10p
Csökkentik a felesleges bürokráciát, támogatják a bankok technológiai fejlődését és erősítik a pénzügyi szektor stabilitását is a bankok szavatoló tőke számítására vonatkozó, az eddigi prudenciális keretrendszert (CRD, CRR) módosító új változásai. Egyre szigorúbban ellenőrzik, hogy a nem uniós országbeli alapvető vagy járulékos tőkeelemek megfelelnek-e az EU szabályainak, s így beszámíthatók-e az adott bank szavatoló tőkéjébe.

Újdonságok a banki szavatoló tőke számítási szabályokban - a szerző Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank Szabályozási főosztályának felügyeleti tanácsadója.

Több mint négyéves előkészítést követően, tavaly jelentek meg a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális követelményeit szabályozó európai jogszabályok (CRR és CRD) módosításai. A változások a banki működés számos területét érintik. Egyrészt módosítják a már hatályos követelményeket (pl. nagykockázat-vállalási korlát), másrészt új előírásokat határoznak meg például az egy éves időtartamra vonatkozó likviditás (NSFR) vagy a tőkeáttételi mutató formájában.

Ezekhez a módosításokhoz képest kisebb jelentőségűek, de egyáltalán nem elhanyagolhatók a szavatoló tőke számításához kapcsolódó változások. A szavatoló tőke képezi az alapját a tőkemegfelelési követelményeknek, a nagykockázat-vállalásnak és a befektetési korlátoknak is, így ez a mérőszám döntő befolyással van arra, hogy egy bank milyen kockázatokat vállalhat üzleti tevékenysége során.

A szavatoló tőkébe elsősorban a részvénytőke tartozik, de ezen túlmenően további tartalékok, vagy az esetleges jövőbeni veszteségeket fedezni képes, a bank által felvett alárendelt kölcsönök is ide sorolhatók. A banki szabályozásban számos olyan kockázati tényező van, amelyeket a bankoknak közvetlenül a szavatoló tőkével kell fedezniük. Így csökkenti például a szavatoló tőkét a más pénzügyi ágazatbeli szervezetben való befektetés vagy a visszavásárolt saját részvény.

Nem minden szoftver értékét kell majd levonni a szavatoló tőkéből

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság még 1988-ban tette közzé a szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató számítására vonatkozó ajánlásait. Ezek (számos módosítást követően) jelenleg is meghatározzák a fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkező országok bankszabályozását.

A Bázeli Bizottság 1988-as ajánlásában az a követelmény szerepelt, hogy a szavatoló tőkéből le kell vonni a goodwill értékét. Ezt a követelményt azonban az európai szabályozás 1989-ben már úgy vette át, hogy a szavatoló tőkéből valamennyi immateriális (intangible) eszköz értékét le kell vonni. Mivel a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint a bankok által alkalmazott szoftvereket az immateriális javak között kell nyilvántartani, ezért ezeknek az értéke csökkenti a szavatoló tőkét.

Ennek legfőbb indoka, hogy az immateriális eszközök egy esetleges válsághelyzetben vagy felszámolási eljárásban nem, vagy csak korlátozottan használhatók fel a veszteség rendezésére. A legtöbb immateriális jószág esetében ez a vélekedés teljesen megalapozott, hiszen válsághelyzetben valószínűleg a bank iránti bizalom csökkenése következtében ezeknek a javaknak csökken az értéke és az értékesíthetősége is.

A bankok által alkalmazott szoftverek esetében viszont ez a kérdés jóval összetettebb. Ezek jellemzője ugyanis, hogy intézményspecifikusak és egy nagy rendszer részeit képezik, ezért továbbértékesítési lehetőségeik valóban korlátozottak. Más szemszögből nézve azonban a szoftverek ugyanúgy a banki jövedelemtermelés eszközei, mint a számítógépek vagy a bankfiókok, így nem indokolt, hogy a számviteli vagy a prudenciális szabályozás ezeket eltérően kezelje.

Éppen ezért a CRR2 előkészítése során felmerültek olyan szakmai javaslatok is, hogy a szoftverek teljes mértékben kikerüljenek az immateriális javak közül, és a hagyományos eszközökként lehessen nyilvántartani őket. Ez megszüntette volna a szavatoló tőkéből való levonási kötelezettséget. A fő érv a szoftverek értékének teljes mértékű levonására vonatkozó kötelezettség enyhítése mellett az volt, hogy ez a követelmény nagyon megdrágítja a bankok technológiai fejlesztéseit.

A bankok szoftverfejlesztései vagy vásárlásai egyben a szavatoló tőke csökkenését is jelentették, ami korlátozta a hitelezési képességeiket, vagy további, jelentős többletköltséget eredményező tőkebevonást tettek szükségessé. Az Európai Bankszövetség álláspontja szerint ráadásul az USA-ban egészen másként szabályozzák a szoftverek számviteli nyilvántartását, ezért az amerikai bankok versenyelőnybe kerülnek az európai vetélytársaikkal szemben. A bankok technológiai fejlesztéseinek pedig lépést kell tartaniuk a FinTech cégek fejlesztéseivel. Utóbbiakra ugyanis nem vonatkoznak a szavatoló tőke számítási szabályok, így a szoftverek levonási kötelezettsége sem érinti őket.

A szoftverek immateriális javak közül történő kivétele azonban ütközött volna a nemzetközi számviteli sztenderdekkel. Az európai jogalkotók így végül egy olyan köztes megoldást választottak, amely szerint a szoftvereken belül meg kell különböztetni azokat, amelyek értékét az intézmény szanálása, fizetésképtelensége vagy felszámolása nem érinti negatívan.

Az Európai Bankhatóság (EBA) azt a feladatot kapta, hogy 2020. június 28-ig készítsen egy olyan végrehajtási rendelet tervezetet (RTS), amely részleteiben is meghatározza, hogy mely szoftverek felelnek meg a fenti feltételnek. Az EU Bizottság az EBA javaslata alapján bizottsági rendelet formájában fogja kiadni az erre vonatkozó szabályokat. A vonatkozó szoftverek értékét egy évvel a bizottsági rendelet hatályba lépését követően már nem kell levonni a szavatoló tőkéből.

A CRR2 ilyen irányú módosítása a hazai intézmények számára is kedvező, hiszen ez megkönnyíti majd technológiai fejlesztéseiket. A jelenlegi tőkemegfelelési mutatókban azonban várhatóan nem okoz majd jelentős változást, mert a szoftverek értéke a hazai bankok szavatoló tőkéjének alig több mint két százalékát teszi ki.

Elsődleges alapvető tőke kibocsátások könnyítése

A 2014-től hatályos CRR vezette be azt a követelményt, hogy a bankoknak a részvénykibocsátásokat megelőzően a felügyeleti hatóság engedélyét kell kérniük. Ennek oka, hogy a CRR a korábbi szabályokhoz képest jóval részletesebben határozta meg azokat a követelményeket, aminek egy részvénynek meg kellett felelnie ahhoz, hogy az a legjobb minőségű szavatoló tőke elemek (elsődleges alapvető tőke) közé bekerülhessen (pl. minden egyéb kötelezettségnek alárendelt, lejárat nélküli). Így a felügyeleti hatóságok feladata lett, hogy az ezen feltételeknek való megfelelést már a kibocsátást megelőzően is ellenőrizzék. Ez azonban számos esetben túlzottan bürokratikussá tette a részvénykibocsátásokat. Ezért a CRR2 ezt a szabályt úgy változtatta meg, hogy amennyiben olyan új részvénykibocsátásra kerül sor, amelynek feltételei lényegében azonosak olyan régebbi kibocsátás feltételeivel, amelyre korábban a bank már engedélyt kapott, akkor elegendő a felügyeleti hatóság előzetes, kellő időben történő tájékoztatása.

Ennél a változásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a CRR legtöbb előírása az elsődleges alapvető tőkeinstrumentum szerződéses feltételeire vonatkozik. Így ezeket valóban felesleges újra megvizsgálni és ellenőrizni. A CRR követelmények között azonban olyanok is szerepelnek, amelyeket eseti jelleggel kell vizsgálni. Ezek közé elsősorban azok tartoznak, amelyek megkövetelik, hogy a részvény ellenértéke teljes mértékben és pénzben befizetésre kerül, illetve, hogy a részvények megvásárlását a bank nem finanszírozta közvetlenül vagy közvetetten. Célszerű ezért, ha a bank az új részvény kibocsátásának felügyeleti bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról is, hogy az új részvény továbbra is megfelel a CRR-ben foglalt valamennyi követelménynek.

SPV-n keresztül és harmadik országban történő kibocsátások

Korábban a CRR lehetővé tette, hogy a szavatoló tőke részét képező kiegészítő alapvető tőke (AT1) és járulékos tőke (T2) instrumentumokat ne maga az intézmény, hanem egy, általa e célból létrehozott különleges célú gazdasági egység (SPV), vagy egy másik, az intézmény által a prudenciális konszolidációba bevont szervezet bocsássa ki. 2019. június 27-től azonban AT1 vagy T2 tőkeinstrumentumot már csak intézmény bocsáthat ki (vagyis vagy maga a bank, vagy az általa vezetett csoportba tartozó más bank vagy befektetési vállalkozás).

A különleges célú gazdasági egységen keresztül korábban kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumok már csak 2021. december 31-ig számíthatók be a szavatoló tőkébe. Az SPV-n keresztül történő kibocsátások tiltását elsősorban az tette szükségessé, hogy az ennél egy fokkal gyengébb veszteségviselő képességgel rendelkező MREL kötelezettségeknél is ez a követelmény, így ezt az előírást indokolt volt a szavatoló tőke elemekre is alkalmazni.

A CRR2 szigorította továbbá a harmadik országban, vagyis nem EU tagállamban kibocsátott AT1 és T2 instrumentumok figyelembevételének szabályait. Ilyen leányvállalat által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok esetében ezentúl az EU tagállami felügyeleti hatóságnak – az EBA bevonásával – meg kell győződnie arról, hogy az adott harmadik ország joga egyenértékűnek tekinthető az uniós szabályozással, és az AT1 tőkeinstrumentum átváltásának vagy a veszteség leírásának, illetve a szanálási vagy egyéb leírási vagy átalakítási intézkedések alkalmazásának nincs jogi akadálya.

A T2 instrumentum kibocsátása esetén új feltétel, hogy ha a kibocsátó harmadik országban letelepedett és uniós szanálandó csoport tagjaként jelölték ki; vagy ha a kibocsátó egy tagállamban letelepedett, akkor az instrumentumok csak akkor bocsáthatók ki a harmadik ország joga szerint, ha az annak joga szerint leírási és átalakítási jogszabályok, illetve a szanálási vagy egyéb leírási vagy átalakítási intézkedések ténylegesen és végrehajthatóan gyakorolhatók. Ezek a követelmények azt hivatottak biztosítani, hogy a harmadik ország joga nem veszélyezteti az adott tőkeinstrumentum veszteség rendezésébe való bevonását.

A CRR2 számos további részletkérdésben módosította a szavatoló tőke számítási szabályokat, így például:

  • bizonyos feltételek teljesülése mellett megengedi, hogy az anyavállalat és a leányvállalat között nyereség- és veszteségátruházási megállapodás jöjjön létre,
  • kimondja, hogy egy adott instrumentumnak csak az a része vehető figyelembe a szavatoló tőkében, ami befizetésre került,
  • a járulékos tőkeelemeknek alárendelteknek kell lenniük a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz (MREL) kapcsolódó követelésekhez képest.

Néhány átmeneti rendelkezést leszámítva a CRR2 szavatoló tőke számítására vonatkozó új szabályai 2019. június 27-től már hatályba is léptek és alkalmazandók. Bár ezeknek a módosításoknak közvetlenül nincs nagy hatásuk a hazai intézmények tőkemegfelelési számaira, de összességében elmondható, hogy a módosítások jó irányba tett lépések, amelyek csökkentik a felesleges bürokráciát, segítik a bankok technológiai fejlődését és erősítik a pénzügyi szektor stabilitását.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az OTP Bank húsvéti ajándékot kapott
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 16:35
Változatlan stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody's.
Pénzügyi szektor Már biztos, az MBH Bank a Fundamenta többségi tulajdonosa
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 14:48
A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos  tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává.
Pénzügyi szektor Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás
Privátbankár.hu | 2024. március 26. 11:49
Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás: 190 ezer gyermek 1,8 milliárd forint támogatást kapott - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Pénzügyi szektor Hol tart a készpénz és a bankkártyák magyarországi versengése?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 08:58
Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének. A hazai kibocsátású bankkártyák száma meghaladta a tízmilliót, miközben egyre kisebb a hitelkártyák aránya.
Pénzügyi szektor Megrohamozták az ATM-eket, be kellett fagyasztani a számlákat egy hiba miatt Etiópiában
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:15
Rengeteg pénzt utaltak át máshova a rendszerhibát kihasználó ügyfelek. 
Pénzügyi szektor MNB-bírságot kapott a nyakába az MFB
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:41
Szabálytalanságokat találtak.
Pénzügyi szektor Segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank 
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 14:37
Csaknem hatmilliárd forinttal.
Pénzügyi szektor Feladták a leckét Matolcsy Györgyéknek Frankfurtban
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 16:14
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét.
Pénzügyi szektor Milliós bírságot osztott ki az MNB egy befektetési szolgáltatóra
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 11:12
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat.
Pénzügyi szektor Zöldebb alapokat kínál az MBH
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 13:01
Megújult az MBH-s választék. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG