A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának
A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának
A londoni gazdasági napilap kommentár rovatában közölt értékelés szerint "fegyverben a budapesti bankárok", miután a parlament elé terjesztett törvénytervezet a pénzügyi szektorra róna ki jókora adóterhet "a költségvetési rés betömését" elősegítendő. Az intézkedés nem sokkal követi a Fidesz egyik vezetőjének azon kijelentését, hogy "Magyarország lehet a következő Görögország". Ez dugóhúzóba sodorta a piacokat, és aláásta a magyar kormány hitelességét. Az "önkényes és nagy terhet jelentő" új adónem tovább károsítja Magyarország érdekeit - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a bankadóból idén várt 200 milliárd forintos bevétel a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékának felel meg, ami GDP-arányosan négyszer magasabb, mint amennyit bárhol máshol hasonló adójavaslatoktól várnak. A magyarországi bankadó független bármilyen hasonló banki illetéktől, amelynek kivetése európai vagy globális szinten felmerülhet, és így azzal a kockázattal jár, hogy rontja a magyar bankszektor "egyébként sem túl fényes kilátásait" - írta a Financial Times.
A kommentár kiemeli, hogy a magyar bankszektor 84 százalékát külföldi - főleg osztrák - bankok birtokolják. A lap idézi a Citigroup becslését, amely szerint a bankadó az Erste Banknak évi 44 millió eurójába kerülne, ami hozzávetőleg a 75 százaléka a bank tavalyi magyarországi nettó eredményének.
A Financial Times szerint az ilyen szintű bankadóztatás arra késztetheti a külföldi bankokat, hogy "átértékeljék magyarországi kitettségüket", ami potenciálisan jelentős tőkekiáramlást okozhat.
A londoni üzleti napilap annak a véleményének ad hangot, hogy a kormány számára "vannak jobb módszerek is" az idei 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesítésére. Ha a bankadót nem lehet eltörölni, akkor "drasztikusan módosítani kell" - áll a Financial Times pénteki kommentárjában.
A lap hírrovata is közölt egy cikket pénteken a magyarországi bankadóról, kiemelve, hogy a külföldi tulajdonú pénzintézetek "hangos tiltakozásai ellenére" Orbán Viktor miniszterelnök "dacosan kizárta" a bankadóztatási tervek újratárgyalását. Az áprilisi kétharmados választási győzelem után a Fidesz-kormány abban reménykedett, hogy sikerült megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy magasabb államháztartási hiánycélról. A kormány azonban ettől kénytelen volt visszalépni, és sietve közzétenni 29 pontos gazdasági akciótervét - benne a bankadóval -, miután vezető illetékesek nyilatkozataikban Görögországéhoz hasonlították a magyar gazdasági helyzetet, s ezzel zavart okoztak a külföldi befektetők körében - áll a Financial Times írásában.
A külföldi tulajdonú bankok azóta "dühödten kampányolnak" az új adó ellen. Azzal érvelnek, hogy az lenyomja profitjukat és gyengíteni fogja tőkemegfelelési mutatóikat. Az érvek között szerepel, hogy a magyar bankadó GDP-arányosan messze a világ legnagyobb banki adóterhét jelenti, és a bankosok attól is tartanak, hogy a térség más kormányai is követhetik a példát apadó pénzforrásaik kiegészítésére - írta a londoni üzleti napilap.
A Financial Times idézi Herbert Stepicet, a közép- és kelet-európai piacra összpontosító osztrák Raiffeisen International vezérigazgatóját, aki szerint a bankadó "hatalmas teher", és több pénzintézetet veszteségessé tenne.
Az IMF egyelőre nem reagált, de várakozások szerint a Valutaalap "fenntartásait fogja hangoztatni" a banki illeték mértékével és szerkezetével kapcsolatban a magyar kormánnyal e héten folyó tárgyalásokon - írta a Financial Times. A lap szerint a külföldi tulajdonú bankok az IMF-től remélik ügyük felkarolását, nem utolsósorban annak alapján, hogy e pénzintézetek beleegyeztek (magyarországi) kitettségük fenntartásába a Magyarországnak 2008-ban nyújtott 20 milliárd eurós készenléti csomag részeként - fogalmaz a londoni gazdasági napilap.
A Financial Times szerint a magyar bankok a bevételnövelő intézkedések "vonzó célpontjává" váltak, miután tavaly 5 százalékkal 306 milliárd forintra növelték összes profitjukat a növekvő hitelveszteségek ellenére is.
A javasolt banki illeték népszerű sok "hétköznapi magyar ember" szemében, akik a bankokat tartják felelősnek "a nyakukba rakott devizahitelekért", amelyeket ma már nehezebb törleszteni a forint gyengülése miatt - írta a brit gazdasági lap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának 
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
