Miközben a világon 74, Európában 54 százalékkal bővült a faktoring-piac és kontinensünkön tavaly is közel 5 százalékos volt a faktorált-forgalom bővülése, a hazai piac nem képes rákapaszkodni a trendre: tavaly a faktorált forgalom 8 százalékkal, 790 milliárd forintra csökkent, s a piac gyakorlatilag 2007-es szinten áll. A Magyar Faktoring Szövetség statisztikái szerint tavaly az eddig jól teljesítő export faktoring is 9 százalékos visszaesést mutat.

Csáki Ferenc, a szövetség elnöke szerint ugyanakkor ennek ellenére optimizmusra adhat okot, hogy a faktoring még így is az egyetlen finanszírozási konstrukció, amely növekvő állománnyal tudta finanszírozni ügyfeleit: a finanszírozási állomány tavaly is 6 százalékkal tudott növekedni. A látszólagos ellentét magyarázata, hogy magasabb értéken számolják be a cégek a követeléseket - a korábbi 80 százalékos szintet a finanszírozók akár 90 százalékot is vállalnak, sőt nagyvállalatok esetében akár 100 százalék is lehet a finanszírozási arány. Ami szintén érdekes, hogy a követelések 37 százaléka visszkereset nélküli konstrukcióban került megfinanszírozásra, azaz, a vevő nem fizetése esetén a faktoráló cég nem kapja vissza a követelést.

Elindult valami

Az idei év a fordulat éve lehet: az idei első félévében a forgalom már 12 százalékos, a kihelyezett állomány 10 százalékos bővülést mutat. Ennek okát Csáki Ferenc, a gazdaság megindulásával párhuzamosan megnőtt az igény a finanszírozás iránt. Ugyanakkor a cégek nem szívesen adósodnak el, ezért használják inkább a követelésekre alapított, fedezet állítás nélkül elérhető, a cég adósságállományát nem növelő finanszírozási formát, a faktoringot.

Komoly verseny

Kihívás ugyanakkor még van bőven: a kisebb piacon a nagyobb cégek részaránya egyre jelentősebb, miközben a faktoring-piacról kikopóban vannak továbbra is a megoldásra leginkább rászoruló mikrocégek: míg 5 éve a forgalom 40 százalékát adták a mikrocégek, mára arányuk 8 százalékra csökkent. A szolgáltatási ágak közül a kereskedelem visszaszorulása a leglátványosabb, ám még mindig közel 30 százalékos a súlya. Az ipar ugyanakkor előretört, ám problémaként jelölte meg a Faktoring Szövetség, hogy a mezőgazdaságban nem sikerült az áttörés.

Csáki Ferenc szerint a piaci szereplők közötti versenyt jól mutatja, hogy komoly átrendeződések vannak a piacon: a 2013-ban piacra lépett szereplők közül komoly piacot szerzett az OTP és az - egyelőre nem szövetségi tag - Grenke Faktor. Továbbra is a banki faktoring viszi a prímet, ugyanakkor a szolgáltatás piaci súlyára rányomja a bélyegét az, hogy a faktoring-üzletág teljesítményére is rányomja a bélyegét az adott bank helyzete.

Láthatáron támogatott konstrukciók

A faktoring-vállalatok közötti verseny a díjakban is meglátszik: a cégek ma a korábbi évekhez képest kedvezőbb díjak mellett tudják igénybe venni a szolgáltatást. Ezt még segíti is, hogy az elmúlt hónapokban két támogatott konstrukció is megjelent: az Exibank euró alapú exportfaktoring konstrukciója, illetve a Növekedési Hitel Programhoz kiegészítése a faktoring termékekkel. Az Exibank konstrukciója augusztustól még csak direkt exportra érhető el, ám a későbbiekben a beszállítói forgalomra is igénybevehető lesz maximum 5 százalékos THM mellett.

Az NHP faktoring iránt óriási lenne az érdeklődés - akár 25 százalékkal is bővülhetnek a kihelyezés -, ám a konstrukció alapdokumentumai nem teszik lehetővé, hogy az MNB forrást rulirozó jelleggel vehesse igénybe a faktorcég. Az MNB havi elszámolást tud kezelni, míg a faktoring esetében napi jellegű a finanszírozási igény. A hóközi változásokat a havi egyszeri lehívás miatt a faktoring cég kénytelen piaci forrásból pótolni, ezt ugyanakkor a 2,5 százalékos NHP-hitel kamaton nem lehet kigazdálkodni. (Az Eximbanknál heti elszámolás van. További gond, hogy állami vagy uniós támogatást faktoringgal nem lehet az NHP-keretében finanszírozni, miközben "sima" NHP-hitellel igen. Csáki Ferenc szerint tárgyalnak az MNB-vel a feltételekről, remélik, hogy ősztől korrigálhatóak a feltételek. Eddig NHP-s faktoring kihelyezésre nem került sor.