A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának
A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának
A londoni gazdasági napilap kommentár rovatában közölt értékelés szerint "fegyverben a budapesti bankárok", miután a parlament elé terjesztett törvénytervezet a pénzügyi szektorra róna ki jókora adóterhet "a költségvetési rés betömését" elősegítendő. Az intézkedés nem sokkal követi a Fidesz egyik vezetőjének azon kijelentését, hogy "Magyarország lehet a következő Görögország". Ez dugóhúzóba sodorta a piacokat, és aláásta a magyar kormány hitelességét. Az "önkényes és nagy terhet jelentő" új adónem tovább károsítja Magyarország érdekeit - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a bankadóból idén várt 200 milliárd forintos bevétel a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékának felel meg, ami GDP-arányosan négyszer magasabb, mint amennyit bárhol máshol hasonló adójavaslatoktól várnak. A magyarországi bankadó független bármilyen hasonló banki illetéktől, amelynek kivetése európai vagy globális szinten felmerülhet, és így azzal a kockázattal jár, hogy rontja a magyar bankszektor "egyébként sem túl fényes kilátásait" - írta a Financial Times.
A kommentár kiemeli, hogy a magyar bankszektor 84 százalékát külföldi - főleg osztrák - bankok birtokolják. A lap idézi a Citigroup becslését, amely szerint a bankadó az Erste Banknak évi 44 millió eurójába kerülne, ami hozzávetőleg a 75 százaléka a bank tavalyi magyarországi nettó eredményének.
A Financial Times szerint az ilyen szintű bankadóztatás arra késztetheti a külföldi bankokat, hogy "átértékeljék magyarországi kitettségüket", ami potenciálisan jelentős tőkekiáramlást okozhat.
A londoni üzleti napilap annak a véleményének ad hangot, hogy a kormány számára "vannak jobb módszerek is" az idei 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesítésére. Ha a bankadót nem lehet eltörölni, akkor "drasztikusan módosítani kell" - áll a Financial Times pénteki kommentárjában.
A lap hírrovata is közölt egy cikket pénteken a magyarországi bankadóról, kiemelve, hogy a külföldi tulajdonú pénzintézetek "hangos tiltakozásai ellenére" Orbán Viktor miniszterelnök "dacosan kizárta" a bankadóztatási tervek újratárgyalását. Az áprilisi kétharmados választási győzelem után a Fidesz-kormány abban reménykedett, hogy sikerült megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy magasabb államháztartási hiánycélról. A kormány azonban ettől kénytelen volt visszalépni, és sietve közzétenni 29 pontos gazdasági akciótervét - benne a bankadóval -, miután vezető illetékesek nyilatkozataikban Görögországéhoz hasonlították a magyar gazdasági helyzetet, s ezzel zavart okoztak a külföldi befektetők körében - áll a Financial Times írásában.
A külföldi tulajdonú bankok azóta "dühödten kampányolnak" az új adó ellen. Azzal érvelnek, hogy az lenyomja profitjukat és gyengíteni fogja tőkemegfelelési mutatóikat. Az érvek között szerepel, hogy a magyar bankadó GDP-arányosan messze a világ legnagyobb banki adóterhét jelenti, és a bankosok attól is tartanak, hogy a térség más kormányai is követhetik a példát apadó pénzforrásaik kiegészítésére - írta a londoni üzleti napilap.
A Financial Times idézi Herbert Stepicet, a közép- és kelet-európai piacra összpontosító osztrák Raiffeisen International vezérigazgatóját, aki szerint a bankadó "hatalmas teher", és több pénzintézetet veszteségessé tenne.
Az IMF egyelőre nem reagált, de várakozások szerint a Valutaalap "fenntartásait fogja hangoztatni" a banki illeték mértékével és szerkezetével kapcsolatban a magyar kormánnyal e héten folyó tárgyalásokon - írta a Financial Times. A lap szerint a külföldi tulajdonú bankok az IMF-től remélik ügyük felkarolását, nem utolsósorban annak alapján, hogy e pénzintézetek beleegyeztek (magyarországi) kitettségük fenntartásába a Magyarországnak 2008-ban nyújtott 20 milliárd eurós készenléti csomag részeként - fogalmaz a londoni gazdasági napilap.
A Financial Times szerint a magyar bankok a bevételnövelő intézkedések "vonzó célpontjává" váltak, miután tavaly 5 százalékkal 306 milliárd forintra növelték összes profitjukat a növekvő hitelveszteségek ellenére is.
A javasolt banki illeték népszerű sok "hétköznapi magyar ember" szemében, akik a bankokat tartják felelősnek "a nyakukba rakott devizahitelekért", amelyeket ma már nehezebb törleszteni a forint gyengülése miatt - írta a brit gazdasági lap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
Érezhetően emelkedett, de még így is 5 százalék alatti szinten maradt a júniusig tartó egy év alatt a 20 százaléknál kevesebb önerővel felvett jelzáloghitelek aránya. Az Otthon Start megjelenésével még inkább megugorhat ez az arány, hiszen az új támogatott konstrukciónál is elegendő lehet a vételár 10 százalékát előteremteni – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója.
Hétfőtől hét hiteltermék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a Széchenyi Kártya Program keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Egyetlen év alatt több mint 38 százalékkal emelkedett a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, ami arra utal, hogy a kisbefektetőknek egyre motiválóbb a konstrukcióval elérhető adóelőny – hívta fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Közben a TBSZ-számlákon tartott összeg is szép ütemben gyarapodik.
Az idei évi finanszírozási tervének teljesülése az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil, az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 115 százaléka teljesült – közölte az MTI-vel csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).
Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 26-án záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme 4,0 százalék volt szeptemberben, miután augusztusban 4,1 százalékos, tavaly március óta a leggyorsabb emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Látványos visszaesést hozott az augusztus a lakossági hitelpiacon: lakáshitelekből bő negyedével kevesebbet folyósítottak a bankok júliushoz képest, de visszaesett a személyi kölcsönök iránti kereslet is.
Kisebbségi tulajdonrészt vásárolt a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. leányvállalatában, a HUNBenefit Többes Ügynök Kft.-ben az UNIQA Biztosító. A partnerségre alapozva a biztosítótársaság – digitális transzformációs programja keretében – átszervezi függőügynöki hálózatát, és a jövőben a Hungarikum Alkusz leányvállalatának kötelékében többes ügynökként szolgálja ki ügyfeleit, és gondozza a mintegy 200 000 biztosítási szerződést.
Október 16-ig lehet nevezni a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre. A Privátbankár.hu milliós összdíjazás mellett rendezi meg a vetélkedőt, a döntősök a Budapesti Gazdasági Egyetem campusán mérhetik össze tudásukat.
.jpg)
A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának 
A gazdaság „a vártnál némileg szilárdabb pályán haladhat” – mondta kedden. 
