Hatalmas kamatterheket nyögnek a magyar háztartások

Az állományi adatok alapján a magyar háztartások eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban nem tűnik magasnak, azonban a felépülő adósság a magasabb kamatterhen keresztül is negatív hatást gyakorolhat a lakosság jövedelmére (és ezáltal fogyasztására), és ha a háztartások által fizetett kamatvolument is figyelembe vesszük, akkor az így mért hazai lakossági eladósodás már egyáltalán nem tűnik alacsonynak nemzetközi összehasonlításban.

Szigel Gábor és Fáykiss Péter "Az eladósodás hatása a magyar háztartások pénzügyi és jövedelmi pozíciójára" című tanulmánya a legfrissebb MNB Szemlében jelent meg. Egyes módszertani problémák miatt ugyan a tanulmány készítői szerint az összehasonlítás megfelelő óvatossággal kezelendő, az eredmény azonban mindenképp figyelemre méltó.

Eszerint a nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a magyar háztartások GDP-arányos, bankhitelhez kapcsolódó becsült kamatterhe a többi európai országhoz mérve a legmagasabbak közé tartozik: a hazai háztartások GDP-arányos kamatterhe 2011-ben nagyjából olyan szinten volt, mint ami a magyarnál több mint kétszer nagyobb GDP-arányos háztartási eladósodással rendelkező országokban jellemző. A kelet-közép-európai régióval összehasonlítva is a magyar fizetett kamatok GDP-arányos volumene a legmagasabb.

Magyarország az egyetlen ország, ahol a háztartások GDP-arányos kamatterhe folytatódó hitelexpanzió vagy jelentős nominális GDP-zuhanás nélkül is emelkedett.

A tanulmány szerint a hazai háztartások magas kamatterheléséért mind az összetételhatás (a háztartások által felvett hitelek terméktípusai), mind az általánosan magasabb kamatszint felelős. Bár felmerülhet, hogy a hazai magas kamatkörnyezet miatt a magyar háztartások a betéteiken GDP-arányosan az uniós átlagnál magasabb kamatbevételt realizálhatnak, ez azonban legfeljebb csak kisebb mértékben tudja enyhíteni az eladósodás miatt romló nettó kamatjövedelem által okozott sokkot a háztartások heterogenitása miatt (a hitelfelvevők nagyrészt nem azonosak a megtakarítókkal).

A hitelciklus természetes velejárójaként a hitelexpanzió kifulladását követően a pénzáramlás iránya megváltozott a háztartások és a bankrendszer között: az adósok nettó hitelfelvevőből nettó hitel-visszafizetővé váltak. A 2008-ig felépült, majd a forintgyengülés miatt tovább növekvő (deviza-)hitelállomány örökségeként a háztartások nettó kamatjövedelme is romlott, a 2006−2007-es értékekhez viszonyítva a GDP legalább 1%-át, a rendelkezésre álló jövedelem 2%-át is meghaladó mértékben. Ez értelemszerűen csökkentette a lakosság jövedelmét és fogyasztását is - írják a tanulmány szerzői.