BUX
37 317.04
+3.75%
+1 350.00
OTP
11 390.00
+5.46%
+590.00
MOL
2 012.00
+5.01%
+96.00
RICHTER
6 770.00
+1.80%
+120.00
MTELEKOM
394.00
-0.38%
-1.00
 
2020. február 17. 20:03

Csökkentik a felesleges bürokráciát, támogatják a bankok technológiai fejlődését és erősítik a pénzügyi szektor stabilitását is a bankok szavatoló tőke számítására vonatkozó, az eddigi prudenciális keretrendszert (CRD, CRR) módosító új változásai. Egyre szigorúbban ellenőrzik, hogy a nem uniós országbeli alapvető vagy járulékos tőkeelemek megfelelnek-e az EU szabályainak, s így beszámíthatók-e az adott bank szavatoló tőkéjébe.

Újdonságok a banki szavatoló tőke számítási szabályokban - a szerző Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank Szabályozási főosztályának felügyeleti tanácsadója.

Több mint négyéves előkészítést követően, tavaly jelentek meg a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális követelményeit szabályozó európai jogszabályok (CRR és CRD) módosításai. A változások a banki működés számos területét érintik. Egyrészt módosítják a már hatályos követelményeket (pl. nagykockázat-vállalási korlát), másrészt új előírásokat határoznak meg például az egy éves időtartamra vonatkozó likviditás (NSFR) vagy a tőkeáttételi mutató formájában.

Ezekhez a módosításokhoz képest kisebb jelentőségűek, de egyáltalán nem elhanyagolhatók a szavatoló tőke számításához kapcsolódó változások. A szavatoló tőke képezi az alapját a tőkemegfelelési követelményeknek, a nagykockázat-vállalásnak és a befektetési korlátoknak is, így ez a mérőszám döntő befolyással van arra, hogy egy bank milyen kockázatokat vállalhat üzleti tevékenysége során.

A szavatoló tőkébe elsősorban a részvénytőke tartozik, de ezen túlmenően további tartalékok, vagy az esetleges jövőbeni veszteségeket fedezni képes, a bank által felvett alárendelt kölcsönök is ide sorolhatók. A banki szabályozásban számos olyan kockázati tényező van, amelyeket a bankoknak közvetlenül a szavatoló tőkével kell fedezniük. Így csökkenti például a szavatoló tőkét a más pénzügyi ágazatbeli szervezetben való befektetés vagy a visszavásárolt saját részvény.

Nem minden szoftver értékét kell majd levonni a szavatoló tőkéből

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság még 1988-ban tette közzé a szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató számítására vonatkozó ajánlásait. Ezek (számos módosítást követően) jelenleg is meghatározzák a fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkező országok bankszabályozását.

A Bázeli Bizottság 1988-as ajánlásában az a követelmény szerepelt, hogy a szavatoló tőkéből le kell vonni a goodwill értékét. Ezt a követelményt azonban az európai szabályozás 1989-ben már úgy vette át, hogy a szavatoló tőkéből valamennyi immateriális (intangible) eszköz értékét le kell vonni. Mivel a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint a bankok által alkalmazott szoftvereket az immateriális javak között kell nyilvántartani, ezért ezeknek az értéke csökkenti a szavatoló tőkét.

Ennek legfőbb indoka, hogy az immateriális eszközök egy esetleges válsághelyzetben vagy felszámolási eljárásban nem, vagy csak korlátozottan használhatók fel a veszteség rendezésére. A legtöbb immateriális jószág esetében ez a vélekedés teljesen megalapozott, hiszen válsághelyzetben valószínűleg a bank iránti bizalom csökkenése következtében ezeknek a javaknak csökken az értéke és az értékesíthetősége is.

A bankok által alkalmazott szoftverek esetében viszont ez a kérdés jóval összetettebb. Ezek jellemzője ugyanis, hogy intézményspecifikusak és egy nagy rendszer részeit képezik, ezért továbbértékesítési lehetőségeik valóban korlátozottak. Más szemszögből nézve azonban a szoftverek ugyanúgy a banki jövedelemtermelés eszközei, mint a számítógépek vagy a bankfiókok, így nem indokolt, hogy a számviteli vagy a prudenciális szabályozás ezeket eltérően kezelje.

Éppen ezért a CRR2 előkészítése során felmerültek olyan szakmai javaslatok is, hogy a szoftverek teljes mértékben kikerüljenek az immateriális javak közül, és a hagyományos eszközökként lehessen nyilvántartani őket. Ez megszüntette volna a szavatoló tőkéből való levonási kötelezettséget. A fő érv a szoftverek értékének teljes mértékű levonására vonatkozó kötelezettség enyhítése mellett az volt, hogy ez a követelmény nagyon megdrágítja a bankok technológiai fejlesztéseit.

A bankok szoftverfejlesztései vagy vásárlásai egyben a szavatoló tőke csökkenését is jelentették, ami korlátozta a hitelezési képességeiket, vagy további, jelentős többletköltséget eredményező tőkebevonást tettek szükségessé. Az Európai Bankszövetség álláspontja szerint ráadásul az USA-ban egészen másként szabályozzák a szoftverek számviteli nyilvántartását, ezért az amerikai bankok versenyelőnybe kerülnek az európai vetélytársaikkal szemben. A bankok technológiai fejlesztéseinek pedig lépést kell tartaniuk a FinTech cégek fejlesztéseivel. Utóbbiakra ugyanis nem vonatkoznak a szavatoló tőke számítási szabályok, így a szoftverek levonási kötelezettsége sem érinti őket.

A szoftverek immateriális javak közül történő kivétele azonban ütközött volna a nemzetközi számviteli sztenderdekkel. Az európai jogalkotók így végül egy olyan köztes megoldást választottak, amely szerint a szoftvereken belül meg kell különböztetni azokat, amelyek értékét az intézmény szanálása, fizetésképtelensége vagy felszámolása nem érinti negatívan.

Az Európai Bankhatóság (EBA) azt a feladatot kapta, hogy 2020. június 28-ig készítsen egy olyan végrehajtási rendelet tervezetet (RTS), amely részleteiben is meghatározza, hogy mely szoftverek felelnek meg a fenti feltételnek. Az EU Bizottság az EBA javaslata alapján bizottsági rendelet formájában fogja kiadni az erre vonatkozó szabályokat. A vonatkozó szoftverek értékét egy évvel a bizottsági rendelet hatályba lépését követően már nem kell levonni a szavatoló tőkéből.

A CRR2 ilyen irányú módosítása a hazai intézmények számára is kedvező, hiszen ez megkönnyíti majd technológiai fejlesztéseiket. A jelenlegi tőkemegfelelési mutatókban azonban várhatóan nem okoz majd jelentős változást, mert a szoftverek értéke a hazai bankok szavatoló tőkéjének alig több mint két százalékát teszi ki.

Elsődleges alapvető tőke kibocsátások könnyítése

A 2014-től hatályos CRR vezette be azt a követelményt, hogy a bankoknak a részvénykibocsátásokat megelőzően a felügyeleti hatóság engedélyét kell kérniük. Ennek oka, hogy a CRR a korábbi szabályokhoz képest jóval részletesebben határozta meg azokat a követelményeket, aminek egy részvénynek meg kellett felelnie ahhoz, hogy az a legjobb minőségű szavatoló tőke elemek (elsődleges alapvető tőke) közé bekerülhessen (pl. minden egyéb kötelezettségnek alárendelt, lejárat nélküli). Így a felügyeleti hatóságok feladata lett, hogy az ezen feltételeknek való megfelelést már a kibocsátást megelőzően is ellenőrizzék. Ez azonban számos esetben túlzottan bürokratikussá tette a részvénykibocsátásokat. Ezért a CRR2 ezt a szabályt úgy változtatta meg, hogy amennyiben olyan új részvénykibocsátásra kerül sor, amelynek feltételei lényegében azonosak olyan régebbi kibocsátás feltételeivel, amelyre korábban a bank már engedélyt kapott, akkor elegendő a felügyeleti hatóság előzetes, kellő időben történő tájékoztatása.

Ennél a változásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a CRR legtöbb előírása az elsődleges alapvető tőkeinstrumentum szerződéses feltételeire vonatkozik. Így ezeket valóban felesleges újra megvizsgálni és ellenőrizni. A CRR követelmények között azonban olyanok is szerepelnek, amelyeket eseti jelleggel kell vizsgálni. Ezek közé elsősorban azok tartoznak, amelyek megkövetelik, hogy a részvény ellenértéke teljes mértékben és pénzben befizetésre kerül, illetve, hogy a részvények megvásárlását a bank nem finanszírozta közvetlenül vagy közvetetten. Célszerű ezért, ha a bank az új részvény kibocsátásának felügyeleti bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról is, hogy az új részvény továbbra is megfelel a CRR-ben foglalt valamennyi követelménynek.

SPV-n keresztül és harmadik országban történő kibocsátások

Korábban a CRR lehetővé tette, hogy a szavatoló tőke részét képező kiegészítő alapvető tőke (AT1) és járulékos tőke (T2) instrumentumokat ne maga az intézmény, hanem egy, általa e célból létrehozott különleges célú gazdasági egység (SPV), vagy egy másik, az intézmény által a prudenciális konszolidációba bevont szervezet bocsássa ki. 2019. június 27-től azonban AT1 vagy T2 tőkeinstrumentumot már csak intézmény bocsáthat ki (vagyis vagy maga a bank, vagy az általa vezetett csoportba tartozó más bank vagy befektetési vállalkozás).

A különleges célú gazdasági egységen keresztül korábban kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumok már csak 2021. december 31-ig számíthatók be a szavatoló tőkébe. Az SPV-n keresztül történő kibocsátások tiltását elsősorban az tette szükségessé, hogy az ennél egy fokkal gyengébb veszteségviselő képességgel rendelkező MREL kötelezettségeknél is ez a követelmény, így ezt az előírást indokolt volt a szavatoló tőke elemekre is alkalmazni.

A CRR2 szigorította továbbá a harmadik országban, vagyis nem EU tagállamban kibocsátott AT1 és T2 instrumentumok figyelembevételének szabályait. Ilyen leányvállalat által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok esetében ezentúl az EU tagállami felügyeleti hatóságnak – az EBA bevonásával – meg kell győződnie arról, hogy az adott harmadik ország joga egyenértékűnek tekinthető az uniós szabályozással, és az AT1 tőkeinstrumentum átváltásának vagy a veszteség leírásának, illetve a szanálási vagy egyéb leírási vagy átalakítási intézkedések alkalmazásának nincs jogi akadálya.

A T2 instrumentum kibocsátása esetén új feltétel, hogy ha a kibocsátó harmadik országban letelepedett és uniós szanálandó csoport tagjaként jelölték ki; vagy ha a kibocsátó egy tagállamban letelepedett, akkor az instrumentumok csak akkor bocsáthatók ki a harmadik ország joga szerint, ha az annak joga szerint leírási és átalakítási jogszabályok, illetve a szanálási vagy egyéb leírási vagy átalakítási intézkedések ténylegesen és végrehajthatóan gyakorolhatók. Ezek a követelmények azt hivatottak biztosítani, hogy a harmadik ország joga nem veszélyezteti az adott tőkeinstrumentum veszteség rendezésébe való bevonását.

A CRR2 számos további részletkérdésben módosította a szavatoló tőke számítási szabályokat, így például:

  • bizonyos feltételek teljesülése mellett megengedi, hogy az anyavállalat és a leányvállalat között nyereség- és veszteségátruházási megállapodás jöjjön létre,
  • kimondja, hogy egy adott instrumentumnak csak az a része vehető figyelembe a szavatoló tőkében, ami befizetésre került,
  • a járulékos tőkeelemeknek alárendelteknek kell lenniük a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz (MREL) kapcsolódó követelésekhez képest.

Néhány átmeneti rendelkezést leszámítva a CRR2 szavatoló tőke számítására vonatkozó új szabályai 2019. június 27-től már hatályba is léptek és alkalmazandók. Bár ezeknek a módosításoknak közvetlenül nincs nagy hatásuk a hazai intézmények tőkemegfelelési számaira, de összességében elmondható, hogy a módosítások jó irányba tett lépések, amelyek csökkentik a felesleges bürokráciát, segítik a bankok technológiai fejlődését és erősítik a pénzügyi szektor stabilitását.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Pénzügyi szektor Új 100 forintos jön
Privátbankár.hu / MTI | 2020. június 3. 17:09
Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú érmék, a jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni.
Pénzügyi szektor Tetemes profittal zárta első negyedévét az MKB
Privátbankár.hu | 2020. május 27. 10:24
A Budapesti Értéktőzsdén közzétett gyorsjelentése szerint 7,9 milliárd forintos adózás utáni profitot ért el, ami több mint a háromszorosa az előző év azonos időszakáénak. Bruttó bevétele pedig a másfélszerese lett a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal egyesülni készülő Mészáros Lőrinc-érdekeltségnek.
Pénzügyi szektor Hivatalos: egyesül egymással a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank
Privátbankár.hu | 2020. május 26. 17:36
Alig tizenegy nappal azt követően, hogy az MKB és a Takarékbank kinyilvánította egyesülési szándékát, most a Budapest Bank kürtölte világgá, hogy ő is csatlakozik, így a szükséges engedélyek megszerzését követően a három hitelintézet egyfajta szuperbankot alkotva lehet a bankrendszer második legnagyobb szereplője, egyúttal a kihívója az OTP-nek. 
Pénzügyi szektor Szerepcsere a Magyar Bankszövetség élén
Privátbankár.hu | 2020. május 22. 13:04
A mai tisztújító ülésen 2023-ig kapott megbízatást Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Az eddigi elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója alelnökként tevékenykedik tovább. 
Pénzügyi szektor Felére csökkent a K&H nyeresége a koronavírus miatt
Privátbankár.hu | 2020. május 21. 13:38
Ám első negyedévi eredménye még így is 6,5 milliárd forintos nyereséget mutatott.
Pénzügyi szektor Történelmi mélyponton a vagyontranszfer
Privátbankár.hu | 2020. május 20. 13:30
Az elmúlt 30 évben soha nem volt olyan alacsony mértékű a vagyontranszfer Magyarországon, mint 2020-ban. Éves szinten 100 milliárd forintnál is kevesebb privát pénzt áramoltat át a határokon a gazdasági elit. Ez az összeg a csúcson, 2012-ben megközelíthette a 400 milliárd forintot is.
Pénzügyi szektor Nincs megállás, tovább nőtt a lakosság eladósodottsága
Privátbankár.hu | 2020. május 13. 17:27
Az MNB szerdán közzétett adatai szerint a koronavírus nem vetette vissza a hitelfelvételi kedvet, hiszen mind a lakosság, mind a vállalatok hitelállománya bővült.
Pénzügyi szektor Könyvajánló: A társadalom legfontosabb technológiájának múltja és jelene
Privátbankár.hu | 2020. május 12. 18:44
A pénzteremtés vágya és mítosza szinte egyidős az emberiséggel. Hogyan keletkezik a pénz, hogyan lehet hozzájutni, és mi adja a valós értékét? Peet van Biljon és Alexandra Reed Lajoux „Pénzteremtés” című könyve áttöri a hagyományos, a pénzt elsősorban gazdasági és gazdálkodási szempontból értelmező megközelítéseket, és széles körű áttekintést ad a fizetőeszközt életre hívó társadalmi szükségletekről is. Mindezt a pénzügyi technológiák legújabb fejleményeinek tükrében teszi, ideértve a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a készpénzmentes jövő vízióját, felhívva egyúttal a figyelmet az ezekkel kapcsolatos tévhitekre is. Könyvajánló.
Pénzügyi szektor Megszűnt egy hazai pénzintézet
Csabai Károly | 2020. május 12. 17:26
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018 januárjától végelszámolás alatt állt CIB Faktor Zrt.-t törölte a cégjegyzékből – derül ki a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. tájékoztatásából. Ennek oka, hogy a CIB még évekkel ezelőtt úgy döntött, a saját berkein belül végzi e tevékenységet.
Pénzügyi szektor Küszöbön az újabb svájcifrank-sokk?
Káncz Csaba | 2020. május 11. 13:27
Lehet, hogy hamarosan egy újabb, a 2015-öshöz hasonló frank-sokkal lep meg bennünket az össztűz alá került svájci jegybank? Ha körülnézünk jelenlegi, felfordult világunkban, ez bizony nem elképzelhetetlen. Káncz Csaba jegyzete.
Friss
hírlevél