Ádám Zoltán, a TakarékBank osztályvezetője elmondta, hogy a növekedési előrejelzésükkel az optimistábbak közé tartoznak, nem gondolják, hogy recesszió lesz, de a korábbinál mérsékeltebb növekedésre számítanak.

A nagyfokú bizonytalanság miatt a következő évekre kidolgoztak egy pesszimista és egy optimista verziót is. Oszlay András elemző elmondta, hogy korábban optimistábbak voltak a belső fogyasztást illetően, de nyilvánvalóvá vált, hogy nem fog a várt mértékben bővülni, ami önmagában indokolta a növekedési prognózis módosítását.

A következő évekre vonatkozó pesszimista verzió szerint jövőre 0,4 százalékos és 2013-ban is csupán 1,1 százalékos növekedés érhető el. Az optimista forgatókönyv szerint a GDP jövőre 2,2 százalékkal, a rá következő évben pedig 3,4 százalékkal növekedhet.

Idén éves átlagban 11, jövőre 10,6 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani. A munkaerőpiaci reformok növelhetik a piac rugalmasságát, ami javíthatja a foglalkoztatást. A minimálbérek, illetve a bérterhek intenzív emelkedése azonban megnehezíti az alacsonyabb jövedelműek alkalmazását.

Az inflációt illetően a következő hónapokban egymással ellentétes hatásokkal kell számolni. A belső kereslet hiánya fékezheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. A gázár kompenzáció megszüntetése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése növelheti az árakat, ezért az infláció éves átlaga 3,8 százalék lehet. A kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a 2012-re várt inflációs pálya 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat, a 3 százalékos inflációs cél így jövőre sem teljesül. Az áfa felső kulcsának emelése miatt év elején átmenetileg 5 százalék közelébe ugorhat az infláció, a jövő évi átlagos inflációt pedig 4,4 százalékra várható.

Suppan Gergely vezető elemző rámutatott, hogy az ipar befulladt, a külső kereslet befolyásolja az alakulását, miután a belső értékesítés továbbra is negatív. 

A következő egy évben a TakarékBank elemzői szerint a legvalószínűbb a 6 százalékos alapkamat fennmaradása, de kamatemelést sem lehet kizárni a kockázatok felerősödése, a jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felár növekedése esetén. Az infláció csökkenése lehetővé tenné a kamatcsökkentést, a megnövekedett stabilitási kockázatok állják útját.

A forint óriásit gyengült, árfolyamát döntően külső körülmények - görög helyzet - mozgatják, volatilitása mutatja, hogy jóval kockázatosabb, mint más valuták. Suppan Gergely szerint a svájci frankkal szemben tehetetlenek lennénk, ha nem rögzítették volna az árfolyamát 1,20-nál az euróval szemben; már 300 forint lenne az árfolyama, ami kasztrófával lenne egyenértékű a magyar gazdaság számára.

A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányintézkedések jelentős kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszerben. Húsz százalékos végtörlesztési aránynál a bankrendszer vesztesége 250 milliárd forint körül lehet, ami GDP arányosan 1 százalékos, a bankrendszer össztőkéjéhez képest 10 százalékos nagyságrendű banki veszteséget jelent, aminek komoly makrogazdasági következményei vannak, így ez jelentős kockázati tényező Magyarország általános megítélésekor. Ádám Zoltán úgy vélekedett, hogy a végtörlesztés a következő években várhatóan növeli az államadósságot, mert semmi okunk azt gondolni, hogy az Európai Bíróság ne a bankoknak adna igazat ebben a jogvitában, itt magánszerződéseket ír felül a magyar államnak a jogszabálya.

Magyarország piaci kockázati megítéléséről Ádám Zoltán elmondta: Ukrajnát leszámítva Magyarország rendelkezik a legmagasabb a CDS spread-del a térségben, ami azt jelenti, hogy a magyar országcsődöt árazza a legmagasabbra a piac. Az S&P minősítésével összevetve azt látni, hogy a magyar spread tulajdonképpen rosszabb hitelminősítést indokolna. A piac magasabb kockázattal árazza a magyar szuverén adósságot, mint ami összhangban van a hitelminősítők szerinti értékelésnek megfelelő árréssel.

MTI