Rogán Antal Fidesz frakcióvezető szerint fedezetlen hitelnek kell minősíteni a Magyar Fejlesztési Bank azon 17 milliárd forintos hitelét, amelyet Tarsoly Csaba az ETO Park komplexumra költött. Mindez azért furcsa, mert a stadionból, szállodából és bevásárlóközpontból álló épületegyüttes bekerülési költsége semmivel sem tér el a hasonló stadionberuházásoktól, amelyekben bőven fogyott közpénz. Ha tehát most állami tulajdonba veszik a komplexumot, amely egy időben az egyetlen európai szintű alternatív labdarúgópályát jelentette Magyarországon a sokszoros bontásra ítélt, s talán 2017 végére - 70-90 milliárd forintos költséggel újjáépülő - Puskás Stadion mellett.
A debreceni Nagyerdei Stadion ülőhelyenként 625 ezer forintból épült, amelyhez a költségvetés 12,2 milliárd forintos támogatást adott. A ferencvárosi Groupama Aréna – ahol szintén csak stadion épült – 14,7 milliárd forintos projekt keretében valósult meg, ugyancsak közpénzből. Ez utóbbiak esetében a kormányzat soha nem kommunikálta azt, hogy felesleges lenne a beruházás.
De nem csak ezek a kirakat-beruházások zajlottak/zajlanak közpénzből az elmúlt hónapokban. A 2014. évi költségvetésben a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében 82,8 milliárd forintot terveztek elkölteni, s az idei büdzsében 96,8 milliárdos tétel szerepel - ebből 41 milliárd megy a Puskásra. Az említett stadionok mellett költségvetési támogatásból fejlesztik és újítják fel a 1-1,5 milliárd forintból a PMFC pécsi, legalább 4,5 milliárdnyi közpénz felhasználásával a Videoton székesfehérvári, és a DVTK diósgyőri pályáját, valamint a korábbi nagyságrendekhez mért összegből, 12 milliárdból a Haladás szombathelyi stadionját. Sokkal szerényebb nagyságú, 5 ezer fő körüli befogadású stadiont kap 5,65 milliárd forintnyi közpénzért az MTK és 5,5 milliárdért a Kispest-Honvéd is – előbbinek az építése már meg is kezdődött, utóbbinál ugyanakkor nem az állam (pontosabban az önkormányzat) nem csak a stadion, hanem a körülötte lévő területet is megvásárolja a klub tulajdonosától. Külön érdekesség, hogy tavaly az NBI-be csak átszálló jegyet váltó Mezőkövesd csapata is 400 millió forintos állami támogatást kapott stadionja építéséhez.
A legérdekesebb fejlesztés talán a felcsúti Pancho Aréna - fajlagosan a legdrágább, nézőként 1,085 millió forintos költséggel épült 3,8 milliárd forintért a 3500 fő befogadására képes létesítmény. Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában felépült létesítményhez egyetlen forint közpénzt sem használtak fel, ám sokan megkérdőjelezik ezt, hogy a beruházás teljes egészéből a cégek társasági adókedvezményéből épült: a gazdálkodó szervezetek társasági adó befizetése helyett fordították az összeget sportcélú fejlesztésekre - emiatt dőreség lenne a beruházást közpénzmentesnek tekinteni.
Az ETO Park a Quaestor könyveiben 30 milliárd forintos beruházásként szerepelt, amelyben az ETO Stadion, a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia, az ETO Park Élményközpont és az ETO Park Hotel**** Business & Stadium kapott helyet. Az önkormányzat már jelezte, hogy az utánpótlást képző akadémiát és esetleg a stadiont működtetné, jó eséllyel akkor, ha ingyenes vagyonjuttatásként megkapná azokat. Egyéb tételeket ugyanakkor nem vennének át, azokra új, külső beruházókat terveznek meghívni. Az állami tulajdonbavételt lényegében megelőlegezte, hogy csütörtökön stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a csődeljárás alatt lévő Győri Eto FC Labdarúgó és Sportszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot és az ugyancsak csődeljárás alatt lévő ETO PARK Korlátolt Felelősségű Társaságot.
Ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozata azért furcsa, mert - bár nem gondolt rá - ezzel lényegében az egész stadionfejlesztési programot minősítette. Mindezt már csak azért is állíthatjuk, mert a stadion és infrastruktúrája fontos tényezője volt annak, hogy Győr megpályázta és megnyerte a 2017. évi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megrendezését.
Félreértés ne essék: nem a csaló brókert akarjuk menteni, egyszerűen csak tényként szögezzük le, hogy az ETO Park építése csak annyiban lógott ki az eddigi sorból, hogy piaci alapon - hitelből és nem állami támogatásból - finanszírozták. Ha a kormány számára fontosak a stadionok - s a fentiek ezt igazolják - aligha lehet kérdés, hogy az állami MFB hitele - bár a banknak veszteség - ez a fejlesztés beleillik az állami stadionépítési sorba.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
