Jobb ötlete is lehetne a kormánynak a bankadónál?

A Financial Times annak a véleményének adott hangot, hogy az államháztartási hiánycél tartására "jobb módszerek" is kínálkoznának

A londoni gazdasági napilap kommentár rovatában közölt értékelés szerint "fegyverben a budapesti bankárok", miután a parlament elé terjesztett törvénytervezet a pénzügyi szektorra róna ki jókora adóterhet "a költségvetési rés betömését" elősegítendő. Az intézkedés nem sokkal követi a Fidesz egyik vezetőjének azon kijelentését, hogy "Magyarország lehet a következő Görögország". Ez dugóhúzóba sodorta a piacokat, és aláásta a magyar kormány hitelességét. Az "önkényes és nagy terhet jelentő" új adónem tovább károsítja Magyarország érdekeit - áll a Financial Times írásában.
  
A lap szerint a bankadóból idén várt 200 milliárd forintos bevétel a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékának felel meg, ami GDP-arányosan négyszer magasabb, mint amennyit bárhol máshol hasonló adójavaslatoktól várnak. A magyarországi bankadó független bármilyen hasonló banki illetéktől, amelynek kivetése európai vagy globális szinten felmerülhet, és így azzal a kockázattal jár, hogy rontja a magyar bankszektor "egyébként sem túl fényes kilátásait" - írta a Financial Times.
  
A kommentár kiemeli, hogy a magyar bankszektor 84 százalékát külföldi - főleg osztrák - bankok birtokolják. A lap idézi a Citigroup becslését, amely szerint a bankadó az Erste Banknak évi 44 millió eurójába kerülne, ami hozzávetőleg a 75 százaléka a bank tavalyi magyarországi nettó eredményének.
   
A Financial Times szerint az ilyen szintű bankadóztatás arra késztetheti a külföldi bankokat, hogy "átértékeljék magyarországi kitettségüket", ami potenciálisan jelentős tőkekiáramlást okozhat.
   
A londoni üzleti napilap annak a véleményének ad hangot, hogy a kormány számára "vannak jobb módszerek is" az idei 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesítésére. Ha a bankadót nem lehet eltörölni, akkor "drasztikusan módosítani kell" - áll a Financial Times pénteki kommentárjában.
   
A lap hírrovata is közölt egy cikket pénteken a magyarországi bankadóról, kiemelve, hogy a külföldi tulajdonú pénzintézetek "hangos tiltakozásai ellenére" Orbán Viktor miniszterelnök "dacosan kizárta" a bankadóztatási tervek újratárgyalását. Az áprilisi kétharmados választási győzelem után a Fidesz-kormány abban reménykedett, hogy sikerült megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy magasabb államháztartási hiánycélról. A kormány azonban ettől kénytelen volt visszalépni, és sietve közzétenni 29 pontos gazdasági akciótervét - benne a bankadóval -, miután vezető illetékesek nyilatkozataikban Görögországéhoz hasonlították a magyar gazdasági helyzetet, s ezzel zavart okoztak a külföldi befektetők körében - áll a Financial Times írásában.
   
A külföldi tulajdonú bankok azóta "dühödten kampányolnak" az új adó ellen. Azzal érvelnek, hogy az lenyomja profitjukat és gyengíteni fogja tőkemegfelelési mutatóikat. Az érvek között szerepel, hogy a magyar bankadó GDP-arányosan messze a világ legnagyobb banki adóterhét jelenti, és a bankosok attól is tartanak, hogy a térség más kormányai is követhetik a példát apadó pénzforrásaik kiegészítésére - írta a londoni üzleti napilap.
   
A Financial Times idézi Herbert Stepicet, a közép- és kelet-európai piacra összpontosító osztrák Raiffeisen International vezérigazgatóját, aki szerint a bankadó "hatalmas teher", és több pénzintézetet veszteségessé tenne.
   
Az IMF egyelőre nem reagált, de várakozások szerint a Valutaalap "fenntartásait fogja hangoztatni" a banki illeték mértékével és szerkezetével kapcsolatban a magyar kormánnyal e héten folyó tárgyalásokon - írta a Financial Times. A lap szerint a külföldi tulajdonú bankok az IMF-től remélik ügyük felkarolását, nem utolsósorban annak alapján, hogy e pénzintézetek beleegyeztek (magyarországi) kitettségük fenntartásába a Magyarországnak 2008-ban nyújtott 20 milliárd eurós készenléti csomag részeként - fogalmaz a londoni gazdasági napilap.
   
A Financial Times szerint a magyar bankok a bevételnövelő intézkedések "vonzó célpontjává" váltak, miután tavaly 5 százalékkal 306 milliárd forintra növelték összes profitjukat a növekvő hitelveszteségek ellenére is.
  
A javasolt banki illeték népszerű sok "hétköznapi magyar ember" szemében, akik a bankokat tartják felelősnek "a nyakukba rakott devizahitelekért", amelyeket ma már nehezebb törleszteni a forint gyengülése miatt - írta a brit gazdasági lap.

MTI