Egyértelműen kimutatható a tranzakciós illeték hatása a pénzintézeti számlák vonatkozásában. 2012 végén, az illeték bevezetése előtt még 10,761 millió számlát vezettek magánszemélyek és vállalkozások pénzforgalmi szolgáltatóknál, ezzel szemben idén június végére 2,7 százalékkal kevesebb 10,468 millió számla élt a pénzintézeteknél a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.
A közel 300 ezer kikopó számlának döntő része lakossági számla volt. Ezek szám a 289 ezerrel csökkent másfél év alatt. A vállalkozók számlái ennél lényegesen szerényebb mértékben, mindössze négyezerrel csökkentek.
Nő az átutalási forgalom
A jegybank adataiból kiderül, hogy az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége sem csigázta fel túlzottan az embereket, s ez köszön vissza az átutalások adataiból is - dacára annak, hogy ezeket már tranzakciós illeték terheli. Ezt jelzi az, hogy a bázisul szolgáló - még illetékmentes - 2012. második félévéhez képest a belföldi átutalások száma 4,7 százalékkal, 80,6 millió darabra növekedett. Ennél is jelentősebb ugyanakkor, hogy az átutalásokban érintett összeg – amelyre a 3 ezrelékes tranzakciós illeték fizetési kötelezettség hárul - 7,9 százalékkal múlta felül a 2 évvel ezelőtti, illetékmentes szintet.
Jó hír a költségvetésnek
Még érdekesebb a kép, ha az első félév 81 313 milliárd forintos átutalási forgalmát a 2013-as adathoz viszonyítjuk. Akkor ugyanis - egyértelműen a tranzakciós illeték bevezetésének közvetlen hatása miatt - közel 5000 milliárd forinttal, 7 210 milliárdra csökkent a belföldi átutalási forgalom. Ehhez képest 1 év alatt több mint 15 százalékkal nőtt az átutalásokban érintett összeg, ami arra enged következtetni, hogy ebből az adótípusból teljesülnek az idei költségvetési tervek - főleg amiatt, mert az ingyenes készpénzfelvétel után is köteles a bank a - magasabb - illetéket megfizetni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
