Hol a Buda-Cashnél és a Quaestornál talált vagyon, enyhíti-e a Beva terheit?

Ezek a kérdések hangzottak el a Gazdasági Rádió Reggeli Monitor c. műsorában, melynek ma Fellegi Tamás, a Privátbankár.hu elemzője volt a vendége.

Hol a vagyon?

Az első kérdés az volt, hogy a bajba került cégeknél talált vagyon ténylegesen mennyire létezik, miből állhat, és hogyan használható a kártalanításra. Pár hete elhangzott, hogy a Buda-Cashnél 68, a Quaestornál 150 milliárd forint értékű vagyon találtak. Ez reményt keltett a károsultakban, hisz a Buda-Cash esetében ennél kevesebb, „csak” 62 milliárd az összes kár. Logikusan az következne ebből, hogy nem is kellene a Beva, a kárt ki lehetne fizetni a talált vagyonból. Persze eleve feltételezni lehetett, hogy a vagyon nem likvid elemekből áll, hanem ingatlanokból, üzletrészekből, így ténylegesen csak kevesebb pénz nyerhető ki belőle, és az is lassan.

Azóta viszont nem esett szó erről a vagyonról, pedig ha már meg lett említve, illett volna részletezni, hogy nagyjából miről van szó, és mi használható fel belőle. Így a nagyobb összegű károsultak lehet, hogy hiába reménykedtek, a Beva pedig mégiscsak méretes terhet kap a nyakába. Ezt a Beva-befizetők már nehezen bírnák, a kisebb cégeknek esetleg végzetes is lehetne.

Brit választások, keleti munkavállalók, déli jólét

Szokatlanul érdekes számunkra a közelgő brit parlamenti választás, mert annak kimenetele akár oda is vezethet, hogy Anglia távozik az EU-ból, ekkor az ott dolgozó magyarok haza lennének küldve (vagy kezdhetnek németül, svédül tanulni és új országban, új helyet keresni). Így nekünk a Munkáspárt győzelme kellene, akkor legalább 5 évig lekerülne a kérdés a napirendről.

Ehhez kapcsolódik egy kérdés: miért csak mi, kelet-európaiak megyünk nyugatra dolgozni, a déliek miért nem? A válasz megdöbbentő: a délieknél sokkal magasabbak a bérek, noha csak Olaszország gazdasága fejlettebb lényegesen a miénknél. A spanyolokat még a 20 százalék fölötti munkanélküliség sem készteti elvándorlásra.

Grexit

Az utolsó kérdés az volt, hogy végül tényleg távozhatnak-e a görögök az eurózónából? Fellegi Tamás szerint igen, ha nem működnek együtt a hitelezőkkel, akkor az EU nem teheti meg, hogy tovább finanszírozza őket. Túl rossz példa lenne, és aláásná a közös fizetőeszközt, hisz innentől fogva bármely tag megtehetné ugyanazt, amit Görögország. Viszont jó esély van rá, hogy most végül is belemennek a görögök a korábban ígért feltételek teljesítésébe, és megkapják a jelenlegi programból még hátralévő összeget.