavaly júliusi emeléssel elért 4,25 százalékról. Október óta ez a mostani már a hetedik enyhítés volt. Jean-Claude Trichet korábban többször kizárta a "zéró kamat" lehetőségét az euróövezetben. Ugyanakkor az amerikai Fed irányadó napikamatcélja nulla és 0,25 százalék között van, a japán jegybank irányadó kamata 0,1 százalékos, a brit Bank of England alapkamata 0,5 százalékos.

Trichet már hetek óta sejteni engedte, hogy az EKB a nulla százalékos kamat helyett nem szokványos eszközökkel, egyebek között a pénzpiaci likviditást javító, úgynevezett mennyiségi könnyítésekkel próbálhat enyhíteni a 16 államot tömörítő euróövezet gazdasági problémáin. Ezzel azonban szintén el van maradva másoktól: a Fed, a svájci és a brit központi bank már hónapok óta alkalmazza a pénzhígításnak ezeket a módszereit.

Gyenge a kereslet, még a bizalom válságát éljük
Még nem tette el az ollót az EKB

A pénzpiaci kamatok, köztük az euróövezeti bankközi kamatok a maguk részéről hónapok óta csökkennek újabb és újabb rekord mélységekbe, a jelek szerint azonban ez önmagában nem elegendő a szűk keresztmetszetek szélesítésére. Az EKB legújabb statisztikája szerint az euróövezeti pénzellátás (M3) tizenkét havi növekedésének üteme márciusban 5,1 százalékra lassult a februári 5,8 százalékról - ez is közelít az EKB folyamatos, hivatalos árstabilitási küszöbértékéhez, a 4,5 százalékhoz. A vállalatfinanszírozás továbbra is kiugró, éves növekedése 6,3 százalékos volt, de ez is lassult a februári 7,7 százalékról. Ellenben a bankokkal együtt számolva a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési üteme 3,2 százalékra fékeződött 4,3 százalékról, ami arra vall, hogy a bankok között még mindig nem működnek megfelelően a hitelcsatornák, folytatódik a bizalmi válság, gyenge a kereslet. Ráadásul a lakossági hitelezés gyakorlatilag stagnál: éves növekedése márciusra 0,4 százalékra lassult a februári 0,7 százalékról. Ezért az EKB úgy véli: jelenleg még több, még olcsóbb pénz kell a gazdaságba.

Rábólintott az ötmilliárdos programra az EU  
Az európaiak nem hisznek az unióban
Összeomlástól rettegnek Londonban
Deficitben mi leszünk a királyok 
Magyarország az olcsó IMF-hitelre vár

MTI