Elhamarkodottan lehet csak örülni a bankrendszer profitjának. Miközben ugyanis több, mint 10 százalékkal nőtt a normál üzleti tevékenységhez nem kapcsolódó osztalékbevétel, a hazai hitelintézetek első negyedéves profitja 82,5 milliárd forintról 69,8 milliárd forintra zsugorodott. A részvénytársasági keretek között működő bankok profitja 73 milliárdról 68,9, a szövetkezeti hitelintézeteké 1,68-ról 1,54 milliárdra, míg a fióktelepek teljesítménye 4 milliárdról 2,1 milliárd forintra romlott. (Arról, hogy a megbontott adatok nem stimmelnek a szumma értékkel, vélhetően a csak a szummában megjelenő speciális intézmények – pl. MFB, Exim, Keler – adatai játszhatnak közre.) 2014. I. negyedévben a 142 nyereséges hitelintézet 94,5 milliárd Ft nyereséget, a 28 veszteséges hitelintézet pedig 17,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el.
Zuhanó állományok
Az állományi adatok nem túl sok jóval kecsegtetnek: a bankok lakossági hitelállománya 8,4 százalékkal zsugorodott egy év alatt, épphogy meghaladja így a 6000 milliárd forintot. Az NHP sikere és a gazdaság beindulásáról szóló hírek ellenére a vállalati hitelállomány leépülése a tavaly március végéhez képest 5,5 százalékos, ráadásul az 5672 milliárdos adat 55 milliárddal a de cember végi szintet is alulmúlja.
A megtakarítási oldalon ugyanakkor érdekesebb a kép: miközben a lakossági betétekből egy év alatt 11,6 százalék, 885(!) milliárd forint távozott a jegybank összegzése szerint, addig a vállalatok – akiknek pedig a hitelfelvevői oldalon kellene tolonganiuk – nettó betételhelyezők voltak a hátunk mögött hagyott év során: a 4735 milliárdos adat 3,5 százalékos bővülést jelez.
A jegybanki rátával olvadó kamateredmény
A jegybanki kamatcsökkentés áldásos hatása is alaposan rádolgozott arra, hogy az egyébként is hitelszűkben lévő bankszektor kamateredménye 35 (!) százalékkal, 77,9 milliárd forintról 50,8 milliárd forintra zsugorodjon. Mondhatjuk, hogy cserébe a díjak- és jutalékok terén jól megszedték magukat a hitelintézetek, hiszen 27,5 százalékkal 111,3 milliárdra ugrott a jutalékbevétel. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a növekményben itt még – a bizonytalan bázis okán – még alaposan benne lehet a tranzakciós illeték hatása (bruttó díjakkal számolnak a bankok), s még ennek ellenére is csak 24 milliárdnyi bevétel-többlet jön össze, ami nem kompenzálja teljesen a 27,1 milliárdos kamatbevétel-zsugorodást. A szektor rendkívüli eredménysoron elkönyvelt vesztesége a 2013. márciusi 1,6 milliárd forintról ötszörösére, 8,2 milliárdra nőtt.
A bankok tovább húzták a nadrágszíjat: a költségek év/év alapon 0,7 százalékkal csökkentek, ami még 0 százalékos infláció mellett is szép teljesítmény.
Öregszik a nem fizető állomány
A profitabilitás jövőbeli helyreállítására vonatkozó elképzelések ott kapnak gellert, hogy bár szektorszinten mind a lakossági, mind a vállalati oldalon csökkent a problémás és a külön figyelendő állomány mértéke, ám a bennragadtak között, főleg lakossági oldalon komoly a 90 napnál régebben tartozó állomány 17,7 százalékról 19 százalékra emelkedése. A vállalati oldalon hosszú idő után ugyanakkor óvatos javulás látható e téren is, ám az összkép továbbra is borús.
A helyzet igen problémás - nem véletlen, hogy a jegybank is furcsa, saját béklyóitól megszabadulni képtelen helyzetben ábrázolja a bankszektort a stabilitási jelentésben. Hogy hol van az oázis, egyelőre nem látható.
Monetenegró és Albánia is. 
