Kétéves türelmi idővel vehetnek fel pénzt a cégek
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgaranciával nyújtott garanciakeretét 900 milliárd forintra növeli a kormány a jelenlegi 450 milliárd forintról - mondta Veres János pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter bejelentette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank pénzeszközeiből és az uniós forrásokból 50 milliárd forint keretet biztosítanak a kereskedelmi bankokon keresztül a kis- és középvállalkozások hitelezésére. A hamarosan induló programban 10-100 millió forint hitelt vehetnek fel a vállalkozások kedvező kamattal, két év türelmi idő mellett, tíz év futamidővel.
Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések a gazdasági csúcson bejelentett 1.400 milliárd forintos válságkezelő kormányprogram részét képezik.
Veres János elmondta: a hitelgarancia-keret 900 milliárd forintra emelése önálló képviselői indítványként már a parlament előtt van és várható, hogy hamarosan elfogadja az országgyűlés. Veres János a napokban lezajlott brüsszeli megbeszélései kapcsán elmondta: az Európai Bizottság még az idén újraértékeli az uniós országok várható növekedési lehetőségeit, és ezt még ebben az évben publikálja. Az Európai Bizottság vélhetően a korábbiaknál szerényebb növekedési prognózist tesz majd közzé.
A pénzügyminiszter közölte, hogy a III. negyedévi adatok szerint mintegy 7.000 milliárd forint vállalkozói hitelt helyezett ki a bankszektor, ebből megközelítően 3.600 milliárd forintot kis- és középvállalkozásoknak nyújtottak a hitelintézetek. A bankok jelenleg igen óvatosan hiteleznek, a likviditás bővítését szolgálják a tervezett kormányzati lépések.
Mindkét miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság rugalmasan kezeli a magyar kezdeményezéseket a vállalkozások támogatására.
Bajnai Gordon elmondta, hogy hét kereskedelmi bank - a CIB, az Erste, a K&H, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Magyarországi Volksbank, az OTP Bank és az UniCredit - csatlakozott a középvállalkozások finanszírozását is lehetővé tevő, heteken belül elérhető programhoz.
Bajnai Gordon kitért arra, hogy lízingfinanszírozási konstrukciók indítása is várható a jövőben, illetve két éven túli forgóeszköz finanszírozásra is újabb megoldásokat ajánlanak. A miniszter hangsúlyozta, szeretnék, ha az uniós és állami forrást is tartalmazó vállalkozói hitelek kamata kedvező maradna.
Bajnai Gordon elmondta: a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból 20 milliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben munkahelyek megszűnése miatt jelentkező problémák kezelésére, ehhez az unió jóváhagyása még szükséges.
A miniszter közölte, hogy járulékkedvezmények nyújtásával, az európai uniós források, illetve a Munkaerőpiaci Alapból származó források felhasználásával 100 ezer munkahely megőrzésének és 20 ezer új létrehozásának meg lesz a finanszírozási fedezete.
Radnai György, a Garantiqa Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég teljes garanciaállománya a múlt hét végén mintegy 420 milliárd forintot tett ki. A cég olyan konstrukciókon is gondolkodik, amelyek révén például a bankok portfólió-csomagokba rendezhetik a vállalkozásoknak nyújtott hiteleket, majd ezt követően a portfóliókra állapít meg garanciakeretet a társaság.
Veres János újságírói kérdésre közölte: a kormány tartja magát a 3,4 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiánycélhoz. A pénzügyminiszter arra a kérdésre válaszolva mondta ezt, hogy szerdán Simor András jegybankelnök arról szólt egy tanácskozáson, hogy várhatóan 3 százalék alatt lesz a GDP arányos államháztartási deficit.
Veres János kifejtette: eredményszemléletben a hiány bizonyosan 3 százalék fölött lesz, ezzel együtt elmondta: ha a nyugdíjkorrekciót is figyelembe vesszük, ami 0,6 százalékpontot jelent, akkor valóban lemegy a hiány eredményszemléletben a 3 százalék alá, várhatóan 2,8 százalékra.
Egy másik kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter nyomatékosította: egy külföldi hírügynökségnek adott interjújában a következő év folyamán kifejezetten az államháztartási hiány ütemes csökkentéséről, nem pedig az államadósság mérsékléséről beszélt.
Arra a kérdésre, hogy honnan van keret az elmaradó 13. havi juttatások jövő évi kompenzációjára a közszférában, aláhúzta: a jövő évre tervezett költségvetési tartalékban biztosítottak erre keretet, sőt ennek figyelembe vételével fogadták el a büdzsé fő számait a közelmúltban.
Ki lehet váltani a bankgaranciát
Megbukott a bankmentő akció?
Garancia: ne dőljünk be a reklámoknak!
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter bejelentette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank pénzeszközeiből és az uniós forrásokból 50 milliárd forint keretet biztosítanak a kereskedelmi bankokon keresztül a kis- és középvállalkozások hitelezésére. A hamarosan induló programban 10-100 millió forint hitelt vehetnek fel a vállalkozások kedvező kamattal, két év türelmi idő mellett, tíz év futamidővel.
Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések a gazdasági csúcson bejelentett 1.400 milliárd forintos válságkezelő kormányprogram részét képezik.
Veres János elmondta: a hitelgarancia-keret 900 milliárd forintra emelése önálló képviselői indítványként már a parlament előtt van és várható, hogy hamarosan elfogadja az országgyűlés. Veres János a napokban lezajlott brüsszeli megbeszélései kapcsán elmondta: az Európai Bizottság még az idén újraértékeli az uniós országok várható növekedési lehetőségeit, és ezt még ebben az évben publikálja. Az Európai Bizottság vélhetően a korábbiaknál szerényebb növekedési prognózist tesz majd közzé.
A pénzügyminiszter közölte, hogy a III. negyedévi adatok szerint mintegy 7.000 milliárd forint vállalkozói hitelt helyezett ki a bankszektor, ebből megközelítően 3.600 milliárd forintot kis- és középvállalkozásoknak nyújtottak a hitelintézetek. A bankok jelenleg igen óvatosan hiteleznek, a likviditás bővítését szolgálják a tervezett kormányzati lépések.
Mindkét miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság rugalmasan kezeli a magyar kezdeményezéseket a vállalkozások támogatására.
Bajnai Gordon elmondta, hogy hét kereskedelmi bank - a CIB, az Erste, a K&H, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Magyarországi Volksbank, az OTP Bank és az UniCredit - csatlakozott a középvállalkozások finanszírozását is lehetővé tevő, heteken belül elérhető programhoz.
Bajnai Gordon kitért arra, hogy lízingfinanszírozási konstrukciók indítása is várható a jövőben, illetve két éven túli forgóeszköz finanszírozásra is újabb megoldásokat ajánlanak. A miniszter hangsúlyozta, szeretnék, ha az uniós és állami forrást is tartalmazó vállalkozói hitelek kamata kedvező maradna.
Bajnai Gordon elmondta: a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból 20 milliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben munkahelyek megszűnése miatt jelentkező problémák kezelésére, ehhez az unió jóváhagyása még szükséges.
A miniszter közölte, hogy járulékkedvezmények nyújtásával, az európai uniós források, illetve a Munkaerőpiaci Alapból származó források felhasználásával 100 ezer munkahely megőrzésének és 20 ezer új létrehozásának meg lesz a finanszírozási fedezete.
Radnai György, a Garantiqa Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég teljes garanciaállománya a múlt hét végén mintegy 420 milliárd forintot tett ki. A cég olyan konstrukciókon is gondolkodik, amelyek révén például a bankok portfólió-csomagokba rendezhetik a vállalkozásoknak nyújtott hiteleket, majd ezt követően a portfóliókra állapít meg garanciakeretet a társaság.
Veres János újságírói kérdésre közölte: a kormány tartja magát a 3,4 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiánycélhoz. A pénzügyminiszter arra a kérdésre válaszolva mondta ezt, hogy szerdán Simor András jegybankelnök arról szólt egy tanácskozáson, hogy várhatóan 3 százalék alatt lesz a GDP arányos államháztartási deficit.
Veres János kifejtette: eredményszemléletben a hiány bizonyosan 3 százalék fölött lesz, ezzel együtt elmondta: ha a nyugdíjkorrekciót is figyelembe vesszük, ami 0,6 százalékpontot jelent, akkor valóban lemegy a hiány eredményszemléletben a 3 százalék alá, várhatóan 2,8 százalékra.
Egy másik kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter nyomatékosította: egy külföldi hírügynökségnek adott interjújában a következő év folyamán kifejezetten az államháztartási hiány ütemes csökkentéséről, nem pedig az államadósság mérsékléséről beszélt.
Arra a kérdésre, hogy honnan van keret az elmaradó 13. havi juttatások jövő évi kompenzációjára a közszférában, aláhúzta: a jövő évre tervezett költségvetési tartalékban biztosítottak erre keretet, sőt ennek figyelembe vételével fogadták el a büdzsé fő számait a közelmúltban.
Ki lehet váltani a bankgaranciát
Megbukott a bankmentő akció?
Garancia: ne dőljünk be a reklámoknak!
MTI
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
