Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság.
Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság.
A lap hétfői számában arról ír: annak ellenére nem várható az inflációs cél változása, hogy a magyarországi nagyvállalatok nagy nyomást helyeznek a döntéshozókra a monetáris politika lazítása érdekében.
Simor András, a jegybank elnöke korábban reményét fejezte ki, hogy még augusztusban a nyilvánosság elé tud állni a kormány és a jegybank az inflációs cél újbóli kitűzéséről folytatott egyeztetés eredményével.
A folyamatos célkövetésre történt átállást követően a kormány és a jegybank háromévente vizsgálja felül az inflációs cél számszerű értékét. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány 2005. augusztus 22-én állapodott meg az MNB 2007-től érvényes középtávú inflációs céljának kijelöléséről, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határoztak meg. A jelenlegi cél 2009-ig szól.
Az egyeztetésekkel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter korábban leszögezte: Magyarország számára nem járható út az inflációs cél emelése. Míg Simor András még júniusban az országgyűlés pénzügyi bizottságában elmondta: a kormány részéről nem érzékel nyomást arra, hogy a világpiaci energia- és agrárárak emelkedése miatt felfelé módosítsák az inflációs cél 3 százalékos mértékét. "A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, 2010-ben pedig 3 százalék, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok jelentkeznek - mondta az MNB elnöke.
Az inflációs cél értelmezéséről tartott májusi PM-MNB szakértői egyeztetésről kiadott közös közlemény szerint: "a középtávú inflációs cél kijelölésekor az előre nem látható, átmeneti inflációnövelő hatások miatt a jegybank és a kormány egyetértett abban, hogy az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a 3 százalékos céltól legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából. Ez az utólagos értékeléskor értelmezhető toleranciasáv azonban nem engedi meg, hogy a jegybank ne a 3 százalékos cél elérése érdekében folytassa monetáris politikáját illetve, hogy ne reagáljon a már megismert inflációs hatásokra.
A folyamatos érvényű cél legfontosabb előnye, hogy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplők számára, segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony, az árstabilitásnak megfelelő szinten maradjon - hangsúlyozza a közös közlemény.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
.jpg)
Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság. .jpg)
.jpg)
Az Egyesült Államokkal tárgyalnának. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
