Az Alkotmánybíróság kedden kezdi tárgyalni a devizahiteles törvénnyel kapcsolatos bírói indítványokat. A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege, hogy a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is az alaptörvénnyel ellentétes.
Visszamenőleg nem lehet szigorítani
Az Ab honlapján olvasható bankszövetségi vélemény szerint olyan kikötéseket minősít a törvény tisztességtelennek, melyek az akkor irányadó jogszabályok, a Kúria gyakorlata és az értelmezési mérceként szolgáló uniós jog alapján egyértelműen nem voltak tisztességtelenek.
A szövetség véleménye rögzíti: az Alkotmánybíróság korábbi jogalkotási törvényt követő megfogalmazása szerint "a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé."
Ennek a követelménynek azonos tartalmú, de pontosabb megfogalmazását a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény egyik paragrafusa tartalmazza: a "jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget," nem tehet terhesebbé kötelezettséget, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé - írták.
Ha egy jogszabály ezen követelménynek nem felel meg, akkor automatikusan és további mérlegelés nélkül ellentétes a jogállamiság elvével - érvel a bankszövetség.
A bíróság előtti egyenlőség
A szövetség álláspontjáról az MTI-hez eljutatott összefoglalóban kiemelik: a Magyar Bankszövetség jogalanyként nem érintett a devizahiteles törvényben, ugyanakkor érdekképviseleti szervként szakmailag alátámasztott véleményét megismertetheti az Alkotmánybírósággal.
A banki általános szerződési feltételek (ászf) mindegyikére megállapított tisztességtelenségi vélelem megdöntésére a bankoknak a törvény szerint új vizsgálati kritériumok alapján kellene megfelelniük, amelyek ugyanakkor a - felügyelet által jóváhagyott - ászf-ek megfogalmazásakor még nem voltak ismertek - fogalmaznak.
A törvény arra kötelezi a bíróságokat, hogy döntésüket ne a szerződési feltételek megalkotásakor hatályos jogszabályok tartalmát figyelembe véve, hanem kizárólag ezen új szempontok alapján hozzák meg, mindez a jogállamiság súlyos sérelmét eredményezi a bankszövetség szerint. Úgy vélik sérül a bíróság előtti egyenlőség amiatt is, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíróság a tényállás tisztázására szakértői segítséget vegyen igénybe.
A bankszövetségi beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény személyi és időbeli hatálya annak szövege alapján nem volt eldönthető. Ezt igazolja véleményük szerint, hogy a szeptemberben elfogadott elszámolási törvény 25 jogszabályhelyen volt kénytelen módosítani a két hónappal korábban elfogadott jogszabályt, miközben a bankoknak a régi, pontatlan törvény alapján kellett elkészíteniük elszámolási kimutatásaikat a Magyar Nemzeti Bank felé, illetve ezen pontatlan szabályok alapján kellett megindítaniuk a pereket a tisztességtelenség vélelmének megdöntésére - olvasható az összefoglalóban.
Közben folyik a persorozat
A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott, a devizahiteleseket megsegítő törvény kimondja, hogy a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításai - például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelése - tisztességtelen és érvénytelen, az ügyfelek emiatt keletkezett túlfizetésit vissza kell téríteni. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.
A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.
Jászai Gellért Skopjéban tárgyalt. 
