Ilyen az, amikor rossz európai szabályok miatt a magyarok sokat fizethetnek

A magyar pénzügyi szektor felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank a Privátbankár.hu információ szerint a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálta elkerülni azt a helyzetet, hogy ügyfelek tömegeinek okozzon kellemetlen perceket az Astra Biztosító csődje. Más kérdés, hogy az európai szabályozás elégtelensége miatt erre vajmi kevés esélye volt.

Levelet küldtek - mást nem tehettek

Információink szerint az MNB néhány hete levélben kérte a fióktelepként hazánkban működő Astra Biztosító uniós felügyeletét ellátó román felügyeletet arra, hogy az ottani Astra bizonytalan pénzügyi helyzete miatt elrendelt vizsgálat idejére tiltsa meg, hogy a fióktelep új szerződéseket köthessen. Erre ugyanakkor nem került sor.

Az MNB a hatályos uniós szabályozás szerint nem léphetett fel a fiókteleppel szemben, hiszen annak felügyeletét a székhely szerinti román felügyeleti hatóság látja el. Az Astra csődje rávilágít arra, hogy olyan esetekben elégtelen a szabályozás, amikor olyan pénzügyi intézmény kerül felszámolásra, amely több uniós tagállamban is fióktelepként vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtva jelen van. Ilyen esetekben ugyani s a helyi felügyelet értelemszerűen a helyben lévő anyacég problémáin igyekszik úrrá lenni, a más országokban lévő ügyfelek gondjai sokadrangúnak számítanak. Ha az Astra leányvállalattal lett volna itt Magyarországon, akkor természetesen az MNB joga és lehetősége lett volna a bizonytalan helyzetre való hivatkozással intézkedéseket hozni.

A románok csele

Tetézi a problémákat, hogy Romániában idén nyáron alkották meg azt az új jogszabályt, amelynek értelmében a román garanciaalap csak 100 ezer euróig, azaz mintegy 30 millió forintig vállalja az ügyfelek esetenkénti kártalanítását. Nem kell túl nagy kombinációs készség ahhoz, hogy összefüggést véljünk felfedezni az intézkedés és az Astra küszöbön álló csődje között (ráadásul piaci hírek szerint több más, román biztosítótársaság is a fizetésképtelenség határán egyensúlyoz, amely szintén indokolttá teheti a kártérítési limit bevezetését). Meg nem erősített híreink szerint erről a lépésről ( a limit bevezetéséről) a magyar illetékesek nem kaptak korábban hivatalos tájékoztatást.

A 30 milliós értékhatár az Astra ügyfeleinek döntő hányadánál persze fedezni fogja az átmeneti időszak során keletkező károkat, hiszen az Astra vagyonbiztosítóként – ezen belül is nagy számban gépjármű- és lakásbiztosításokat értékesítve - volt jelen a piacon. Ugyanakkor komolyabb járadékszolgáltatással járó, személyi sérüléses balesetek, illetve a társaságnál lévő, (nem túl sok) flottabiztosítás esetén már azzal járhat a garanciaalap által bevezetett limit, hogy nem a teljes kár térül meg. (A felszámolás során a későbbiekben természetesen követelhetőek ezek a tételek, ám kicsi a remény, hogy a biztosítónak lesz elegendő vagyona, amelyből ezek a követelések kiegyenlíthetőek.)

Az ügymenetben is segítenek

Híreink szerint az MNB most mindent elkövet annak megoldására, hogy az Astra biztosítással rendelkezőknek magyar nyelven, Magyarországon biztosítsanak lehetőséget az igénybejelentésre a román garanciaalap felé. Ebben értesüléseink szerint a hazai biztosítók is támogatják a felügyeletet. Ugyancsak zajlanak tárgyalások arról, hogy az Astránál lévő KGFB biztosítások esetén a vétlen autósnak (a harmadik félnek) ne okozzon számottevő nehézséget jogos követelésének érvényesítése. Jelen pillanatban ez tűnik a legégetőbb problémának, hiszen információink szerint a szervizek már csak az autó tulajdonosának befizetése ellenében hajlandók nekikezdeni az olyan autók javításának, amelyeket Astrás ügyfél tört meg.

Voltak hibák is

Amíg a mostani helyzetben egyértelműen dicséretes az MNB ügyködése, nem hallgatható el, hogy a korábbi hónapokban az Astra számos olyan helyzetet idézett elő, amikor megítélésünk szerint indokolt lett volna a felügyelet hangsúlyosabb fellépése – fogyasztóvédelmi indokok alapján fiókteleppel szemben is eljárhatott volna a hazai felügyelet.

2013 év végén híre ment, hogy a biztosító lényegében csak a befolyt díjakból térít kárt, ami azt eredményezte, hogy a kifizetések akár hónapokig is csúszhattak. 2014 februárjában már Romániában is vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy a biztosító a hozzá korábban befolyt pénzeket elvonta, s például tulajdonosainak hitelként fizette ki, ami okán újabb bizonyságot nyert, hogy a korábbi hírek valósak - az anyacég lényegében finanszírozás nélkül hagyta leánycégét. Ennek fényében bántó, hogy az MNB csak 2015 júliusában zárta csak le azt a vizsgálatát, amely kimutatta, hogy az Astra a vizsgált KGFB káresetek több mint felénél késedelmesen intézkedett a kárügyintézés során. A komoly problémával sokak szerint nem volt arányban az, hogy a biztosítót a feltárt hibákért csak 3 millió forintos bírsággal sújtották.

Az indulás is érdekes volt

Sokan már az Astra 2010-es megjelenésekor bírálták a túl könnyen megadott engedélyt - akkor azt még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adta meg az Astrának. Akkoriban számos pletykát hallhattunk arról, hogy sokan politikai kapcsolataikat is latba vetették azért, hogy a Romániában igen gyors növekedést elérve piacvezetővé váló Astra könnyen és gyorsan megjelenhessen a magyarországi piacon.