A bank elnöke egyszersmind bejelentett néhány régen várt likviditásnövelő intézkedést is. Ezeket pénzügyi szaknyelven kvantitatív (mennyiség) enyhítésnek nevezik, Jean-Claude Trichet maga "erősített hiteltámogatási megközelítésről" szólt csütörtöki sajtóértekezletén - a valóságban az intézkedések egy részével az EKB hitellel nem fedezett, új pénzt pumpál a gazdaságba, vagyis működtetni fogja az elektronikus bankóprést.
- Hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket fogunk végrehajtani tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni - mondta az EKB elnöke a csütörtöki sajtóértekezletén.
Alternatív megoldások a zéró kamat elkerülésére?
London: jön a defláció, a bankóprés még pihen |
Az EKB tavaly októberben kezdte a kamatcsökkentést, az utolsó, tavaly júliusi emeléssel elért 4,25 százalékról. Október óta ez a mostani már a hetedik enyhítés volt. Jean-Claude Trichet korábban többször kizárta a "zéró kamat" lehetőségét az euróövezetben. Ugyanakkor az amerikai Fed irányadó napikamatcélja nulla és 0,25 százalék között van, a japán jegybank irányadó kamata 0,1 százalékos, a brit Bank of England alapkamata 0,5 százalékos.
Trichet már hetek óta sejteni engedte, hogy az EKB a nulla százalékos kamat helyett nem szokványos eszközökkel, egyebek között a pénzpiaci likviditást javító, úgynevezett mennyiségi könnyítésekkel próbálhat enyhíteni a 16 államot tömörítő euróövezet gazdasági problémáin. Ezzel azonban szintén el van maradva másoktól: a Fed, a svájci és a brit központi bank már hónapok óta alkalmazza a pénzhígításnak ezeket a módszereit.
Gyenge a kereslet, még a bizalom válságát éljük
Még nem tette el az ollót az EKB
A pénzpiaci kamatok, köztük az euróövezeti bankközi kamatok a maguk részéről hónapok óta csökkennek újabb és újabb rekord mélységekbe, a jelek szerint azonban ez önmagában nem elegendő a szűk keresztmetszetek szélesítésére. Az EKB legújabb statisztikája szerint az euróövezeti pénzellátás (M3) tizenkét havi növekedésének üteme márciusban 5,1 százalékra lassult a februári 5,8 százalékról - ez is közelít az EKB folyamatos, hivatalos árstabilitási küszöbértékéhez, a 4,5 százalékhoz. A vállalatfinanszírozás továbbra is kiugró, éves növekedése 6,3 százalékos volt, de ez is lassult a februári 7,7 százalékról. Ellenben a bankokkal együtt számolva a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési üteme 3,2 százalékra fékeződött 4,3 százalékról, ami arra vall, hogy a bankok között még mindig nem működnek megfelelően a hitelcsatornák, folytatódik a bizalmi válság, gyenge a kereslet. Ráadásul a lakossági hitelezés gyakorlatilag stagnál: éves növekedése márciusra 0,4 százalékra lassult a februári 0,7 százalékról. Ezért az EKB úgy véli: jelenleg még több, még olcsóbb pénz kell a gazdaságba.
Rábólintott az ötmilliárdos programra az EU
Az európaiak nem hisznek az unióban
Összeomlástól rettegnek Londonban
Deficitben mi leszünk a királyok
Magyarország az olcsó IMF-hitelre vár
MTI