Mióta Trump visszatért hivatalába, számos intézkedése aggodalommal tölti el a nemzetközi emberi jogi megfigyelőket. Hiszen kormánya bevándorlókat toloncolt ki megfelelő eljárás nélkül, embertelen körülmények között tart fogva rabokat, de fenyegetőzött a palesztinok Gázai övezetből való erőszakos eltávolításával is. Most pedig a Nemzeti Gárdát és a szövetségi katonai csapatokat Los Angelesbe vezényelte a nagyrészt békés tüntetések leverésére.
Amikor egy hivatalban lévő főparancsnok ilyesmit engedélyez – amit sok szakértő törvénysértésnek ítél meg –, a katonák etikai dilemmával szembesülnek: vajon hogyan reagáljanak egy olyan parancsra, amelyet illegálisnak tartanak?
„Azt hiszem, ennek a műveletnek az erkölcsi sérülései tartósak lesznek. Egyáltalán nem erre lett kitalálva országunk hadserege” – mondta egy Los Angeles-i Nemzeti Gárda-tag, akit a bevándorlási letartóztatások miatti elégedetlenségének csillapítására vezényeltek ki.
Azok a csapatok, akiket illegális tevékenységre utasítanak, nehéz helyzetbe kerülnek – olyannyira, hogy egyesek szerint a katonák lelki sérülést szenvednek, amikor ilyen parancsot kapnak. Ugyanis jogi képzésben nem részesülnek, viszont engedelmességre kondicionálják őket. Ám ha „nyilvánvalóan jogellenes” parancsokat kell teljesíteniük, büntetőeljárás alá vonhatók. Egyes elemzők attól tartanak, hogy az amerikai katonák nincsenek felkészülve ennek felismerésére – figyelmeztet a speciális helyzetre a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jog két tudósa, Charli Carpenter és Geraldine Santoso a The Conversation cikkében.
Fotó: AP
A szakértők felmérést készítettek a Massachusettsi Amherst Egyetem Emberi Biztonsági Laboratóriumában és kiderült, hogy sok katona igenis tisztában van a jogszerű és illegális parancsok közötti különbségekkel, bizonyos parancsok megszegésének lehetőségével, és azzal, hogy mikor kell ezt megtenniük.
Kénytelenek lennének engedetlenkedni
Az amerikai katonák esküt tesznek az alkotmány betartására. Ezenkívül a katonai igazságszolgáltatás egységes kódexének 92. cikke és az Egyesült Államok hadbírósági kézikönyve értelmében a katonáknak engedelmeskedniük kell a törvényes parancsoknak, de ellenszegülhetnek a jogellenes utasításoknak. A jogellenes parancsok azok, amelyek egyértelműen sértik az Egyesült Államok alkotmányát, a nemzetközi emberi jogi normákat vagy a genfi egyezményeket.
A jogellenes parancsot teljesítő katonákat felelősségre vonhatják és hadbíróság elé állíthatják, nemzetközi bíróságok pedig akár büntetőeljárás alá vonhatják. A felettes utasításainak követése nem mentesítheti őket a felelősség alól.
A 2025. június 13-30. között készített közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a katonák tisztában vannak ezzel a szabállyal. A megkérdezett 818 aktív szolgálatot teljesítő katona közül mindössze 9 százalék nyilatkozta, hogy „bármilyen parancsnak engedelmeskedne”, és csak 9 százalék „nem tudott erről”, 2 százalék pedig nem fűzött hozzá megjegyzést.
Amikor arra kérték őket, hogy saját szavaikkal írják le a jogellenes parancsokat, a válaszadók mintegy 25 százaléka azt vetette papírra, hogy ilyenkor kötelességük lenne megszegni a „nyilvánvalóan helytelen”, „nyilvánvalóan bűnös” vagy „nyilvánvalóan alkotmányellenes” utasításokat.
További 8 százalék erkölcstelen parancsokról is beszélt. Az egyik válaszadó azt írta, hogy „a nemzetközi jogot egyértelműen sértő parancsok – például a békés embereket célzó utasítások – nemcsak illegálisak, hanem erkölcstelenek is.
„Katonai személyzetként kötelességünk betartani a törvényt, és megtagadni azokat a parancsokat, amelyek elárulják ezt a kötelességet.”
A válaszadók valamivel több mint 40 százaléka fel is sorolt konkrét példákat, amelyeket kénytelen lenne megszegni. A leggyakoribb felvetés, amit a megkérdezettek 26 százaléka említett, a „civilek bántalmazása” volt, míg a válaszadók további 15 százaléka számos egyéb példát hozott fel a kötelesség- és törvénysértésekre, például a „foglyok kínzását” és az „amerikai csapatok bántalmazását”.
Az egyikük azt írta, hogy „egy parancs nyilvánvalóan jogellenes lenne, ha civilek bántalmazásával, kínzással, személyazonosság alapján történő kiiktatással vagy mások jogi eljárás nélküli megbüntetésével járna.”
Katonák, nem ügyvédek
A nyitott válaszok azonban egy másik nehézségre mutatnak rá, amellyel a katonák szembesülnek: vannak, akik már nem bíznak az amerikai törvényekben, mint hasznos iránymutatásban. Saját szavaikkal írtak arról, hogyan ismerik fel az illegális parancsot,
és több katona hangsúlyozta az illegalitás mércéjeként a nemzetközi, mint az amerikai jogot. Mások arra utaltak, hogy a nemzetközi jog értelmében illegális cselekmények válhatnak legálissá az Egyesült Államokban.
„Trump illegális parancsokat fog kiadni” – írta az egyik katona. „Az új törvények lehetővé teszik ezt” – írta egy másik. Egy harmadik pedig azt írta: „Nem vagyunk kötelesek betartani az ilyen törvényeket.”
Többen közvetlenül az amerikai politikai helyzetet hangsúlyozták, hogy nem engedelmeskednek az „elnyomásnak vagy az amerikai civilek bántalmazásának, amely egyértelműen ellentétes az alkotmánnyal”, illetve a „katonaság deportálások végrehajtására való felhasználására” vonatkozó parancsnak.
Ennek ellenére a válaszadók azon aránya, akik azt mondták, hogy megtagadnák a konkrét parancsokat – például a kínzást –, alacsonyabb, mint azoké, akik általánosságban felismerték az engedetlenség felelősségét.
Mindez nem meglepő: a csapatokat engedelmességre képzik ki, és emiatt számos társadalmi, pszichológiai és intézményi nyomással néznek szembe. Ugyanakkor a legtöbb katona viszonylag kevés képzést kap a háborús jog vagy az emberi jogok terén. A politológusok szerint – és ez a felmérésben is megerősítést nyert – a nemzetközi joggal kapcsolatos ismeretek befolyásolják a lakosság erőszakkal kapcsolatos attitűdjeit, és befolyásolhatja a katonák döntéseit.
Amikor a tudósok emlékeztették a katonákat arra, hogy a civilek lelövése a nemzetközi jog megsértése, az engedetlenségre való hajlandóságuk 8 százalékponttal nőtt.
Meg kell húzni egy határvonalat
A felmérés azt is megerősítette, hogy már a jog és az erkölcs átgondolása is változást hozhat bizonyos háborús bűncselekményekkel szembeni ellenállásban. Azok a katonák, akik a konkrét forgatókönyvekkel kapcsolatos kérdések előtt válaszoltak a „nyilvánvalóan jogellenes parancsokra” vonatkozó kérdésekre, sokkal többen mondták, hogy megtagadnák ezeket a konkrét illegális utasításokat.
Amikor például arról kérdezték őket, hogy teljesítenék-e a parancsot, hogy atombombát dobjanak egy civil városra, első blikkre a katonák 69 százaléka azt mondta, hogy engedelmeskedne a parancsnak. Amikor arra kérték őket, gondolják át a jogellenes parancsok megtagadásának kötelezettségét, a parancsnak engedelmeskedők aránya 56 százalékra csökkent.
A katonai kultúra megnehezíti az engedetlenséget: a katonákat hadbíróság elé állíthatják törvénytelen parancs betartásáért, vagy törvényes parancs megszegéséért. Mégis, a kutatók által megkérdezett amerikai katonák egyharmada-fele hajlandó lenne engedetlenkedni, ha parancsot kapnának civilek lelövésére vagy éheztetésére, foglyok kínzására vagy atombomba ledobására.
A katonák még azt is megosztották, hogyan tennék ezt. Néhányan közvetlenül szembeszállnának a feletteseikkel, mások közvetett módszereket alkalmaznának: kérdéseket tennének fel, elterelést végeznének, megszöknének, vagy „megbetegednének”. A felmérés eredményei tehát arra utalnak, hogy az egyenruhás amerikai férfiak és nők jelentős része nem akar engedelmeskedni a törvénytelen parancsoknak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,29 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
