A közlemény szerint a kormány 55 millió eurót (mintegy 17 milliárd forintot) fizet a bankért. A BayernLB ugyanakkor elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását.
A BayernLB az MKB Bank főtulajdonosa. Az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell magyar leányvállalatát.
Amikor még 100 milliárd nem volt elég
Néhány éve már volt róla szó, hogy az állam vásárolja meg az MKB-t - akkor 100 milliárd forintos vételárról folyt az alku. Ez nem lett volna rossz üzlet, de a tulajdonos BayernLB akkor még óriási összegű refinanszírozással volt "beragadva" az MKB-ba - ennek összegét 300 milliárd forintra taksálták. Simák Pál 2012-től 2014 márciusáig vezette a bankot, ez idő alatt ennek az állománynak a leírása történt, mostanra gyakorlatilag véget is ért a folyamat.
Az OTP-t többször is hírbe hozták, mint az MKB lehetséges vevőjét, ezeket a pletykákat sosem erősítette meg az OTP. Piaci információk szerint az OTP valóban érdeklődött, a tárgyalások során azonban inkább arról volt szó, hogy mennyit fizet a BayernLB azért, hogy átvegyék tőle veszteséges leányát.
Hogyan csináljunk "rossz bankot"? Tudást is vett az állam
Az MKB állami kézbe kerülésének külön érdekessége, hogy itt már korábban is szóba került egy úgynevezett "rossz bank" létrehozása. Bár végül mégis lefújták a feldarabolást, a rossz eszközök leválasztását a profittermelő részekről, a projekt már előrehaladott állapotban járt, így fontos tapasztalatokat nyerhet az MNB "rossz bank" projektje, amely megszabadítaná a bankokat a bedőlt vállalati hitelek terhétől.
A minisztérium azt szeretné: legyen ön is az állami bank ügyfele
"A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából - írja bejelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt" - írja a minisztérium.
(Privátbankár kiegészítés: a bankok sokkal inkább likviditást vontak ki az országból, és nem forrást, miközben alaposan feltőkésítették a bankrendszert - nem véletlen, hogy a magyar bankrendszer állami mentőcsomagok nélkül is stabil maradt, amit a felügyelet is folyamatosan hangsúlyoz.)
"A folyamatok felismerése és megértése egy felelős kormányt új stratégia kidolgozására kötelez, ezért a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban.
Ebbe a stratégiába illeszkedik az a megállapodás, amely a magyar Kormány és a Bayerische Landesbank között született. Az 55 millió eurós vételár nem jelent jelentős költségvetési terhet."
A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése - írja a minisztérium.
Hamar el is adnák?
Varga Mihály szerint semmibe sem kerül az adófizetőknek az MKB megvásárlása. Gatyába ráznák, és akár 1-2 éven belül el is adnák a bankot. Részletek >>
További részletek hamarosan.
850 millió zloty értékű kötvénykibocsátással lépett be a lengyel kötvénypiacra a Mol. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
