Európa ilyen bírságot még nem látott - melyik bankok fizetnek?

Összesen 1,7 milliárd euró (513 milliárd forint) bírsággal sújtott az Európai Bizottság hét nagybankot, amelyek kereskedői a vád szerint a bankközi hitelezés fő kamatlábainak manipulálásával nyerészkedtek.

Az európai uniós versenyjog megsértése miatt a Deutsche Banknak összesen 725 millió euró büntetést kell fizetnie, a francia Société Générale-nak 446 millió eurót. A brit RBS büntetése 391 millió euró. Két amerikai bankra is bírságot szabtak ki, a JPMorgan büntetése 80 millió euró, a Citibanké 70 millió euró. A brit HSBC és a francia Crédit Agricole büntetésének mértékét később állapítják meg, mert ügyükben még nem zárult le a vizsgálat.

Két ügyben hét bank

Az európai uniós hatóságok két ügyben indítottak eljárást: öt nagybank kereskedői az Euribort próbálták manipulálni, és szintén öt bank érintett a japán jen kamataira vonatkozó tokiói bankközi kamatláb, a Tibor manipulálásában. Két pénzintézet, a Deutsche Bank és az RBS mindkét ügyben érintett.

Az Euribor-ügyben a brit Barclays, a japán esetben a svájci UBS mentesült a bírság megfizetése alól, mert feltárta a kartellt az európai hatóságoknak. A Deutsche Bank, az RBS és a Société Générale büntetését tíz százalékkal csökkentették, mert a vizsgálat során együttműködtek a hatóságokkal.

A büntetés mértékét Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa jelentette be szerdán Brüsszelben. Ilyen hatalmas összegű bírságot még soha nem vetettek ki kartellezés miatt az Európai Unióban az integrációs szervezet fennállása óta.

Így kezdődött

Az azóta globális botránnyá vált, és már eddig is többmilliárdos bírságokhoz vezető ügy közvetlen előzményeként a brit pénzügyi felügyelet még tavaly nyáron feltárta, hogy a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays kereskedői a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort.

A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint a pénzügyi válság előtt a Libor profitnövelő célú emelése volt, a válság elhatalmasodása után pedig a Barclays már inkább a bankközi hitelezés fő kamatlábának csökkentésével próbálkozott, igyekezve leplezni, hogy a cég milyen mértékű piaci stressz alatt állt.