Az elmúlt év második felében az alapkamat-csökkentések és az NHP hatására a pénzügyi közvetítőrendszer prociklikussága számottevően csökkent, bár a jegybank megítélése szerint a bankrendszer továbbra sem támogatja a fenntartható gazdasági növekedést – ehhez a piaci alapú hitelek felfuttatására volna szükség – derül ki a 2014. évi Pénzügyi Stabilitási Jelentésből. Az NHP hatására a korábbi 5 százalék körüli hitelállomány-lemorzsolódás 1-2 százalékra szelidült, ráadásul a KKV-szektorban pedig már nőtt a kihelyezés.
Stabil a bankrendszer
A bankrendszer sokkellenálló képessége ugyanakkor jelentősen javult – köszönhetően a folyamatos banki tőkeemeléseknek – mondta el Vonnák Balázs igazgató. A piacok likviditása rendezett, s magának a bankrendszernek a likviditása is rendben van – még egy komolyabb sokk esetén is megfelelne a szabályozói elvárásoknak – 8 százalékos tőkeszükséglet eléréséhez mindössze 16 milliárd forintnyi szektorszintű tőkeigényre lenne szükség szektorszinten. A tőkemegfelelési mutató alappályán 20, stresszpályán 15 százalék körüli szintn mozogna a jegybanki prognózis szerint. A bankrendszerben lassabb ütemben, de továbbra is csökken a devizaforrások leépülése, a hitel/betét mutató mértéke a fentiekből eredendően tovább javul – a jegybank mai várakozásai szerint 2015. végére szektorszinten elérjük a 100 százalékot.
Az NHP II. szakaszával kapcsolatban Vonnák Balázs arról beszélt, hogy időarányosan nincs probléma a kihelyezésekkel – a rendelkezésre álló futamidő függvényében magasabb a kihelyezés, s különösen igaz ez a tényleges beruházási hitelekre, ahol már a kihelyezések összege nagyjából azonos az első szakasz eredményeivel.
A lakossági hitelezés terén élénkülést tapasztalt a jegybank, ugyanakkor az MNB a későbbi kockázatok kezelésére már a piac beindulása előtt elérkezettnek látja az időt a hitelfedezeti szint (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) szabályozására, hogy a piac és a hitelfelvevők is már az új szabályozás ismeretében induljanak neki a jövőben a hitelfelvételnek. A szabályozás során most úgy lehet szigorítani, hogy ne nyomja agyon a kereletet – emlékeztetett Fábián Gergely főosztályvezető arra, hogy a 80-as LTV-szabályozás mellett a bankok jelenleg is átlagosan 50-60 százalékos LTV mellett hiteleznek.
Meg kell menteni a vállalati adósokat
Az MNB a kkv-hitelezés további felfutását több tényezőtől várja. Azt, hogy a nem teljesítő vállalati hitelek állománya nem mutat javulást, egyre komolyabb aggályokat rejt – az MNB néhány hónapon belül javaslatokkal él majd, egyelőre több irányt vizsgálnak. Ezek között végső scenáriókén egy rossz bank létrehozása is szerepel. Vonnák Balázs hangsúlyozta: a probléma megoldását itt a jegybank nem az adósok, hanem a bankrendszer irányából közelíti meg – a cél a bankrendsezr tehermentesítése ezen kockázatok nagy része alól, vagyis itt a bankokat akarják segíteni. Az elmúlt hónapok csekély mértékű javulását, az NPL-ráta 18 százalék alá csökkenését jórészt az nhp-felfutása és a bankok portfóliótisztítása okozta, azaz a fizetőképesség javulása nem érezhető.
Az MNB továbbra is 18 százalék körüli NPL-rátával számol, az állományarányos értékvesztés továbbra is komolyan terheli majd a bankok mérlegét. A gazdaságpolitikának azért kell beavatkoznia, mert a problémás hitelek jelentős része immár évek óta nem teljesítő – s ezen belül a legnagyobb részt a projekthitelek teszik ki, ahol az átstrukturálások sem hoznak javulást. Előrelépést nem nagyon lehet várni, hiszen az irodapiac kihasználatlansága Európa második legmagasabb adata – amíg a piaci kereslet nem élénkül, a bankok sem tudnak lépni ezen a téren.
A 22-es csapdájában a bankrendszer
A hazai bankrendszer jövedelmezősége messze rosszabb, mint Európában, jórészt ennek köszönhető, hogy a bankrendszer nem tud elmozdulni az igényelt és a szükséges irányba. A helyzet 22-es csapdája, hiszen, amíg a banknak nincs ereje, nem tud hitelezni, ez viszont a portfólióminőség eszkalálódását jelenti. A megtérülés csekély volta miatt a bankrendszer tőkevonzó képessége alacsony. A szektorszintű helyzeten belül ugyanakkor komoly az eltérés az egyes bankok között – míg egyes hiteleintézetek folyamatosan kénytelenek leépíteni állományukat, más bankok jobb helyzetben vannak. Ez a szektor átalakulását vetíti előre, amit jól mutat az, hogy az MNB statisztikái szerint a háztartási hitelek piacán például nő a koncentráció.
Vonnák Balázs hangsúlyozta az tény, hogy vannak visszahúzódó bankok, ezért van realitása annak, hogy összeolvadások és értékesítések lehetnek a piacon, ám mivel most még sok a piacon a bizonytalanság (az LTV és a PTI-szabályozás hatása, eszközminősítés európai szintű változása vagy épp a devizahiteles kérdéskör megoldása), egyelőre nehéz beárazni egy-egy hitelintézet értékét.
Estére erőre kapott a magyar fizetőeszköz. 
