Két részre szakadt a régió a lakossági hitelállomány, konkrétan pedig a jelzáloghitelezés terén – mondta el Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Míg a nyerő oldalon Szlovákia és Lengyelország áll, Magyarországon és Bulgáriában egyértelműen leszakadóban van: a háztartások hitelállománya alig 75 százaléka a 2008. év végi szintnek.
Visszafog a problémás állomány
Magyarországgal kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes megjegyezte, hogy az elmúlt hónapok csökkenő hitelkamatai nyomán jelentősen csökkent a hitelek THM-mutatója – bár még mindig a magasabb a szektorszintű THM, mint a környező országokban. (Egyes bankok – így a K&H lakáshitelei – ugyanakkor alacsonyabb kamatszinten érhetőek el.)
Ezt ugyanakkor némileg magyarázza, a nem teljesítő hitelek állománya: egy 2012-es világbanki jelentés szerint hazánkban 15,8 százalék, szemben a 8,4 százalékos lengyel és az 5,1-5,3 százalékos cseh- és szlovák adattal. A versenytársak ráadásul előnyben vannak a hitelinformációk mélységét tekintve is – Szlovákiában például évek óta működik az a pozitív adóslista, amit nálunk csak az elmúlt években sikerült bevezetni és a szlovák bankok a helyi bankok hozzáférhetnek az adóhivatal adataihoz az ügyfélmonitoring esetén.
Ezermilliárdnyi elmaradt hiteligény
Bába Ágnes szerint egyértelmű, hogy növekedés várható a hazai lakáshitel-piacon: miután az elmúlt 5 évben megfeleződött az ingatlan-adásvételek száma, rendkívül komoly elmarad beruházás nyomja egyre jobban a piacot – a szakember szerint 1000 milliárd forint hiteligény megjelenése várható a piacon. A változás szere ugyanakkor már érezhető, 2013-ban pedig egyértelműen növekedésnek indult a lakáshitelezés. A K&H ráadásul az elmúlt évben is növelni tudta piaci részesedését – a tavaly februári 4,7 százalékról az év végéről 10,5 százalékra növelte súlyát.
Hitelkiváltásban is zárkóznunk kell a régióhoz
A bank kimutatásai szerint Magyarországon még gyerekcipőben járnak a hitelkiváltó konstrukciók. Az új hiteleken belül a hitelkiváltások aránya Magyarországon 10 százalékos, szemben Csehország 33, s Szlovákia 45 százalékos arányával, hazánkban összegében tizedannyi hitelkiváltó hitel kerül folyósításra, mint Magyarországon. Bába Ágnes szerint a piacon mintegy 400 milliárd forintnyi refinanszírozási potenciál van.
A jelenlegi kamatszintek mellett nem pusztán a forinthitelek, de egyes, devizahitelek kamatainál is kedvezőbbek az ajánlatok, ám Bába Ágnes szerint a forintnál nagyobb tere van a hitelkiváltásnak, hiszen a devizahitel lecserélésénél az ügyfél az aktuális árfolyam-különbözetet beégeti. Miután jelenleg arra lehet számítani, hogy a kamatpálya megfordul, ezért a hitelkiváltásnál érdemes lehet a mostani, rekordalacsony kamatszinteket hosszú távra lefixálni – az akár 5 évre is elérhető kamatperiódus helyett a tapasztalatok szerint az ügyfelek mégis leginkább egy éves kamatciklust választanak. A banknál minden esetben az ügyfélminősítéstől függően 200-480 bázispontos kamatfelárat alkalmaznak.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
