Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság.
Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság.
A lap hétfői számában arról ír: annak ellenére nem várható az inflációs cél változása, hogy a magyarországi nagyvállalatok nagy nyomást helyeznek a döntéshozókra a monetáris politika lazítása érdekében.
Simor András, a jegybank elnöke korábban reményét fejezte ki, hogy még augusztusban a nyilvánosság elé tud állni a kormány és a jegybank az inflációs cél újbóli kitűzéséről folytatott egyeztetés eredményével.
A folyamatos célkövetésre történt átállást követően a kormány és a jegybank háromévente vizsgálja felül az inflációs cél számszerű értékét. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány 2005. augusztus 22-én állapodott meg az MNB 2007-től érvényes középtávú inflációs céljának kijelöléséről, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határoztak meg. A jelenlegi cél 2009-ig szól.
Az egyeztetésekkel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter korábban leszögezte: Magyarország számára nem járható út az inflációs cél emelése. Míg Simor András még júniusban az országgyűlés pénzügyi bizottságában elmondta: a kormány részéről nem érzékel nyomást arra, hogy a világpiaci energia- és agrárárak emelkedése miatt felfelé módosítsák az inflációs cél 3 százalékos mértékét. "A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, 2010-ben pedig 3 százalék, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok jelentkeznek - mondta az MNB elnöke.
Az inflációs cél értelmezéséről tartott májusi PM-MNB szakértői egyeztetésről kiadott közös közlemény szerint: "a középtávú inflációs cél kijelölésekor az előre nem látható, átmeneti inflációnövelő hatások miatt a jegybank és a kormány egyetértett abban, hogy az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a 3 százalékos céltól legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából. Ez az utólagos értékeléskor értelmezhető toleranciasáv azonban nem engedi meg, hogy a jegybank ne a 3 százalékos cél elérése érdekében folytassa monetáris politikáját illetve, hogy ne reagáljon a már megismert inflációs hatásokra.
A folyamatos érvényű cél legfontosabb előnye, hogy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplők számára, segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony, az árstabilitásnak megfelelő szinten maradjon - hangsúlyozza a közös közlemény.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
Valószínűleg hétfőn dönt a kormány és az MNB az új inflációs célról, de annak értéke marad az eddigi 3 százalék - értesült a Népszabadság. .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
