Alapvetően megváltoztatta jogerős ítéletében a horvát bíróság azt az első fokú döntést, amely szerint a bankoknak folyósításkori árfolyam alkalmazásával kellene kunára cserélniük a devizahiteleket. Mint ismert, korábban a magyar politikai is belekapaszkodott az első fokú határozatba, Horvátország példa volt a magyar devizahiteles intézkedéscsomag létjogosultságának és irányainak meghatározásakor.

A másodfokú bíróság jogerősen elutasította a Frank Egyesületnek egy horvát fogyasztóvédelmi szervezetnek a valutaklauzula – annak a szerződési pontnak, ami mindenkor biztosítja azt, hogy a bank részben áthárítsa az árfolyamváltozás következményeit az ügyfélre - megsemmisítésére vonatkozó kérelmét. Vagyis az árfolyamváltozásból eredő költségteher esetében is a horvát bíróság a magyar Kúriával hasonló álláspontra jutott, azaz, hogy ezt a költségtehert az adós kénytelen viselni.

Ugyanakkor – igaz módosított formában, a Sberbank kivételével - fenntartotta az egyoldalú kamatváltoztatás semmisségét. A jogerős ítélet alapján megerősítést nyert, hogy a bankok többsége jogellenesen változtatta a kamatokat.

A Frank Egyesület az ítélethirdetés után közleményben hangsúlyozta, hogy elégedettek a bírósági ítélet azon részével, amelyik megerősíti a keresetüket, de folytatják a jogi csatát a valutaklauzula semmisségének kimondásáért. Ezért a horvát legfelsőbb bírósághoz fordulnak, hogy kérelmezzék a másodfokú döntés felülvizsgálatát. A Horvát Bankszövetség is megelégedéssel fogadta az ítéletet. Közleményükben kiemelték, hogy a másodfokú bíróság helyt adott annak az állításuknak, hogy Horvátországban a bankok a svájcifrank-alapú hitelszerződéseknél a törvény szerint jártak el. Emellett örömmel fogadták, hogy a bíróság megsemmisítette az előző ítéletnek azt a részét, ami szerint a bankoknak a szerződés napján érvényes kunaárfolyamon kellett volna átszámolniuk a hitel tőkeösszegét – tudósít a Magyar Nemzet.

A Frank Egyesület nyolc bank ellen indított pert a frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt. A perbe fogott pénzintézetek - vagyis az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, az OTP, az Intesa Sanpaolóhoz tartozó Privredna Banka Zagreb, a Raiffeisen, a Societe Generalhoz tartozó Splitska Banka, a Volksbank (azóta Sberbank) és a Bank Austriához tartozó Zagrebacka Banka - tagadták a vádakat.