A Magyar Nemzeti Bankot és a piacot is meglepte az, hogy novemberben milyen meredeken csökkent a pénzromlás üteme Magyarországon - mondta a jelenlegi jegybankelnök
A rendezvényen egy kérdésre Simor András elmondta: ha 2009-ben a külföldi befektetők egyáltalán nem fektetnének magyar állampapírokba, az IMF-hitel akkor is fedezetet jelentene Magyarország külső finanszírozására. Az MNB elnöke kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap hitele esetében eredetileg a rendelkezésre állási időszak lejáratát 2009 végére akarták datálni, de a tárgyalások idején az IMF maga ajánlotta a 2010 március végi határidőt. Simor András aláhúzta: személy szerint ő ennek jobban örül, mert így a választási időszak előtt is szigorú fiskális politikát kell folytatni.
Az inflációnkra legalább büszkék lehetünk
Alapkamat: az infláció most nem ellenfél
| Járai egy óra alatt találna 100 milliárdot |
Simor András kiemelte: a jegybank továbbra is folyamatosan figyeli a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, illetve a hazai gazdaság mutatóit, ezek ismeretében igen óvatosan kezeli a kamatcsökkentés kérdését. A jegybanki elnök megismételte azt a napokban hangoztatott véleményét, miszerint nincs pénzhiány a magyar bankrendszerben, sőt az MNB rendelkezésére álló adatok szerint a bankszférában az idei utolsó negyedévben ezer milliárd forinttal több a likviditás, mint a megelőző három hónapban.
Felhívta a figyelmet arra: a bankok a jelenlegi körülmények között inkább a lakossági piacot részesítik előnyben, a vállalatok tevékenységének finanszírozását még mindig nagyon kockázatosnak tartják, de a jegybanki adatsorok azt mutatják, van elég pénzük a hazai bankrendszer tagjainak. Elmondta: éppen ezért az MNB szakértői olyan konstrukciókon gondolkodnak, amelyekkel ösztönözni tudják a hazai hitelintézeteket a vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek pénzellátására.
A MNB elnöke kiemelte: a pénzpiaci pletykák ellenére tévhit az, hogy az itteni bankok nyugat-európai, illetve amerikai anyabankjai jelentős forrásokat vontak volna ki a magyarországi bankszektorból. Annyi azonban kétségtelen, hogy kockázatkezelésük szigorodott, napjainkban szigorúbb feltételekkel adnak kölcsönöket vállalkozásoknak, mint azt tették a megelőző időszakokban - tette hozzá.
Simor András elmondta: ha nem sikerül javítani a hazai cégek - köztük is a kis- és középvállalkozások hitelellátását -, akkor a jegybank várakozásai szerint rövid idő alatt akár 80-100 ezer fővel is emelkedhet a magyarországi munkanélküliek száma. A jegybanknak azonban kevés eszköze van arra, hogy meggyőzze a kereskedelmi bankokat a cégek finanszírozásának kibővítésére, mivel a kockázatkezelésük szabályairól anyagbankjaik döntenek.
Kérdésre válaszolva Simor András további reformlépéseket, illetve a versenyképesség javítására szolgáló intézkedéseket sürgetett az országban. Ha ezek hiányában a pénzügyi-gazdasági válság esetleges újabb hulláma érné el az országot, akkor az hasonlóan nagy gondokat okozna, mint ez év októberében - mondta a jegybankelnök.
Simor beszámolt és elszámolt: van pénz a bankoknál
Heves feles: 50 pontos rendkívüli kamatvágás
Agresszív kamatvágást hoz a Jézuska?
A vártnál is mélyebbre süllyed az ország
Minimálbér: egy ezrest még rádobnának
2009: a legnagyobb sokk Magyarországon lesz
EKB kamatvágás: az elemzők is megdöbbentek
MTI
Sok eset nem kerül be a statisztikába. 
